Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-21 / 89. szám
4 A hét belpolitikai eseményei. (április 12—19.) Politikai életünk kiforratlansága és megbízhatatlansága a múlt héten ismét kormányválságot idézett fel. Teleky Pál gr. megvált miniszterelnöki állásától, amelyet bölcs tapintattal és józan mérséklettel töltött be. Eltávozott Grátz Gusztáv külügyminiszter is, aki a nehéz külpolitikai viszonyok között is önérzettel védte állami függetlenségünket a kis és nagy ántánt hatalmi tobzódásaival szemben. Az uj kormányban kőt fontos tárca erdélyi vezetőt kapott. Bethlen István gr. miniszterelnök, Bánffy Miklós gr. külügyminiszter lett. Bízvást reméljük, hogy ez a körülmény a területi integritásért folytatott küzdelmünknek, s irredenta politikánknak elszántságát fokozni fogja. Az uj miniszterelnök régi, komoly politikus, aki alapos tudásával és akaraterejével nagy hasznára lehet ezer sebből vérző hazánknak. A politikai megbízhatatlanság és fegyelmetlenség mai korában indokolt reménnyel tekinthetünk az erőlyéről hires vaskezü belügyminiszter : gr. Ráday Gedeon működése elé is. A közélelmezési és kisgazda minisztérium hir szerint nemsokára meg fognak szűnni. A nemzetgyűlés a kormányválság következtében a múlt héten szünetelt, s a közérdeklődést az a nagy pör kötötte le, amelyben az igazságszolgáltatás nemzetünk nagy fiának, gr. Tisza Istvánnak meggyilkolását kéri számon a gyalázatos forradalom mindenre kapható, elvetemült szóvivőitől, (m. k.) Külföldi hírek. I. Európa szerte oly mozgalmakról olvasunk, amelynek célja az egész világ rendjének felforgatása. Minden egyes mozgalomnak fészke Moszkva. Lenin eszméi beszivárogtak a világ legelégedettebb munkásainak, az angol munkásoknak leikébe is. Megvesztegetett munkás vezérek nagy bányász strájkot kezdtek a létező alkotmányos kormány forma ellen. Az angol kormány elrendelte a kivételes állapotot s fegyverbe hívta a tartalékosokat. Több olasz városban sok kommunista agitátort sikerült ártalmatlanná tenni. Megtalálták náluk Lenin világforradalmi tervezetét. Eszerint az olaszoknál és spanyoloknál kellett volna a polgárháború üszkét elszórni s oly fokra kellett szítani a hangulatot melytől husvét és pünkösd között egész Nyugot-európában kirobbant volna a társadalmi forradalom, a kommu- nismus. Az ártalmatlanná tett agitátorok nagy része oroszországi és magyarországi zsidó k Résen vagyunk, és csirájában elfojtunk minden rendbontó kísérletet. Az állatárak esése. Kis- és nagy gazdát egyformán érdekli az állatárak alakulása. Azonban nem látunk tisztán. Nem ismerjük a külföldi piacok mozgalmait. Enélkül még csak megközelítőleg sem tudjuk teendőinket. Bekötött szemmel haladtunk előre, amit pedig üzletnél tenni nem szabad. Mást a jelen helyzetben nem tudunk tenni, mint megvizsgáljuk az okokat, a melyek a mai állapotokat eredményezték. Azzal tisztában vagyunk, hogy, ha a piacon az áru megfogyatkozik s azt sokan keresik, akkor az ára emelkedik. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elmúlt ínséges időkben állatállományunk száma erősen megcsökkent, a fogyasztó meg növekedett. Ez okozta a soha nem álmodott árakat. A magas árak elősegítették az állat tenyésztését, szaporítását. A mezőgazdasági terményeket a gazda nem értékesíthette rendes áron, azért amit menteni tudott a rekvirálások elől mind az állatállományával etette fel. Ezek voltak azon okok, meAz okos előrelátó gazdák tudták, hogy valamikor elérjük az emelkedés csúcsát s onnan már újból lefelé vezet az út. Tudták, ha a külföldről lehetővé válik a behozatal, akkor azonnal be kell állni a fordulatnak. így is történt. Amint az első métermázsa külföldi olcsó zsir be tudott jönni, azonnal beállt a fordulat s az állatárak valóban nem estek, hanem zuhantak. A gazdát az árak további fejlődése érdekli. A mai áreséseknek lélektani okai is vannak. A vevőközönség még nem vásárol, mert még jobb alakulatot vár. Az eladók pedig megrémültek s minden áron szabadulni akarnak felesleges, nélkülözhető állataiktól, mert nem lehet tudni mi lesz. A gazaa belenyugodnék az ilyen mértéktelen árzuhanásba is, ha ezzel szemben a munkabérek és a gazdaság vezetéséhez nélkülözhetetlen ipari cikkek is engednének a drága időben kialakult árakból. A munkás is kénytelen lesz engedni merevségéből. A kereskedelem és ipar pedig minthogy az árukészletek nem kérnek enni és nem olyan könnyen romlanak és kevés kézben vannak, bizonyos veszteségre számítanak és nem sietnek az árucsökkenéssel. így hát mezőgazdaságunk újból visz- szajut azon szomorú helyzetbe, mint a múltban, midőn olcsón kellett termelni a külföldi verseny miatt és drágán szereztük meg szükségletünket. Akkor fenyeget bennünket veszteség ha visszafejlődünk gazdaságaink kihasználásában, ha elhanyagoljuk földjeink művelését, úgy mint ahogyan az antant kegyelméből a mi földeinket bitorló megszállók teszik. Ha mi áldatlan viszonyainknál fogva mezőgazdasági kultúránkat fejleszteni nem is tudjuk, det a régi módon fenntartjuk, akkor bizhatunk. De különösen bizhattfnk, ha a jóságos Isten adta eső nyomában bőséges termés is lészen ! Mikor lesz olcsóbb a ruha? Ez a kérdés izgatja már hónapok óta a vásárló közönséget s különösen az őstermelőket, kik türelmetlenül várják a tehén, ló, csirke, kacsa árának esése után az iparcikkek árának esését. Alapos a remény, hogy őszre hatalmasan le fog zuhanni az iparcikkek ára. A cseh országos Gazdasági Tanács a pamut és textilipari termékek szabad importja mellett döntött s ennek következtében máris esett a posztó és ruha ára. Tekintve, hogy a textilárút, tehát a posztót és ruhát többnyire Csehországból importáljuk Magyarországba, tekintve, hogy őszre, ha Hegedűs beváltja ígéretét és minden reményünk megvan arra nézve, hogy beváltja, — a magyar korona paritásba kerül a cseh koronával, ez a két körülmény már biztosíték arra, hogy a szövet- és ruhaárak pár hónap múlva 60—70, esetleg több J százalékkal is esni fognak. Vegyük még ehhez, hogy a brucki tanácskozás s az ennek nyomában járó megegyezés a be- és kiutazást, a be- és kihozatalt lényegesen meg fogja könnyíteni. őszre tehát érdemes lesz már a vásárlónak egyszerűen kiutazni Csehországba, illetve Csehszlovákiába és bevásárolni az olcsó ruhaneműt. x Hogy hazai gyáraink és nagykereskedőink szívósan ragaszkodnak a magas árakhoz, ez az ő szempontjukból könnyen megérthető. Minimumra szorítják le a termelést, csakhogy raktáron levő és magas áron beszerzett készletüket ne kelljen olcsó áron eladni. Csak kitartás tehát. Hirek a vármegyéből Hevesvarmegye Szabadoktatási Bizottsága a községek népéhez kíván szólni. Az Egri Kér. Sajtószövetkezet adta meg a módot, amellyel a legtávolabbi falunak is szólhatunk. Az Egri Népújságnak minden csütörtöki negyedik oldalát — igazi nemes megértéssel — átengedték azért, hogy itt találkozzék a vármegye és annak népe. Itt fogjuk minden héten elmondani világosan azokat a közgazdasági, belügyi és külügyi dolgokat, mik nélkül Csonka- Magyarország népe meg nem maradhat, Nem lesz itt szó pártoskodásról, csak arról, ami egyesíti erőnket, hogy újra nagyok újra erősek legyünk. Tarnavölgyén megmozdult Verpelétiül—Kálig minden falu legénysége; a papság, a tanítóság, a jegyzői kar, az intelligencia, az iparosok, földmivesek lel- kesebbjei sorompóba léptek, hogy a fiatalsággal dolgozzanak egy szebb, jobb jövő megalapozásában. Verpeléten a régi kath. ifj. egylotet keltik életre, Aldebrőn a tagok két mulatsággal szórakoztatták a falut s csak kifogástalan fiatalokat tűrnek kebelükben, a kocsmának, az éjjeli darálásnak búcsút mondanak, kezdődik a ko- 'moly munka ; Tófaluban, Kápolnán, Kom- polton a felnőttek az ifjakkal együtt akarnak dolgozni az egylet hármas célján: az önképzésen, a testedzésen, és a szórakozáson ; Kálban Pelle tanító régi harcosa az ifjúsági egyletnek, a mely előadásaiból tekintélyes vagyont gyűjtött össze. Ez már haladás ! Az ifjúsági egyesület Kompoltou is megalakult. Elnöke Studinka Elemér dr., uradalmi jószágigazgató; a kiképzést ve zeti Baneczky Dezső tanító; a tűzoltóság parancsnoka Mezei László dr., jegyző; a munkaterv megállapító bizottság elnöke Csepela Lajos dr., kápolnai esperes, plébános ; a vigalmi bizottság elnöke Szabó Gyula kántortanítő. Az ifjúság elnöke, illetve a vigalmi bizottság alelnöke Kaldan János. Az egyesület vasárnap táncmulatságot rendezett. Apczon is alakulóban van a Tevéi fiókja. Már 30 tagja van. Erdély mélyéből Szászrebes-ről jött be hozzánk egy menekült magyar és elmondta, hogy jaj a magyarnak saját szülőföldjén. Igazolja, hogy nincs túlzás a magyarok birtokának elosztogatásáról szóló hírekben. Újabban már a 10 holdas magyar és szász kisgazdákat is kitúrják vagyonukból. Mit szólnak ehhez azox, akik nem is olyan régen nem restelték magyar létükre úgy beszólni, hogy nem bánjuk már ha el is vesztettük a megszállott részeket, csak amink van maradna meg. Ilyen gondolkozás mellett ami megvan is rámegy a többire ! Ä ponyvairodalom a magyar ifjúság lelkében egyre nagyobb arányokban pusztít, elsőrendű kötelességünk a magyar ifjúság megfelelő és nevelő értékű olvasmányokkal való ellátása. A Magyar Tavasz cimü havi folyóirat különösen a földműves ifjúság iskolántuli nevelését szolgálja. A »Magyar Tavasz« derűt, örömet, okulást visz a magyar fiatalság közé. Az ifjúsági egyesületek ne sajnálják érte az egész évre járó 60 K. előfizetést. (Szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest VII. Damjanich u. 50. sz.) Az Orsz. Szabadoktatási Tanács ajánlja. Mi szeretnők ott látni minden magyar család asztalán. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.
