Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-20 / 88. szám
tűk a Kossuth-szobor. Fuvarosok vonultak j végig a téren, s nosza a tisztecskék odaintenek két fuvarost. Kifogatják lovaikat és azok istrángjait odakötik a szobor talapzatán fekvő ércalakra. Aztán gyű . . . gyű és a szobormű fekvő alakja egyszerre legurul a talapzatról a tér kövezetére! Ugyancsak megrongálták az aradi tizenhárom vértanú emlókszobrát is. A «nemzeti kisebbségek«, a magyarok persze, nemzetiségi érzéseikben mélyen sértve, panaszra mentek. Grita rendőrprefektus úr, — aki valamikor a magyar'ura- lom alatt kolozsvári rendőrtiszt volt, de holmi «szabálytalanságok« miatt állásából elcsapták, — a botrányos eset elintézéséül és • elégtételül« hirdetményt bocsájtott ki, a- melyben kenetteljes szavakkal kijelenti, hogy tiszteletben kívánván tartani a nemzetiségi kisebbségek érzékenységét, intézkedett, hogy úgy a Kossuth-szobor, mint a Szabadság-szobor azonnal bedeszkáztas- sék! Ez volt az elégtétel. De magyarjaink most meg attól félnek, hogy ismeretlen kezek éjszakának idején lassan lassan el fogják hordani a szobrokon lévő ércalakokat. Mindezekből megérthetjük véreink elkeseredését és ránic irányzott drasztikus kifejezéseit . . . Különben most folynak a földosztás előkészületei. Le van foglalva minden közép- és nagybirtok, amelyekből tetszésszerinti mennyiséget vehet el az állam a földnélküli oláh parasztok számára. Minden elvett kataszteri hold föld után 1000—1200 leit Ígér az állam térítés gyanánt. De csak ígéri, mert még nem adott senkinek! A lei igen beesés, szinte eltűnt a forgalomból. A pénzszűke igen megbénítja a gazdasági életet: az ipar pang, nem dolgozik senki; a kereskedők üzletei pedig tömve árúkkal, de alig van valami forgalom. Mint mondottam, az oláhositás folyik. A hüségesküt tett tisztviselők számára oláh-nyelvi tanfolyam nyílt, amely dél- utánonkint 5—9 óráig tart. De dacára a hűségeskünek és nyelvtanulásnak; minden percben ki vannak téve ezek a szerencsétlenek annak, hogy elbocsátják őket, s helyettük kvalifikáció nélküli tisztviselőket hoznak a királyság területéről. Különben a tisztviselők fizetése sok kívánni valót hagy maga után, különösen a fizetés idejét tekintve. A tisztviselők néha csak a hónáp közepe felé jutnak hozzá járandóságukhoz. Hazafelé utazásom is sok bajjal járt. Ismét sok helyen kellett jelentkeznem és a vasúton való elutazásra napokkal az indulás ideje előtt igényt kell támasztani előjegyzés által. Csak annyi ember utazha- tik, amennyinek számára ülőhely van. Persze ez ismét pénzszerzési alkalom a vasúti tisztviselők számára. Én protekcióval váltottam meg a jegyemet Budapestig, ami 8Ú francia frankomba került. S egy szakaszban mindössze hárman ültünk, mig a vasúti pénztáros azzal utasított el ugyanakkor egy csomó embert, hogy nincs hely! Persze mindjárt lett volna, ha kapott volna tőlük 1—2 frankocskát. (Befejező közlemény következik.) A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Sainí-René Taillandier. Pillanatfelvételek Egerből. 1. A városban igen sok helyen látunk, kerekes kútnak nevezett, lezárt faalkotmányokat, amelyekből, a honfoglalás idejét leszámítva, vizet még sohasem húztak. Talán nincs is bennök víz. Ajánlanám ezeknek a felállítandó városi múzeumban való elhelyezését, mindjárt a «Szent Kutya« szomszédságában, hogy ha szegény állat megszomjaznék, tudjon honnan . . . nem inni!?! 2. A Deák Ferenc űtea egyik oldalán mindenki örömmel láthatja, hogy mi kihasználjuk az utolsó taipalattnyi földet is, mert mindent megmunkálunk. Ez igen szép, csak az a baj, hogy ezen megmunkált földek nagyon is látszanak. Kérdem : ha pl. a Széchenyi-utcában, tegyük föl, a Kaszinót lebontanák, a helyére ültetnének-e azonnal kukoricát, s ha igen, elkerítenék-e úgy, hogy azok ne látszódjanak ?! Jeligés válaszok «Naivka« jelzéssel hozzám küldendők ! 3. Ha jól hallottam, elhatároztatott az «Érsekkert«-nek nagy ünnepségek között, a közelgő karácsonyra való megnyitása. , Erre az ünnepségre'-tisztelet-jegyet kérek! 4. A piactéri fákat úgy nyírták meg, hogy a fejemet, alattuk menve, állandóan beléjük verem, miközben a kalapom a földre hull. Nagyon jónak nevezhető az .az indítványom, hogy az oldalgallyak hagyassanak meg a fák tövéig, így legalább azokat jól kikerülve, megszabadúlunk kalapjaink kiszakításától. 5. A rossznyelvűek azt mondják, hogy egy vállalkozó az «északi szel«-et szerződtette volna a fürdő-utca (Színháztól az uszodáig) naponkinti kiseprésére. Igazán nem volna utolsó megtudni, mennyi ott a napszám . . . ! 6. Tekintettel a várható nagy esőzé- , sekre, ajánlatos volna, az általam már egyszer ajánlott, tűzoltó létrának, a Csíky Sándor-utcába való kirendelése, hogy a lezuhanó esőtömeg a csatorna nyílásokhoz fölmászhasson. 7. Uietókes körök, tudtommal elhatározták a «minoriták» órájának megcsinál- tatását. Kár! Mert ha már húsz éve rossz, miért ne várhatnánk még harminc évig, ráérnénk mi, gyors haladásunkban, akkor is megtudni... hányat ütött az óra Egerben! Április huszonharmadikától mindennap lesz vonat Berényi Béla miskolci üzletvezető az elmúlt napokban több ízben közbenjárt Kelety Dénesnél, a Máv. igazgatójánál, hogy a miskolci üzletvezetőségen mindenféle korlátozást — elsősorban a szombati ős vasárnapi vonatszünetet — szüntesse- * nek meg. Az üzletvezető közbenjárására a mis- kolezi üzletvezetőség területére a szombati és vasárnapi vonatszünetet feloldották. Eszerint április 23-ától már szombaton és vasárnap is lesz vonat Sátoraljaújhely—Miskolcz—Budapest között. A konferencia határozata következtében új menetrend I készült, amelynek lényegesebb részei ezek: 23-tól a szombati napokon a? eddigi C korlátozás megszűnik. Budapest—Miskolcz között az 1512 —a számú vonat, amely Budapestről délelőtt 8 órakor és az 1511—a számú vonat, amely Miskolczról délután 1 óra 30 perckor indul, vasárnap kivételével, naponta, a 428—a számú vonat, amely Budapestről 9 óra 40 perckor és a 429 számú vonat, amely Miskolczról este 9 óra 25 perckor indul naponta, tehát vasárnap is rendesen közlekedik. Füzesabony—Eger között naoonta több vonat lesz. Egerből vasárnap kivételével naponta 1 óra 2 perckor ős 3 óra 40 perckor, Füzesabonyból délután fél egy órakor ős délután 2 óra 49 perckor, valamint naponta ős vasárnap is Füzesabonyból reggel 6 óra 20 perckor, Egerből este 11 órakor. HÍREK. Eger, 1921 április 20. Barthos Károly temetése. Szokatlan nagy részvét mellett temették el tegnap délelőtt Barthos Károly városi tanácsost. A lelkiüdveért bemutatott engesztelő szt. miseáldozalon éppen úgy igen nagy részvevő közönség volt jelen, mint különösen a temetési szertartáson. A gyászmisét Braun Jácint ciszt. r. főgimn. tanár mondotta s az Egri Dalkör énekeit megható gyász-karokat. A temetésen, mely a városház előcsarnokában folyt le, az Egri Dalkör énekszámai után Kálnoky István dr. városi h. főjegyző mondott sziveket megindító bensőséges búcsúbeszédet, mely sok könnyet csalt a jelenlevők szemébe. Ezután a gyönyörű koszorúkkal megrakott gyászkocsira tették a koporsót s utolsó útjára kísérte Barthos Károlyt a gyászoló tömeg. A Kisasszony temetőben Pataky István dr. búcsúztatta el az ő legkedvesebb testvéréből, az egri dalosoktól, akik ott is könnyeket csaltak a jelenvoltak szemébe megható énekükkel. A temetésen ott volt a városi és vármegyei tisztikar, a város képviselőtestülete, háziezredünlc tisztikara.nagy számmal, az Egri Dalkör és Egri Polgári Dalkör testületileg, végül igen hagy számú előkelő közönség. Ä legjobb valutajavító mégis csak az eső. Az országos eső, amely jó kiadósán végre megérkezett. Napokon át küzdött a szárazsággal, amely már azt hitte, hogy véglegesen övé az uralom. A jő legyőzte a rosszat: megváltozott az idő. Bizony már senki se nézte a zürichi jegyzést, hanem inkább az eget vizsgáltuk, az áldást hozó felhőt kerestük és vártuk. Végre megjött vasárnap reggel a 8—10 óra hosszáig tartó csendes eső s hétfőn éjjel jókora zápor, melyet pár órás csendes eső követett. Az ég borús, mikor e sorokat írjuk, de a lelkek derültek: jobb termést várhatunk. Nálunk vasárnap 16 mm., hétfőn éjjel 7 mm. csapadék esett. Felvilágosításul. Az Egri Népújság vasárnapi számában ismertetés jelent meg az áll. főreáliskola műkedvelő előadásáról ily címen: * Lilioméi«. Az aláírás pedig ez volt: ^ Fógel Tóni«. Ma reggel azután meglepődve látjuk mai számunk nyílttéri rovatában a Fógel Antal úr nyilatkozatát, hogy ő «nem azonos avval a Fógel Tóni- val, aki a Liliomfi kritikáját irta«. — Minthogy ez félreértésre adhatna okot, felvilá- gosításúl közöljük a következőket: A «Liliomfi» előadásáról vasárnap akartunk megemlékezni, hogy túlságos későre (keddre) ne maradjon. így a pénteki előadást kellett megnéznünk. Sajnos azonban, szerkesztőségünk tagjai éppen akkor nem tehettek eleget ennek a kötelezettségüknek. így kérte föl lapunk felelős szerkesztője Fógel Antal urat, aki — hangsúlyozzuk — szívesen vállalkozott, hogy a szerkesztőség helyére elmegy és másnapra megkapjuk a beszámolót.
