Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-19 / 87. szám

2 és főleg erkölcsi minősűltséget nélkülöző éretlen, alkalmatlan és megbizhatatlan elemek a sajtó munkásai közül kizárassanak. Végül kívánjuk olyan sajtótörvény megalkotását, amely a tisztességes sajtó szabadságának fentartása és intézményes biztosítása mellett a sajtó vétségek gyors és drákói megtorlását biztosítja, s ezzel'a sajtó romboló munkájának és kalózkodá­sának véget vet. A nagygyűlés azután a Himnusz el- éneklése után széjjeloszlott. • A lelkes demonstráció azon szent hitet táplálja bennünk, hogy a mai nap­nak messzire kiható következményei lesz­nek. Hisszük, az a fogadalom, amit Eger város keresztény társadalma ma tett, a ppsztulás napját jelzi a destruktiv sajtó áldatlan létének. — Hogy ez úgy legyen, az mindannyiunk akaratán múlik. Adja Isten, hogy úgy legyen, hogy a feltámadás napját a keresztény nők első­nek észlelték legyen. (j) Barthos Károly + Eger város tanácsosa ős a h. polgár- mester távollőtében a polgármesteri hiva­tal vezetője meghalt 42 éves korában. A Barthos Károly halálával egy szép reményekre jogosító élet zárult le korán, de nem váratlanul. Pár évvel ezelőtt sú­lyos betegségen ment át s azóta csak sínylődött, betegeskedett az a hatalmas szervezet, amellyel a Teremtő oly kivéte­lesen áldotta meg. Nem bennszülött volt Egerben, de mint kicsi gyermek került ide szüleivel Szilágymegyéből, s egészen egrivé lett. Annak tekintette magát s mindenki más is annak nézte úgy belenevelódött, bele­gyökeresedett az egri társadalomba. És ebbe a társadalomba igen hamar belépett. Amelyik nap jelesen leérettségi­zett, este már az Egri Dalkör próbáján énekelt, mert akkor készültek a budapesti millenáris versenyre. S olyan kitűnő hang­nak, mint amilyen a Barthos Károlyé, nagy hasznát vette Dalkörünk. Ennek révén lett Barthos Károly ismeretes az egész országban. Részt vett 1903-ban a temesvári (XVI.) országos dalversenyen, hol a törökmecset Allah-éneke az ország összes dalosainak figyelmét reáirányította. Mikor pedig 1907-ben városunk látta falai között a XVIII. orsz. daloskongresszust, Barthos Károlyt már mindenki ismerte. A XVII. (1905. Szombathely)^ országos kogresszuson és a legutolsón, melyet a világháború előtt tartottak, Kecskeméten, mint az Egri Dalkör kiküldöttje vett részt. Mindenütt feltűnt, mert egy jó fejjel kimagaslott az emberek közül. S ehhez a magassághoz megfelelő volt egész testal­kata. Valósággal mintaképe volt a szép férfiúnak. Mikor Vajda Ödön apát temeté­sére a város képviseletében Zirczre ment és ott b. e. Hornig Károly veszprémi püs­pök meglátta, akaratlanul is így szólt Hornig: «Ej, de gyönyörű ember!« De a lelke is szép volt. Kedves, sze­rény, előzékeny. Általában igen szerette az embereket, a társaságot. Éppen úgy, mint ahogy őt kedvelték minden társaság­ban egész egyéniségéért és gyönyörű hangjáért. És ez a kölcsönös szeretet akasztotta meg' abban, hogy szép tehetségeivel, isten­adta testi-lelki adományaival magasabbra EGRI > EP ÚJSÁG. törjön. A társaság becéző szeretőre annyira lefoglalta és elfoglalta, hogy megállapodott a — jogvégzettségnél. Tevékeny részt vett városunk társa­dalmi és művészeti életében. Ifjúkorában több cikluson1 át volt jogász-elnök. Az Egri Dalkörnek hosszú időn át, haláláig titkára, az Úri Bandának keletkezésétől állandóan s a főszékesegyházi karnak mintegy két évtizeden át tagja. 1907-ben választották meg városi tanácsossá s e minőségben nagy buzgó- sággal dolgozott. A világháború kitörése­kor a katonai ügyosztály vezetését bízták reá s ennek ügyeit mintaszerűen vitte a legutóbbi időkig. A felekhez a lehető leg­udvariasabb volt minden esetben s meg­értő lélekkel segített mindenütt, ahol csak tehette. Becsületessége példás, hivatali tisztessége makulátlan volt mindig. Hiszen a hatéves háború alatt, mint katonaügyi tanácsos, folyton, csak szegényedett. És ebben van a jók, a becsületesek szemében a legnagyobb érdeme. * Barthos Károly földi maradványait kedden reggel a városház kupolacsarno­kában ravatalozzák fel. 10 orakor lesz a lelkiüdveért a gyászistentisztelet s utána a temetés. A főszékesegyházban s a teme­tésen az Egri Dalkör énekel legkedve­sebb tagjának búcsúztatására. — Megtört ődesatyján és özvegyén kívül két kis ár­vája és számtalan barátja gyászolja. A családon kívül Eger rend. tan. város tiszt- viselői kara is adott ki haláláról gyászje­lentőt, mely szerint: *A kifürkészhetetlen isteni Gondviselés rendelkezése szólította el közülünk azt, akihez az itt maradotta­kat nemcsak a közös célt elérni törekvő egységes munka, hanem a mélységes ba­ráti szeretet és a megbecsülés kapcsolata is fűzte«. ­A kommunista ügyek befejezés előtt. Putnoki Jenő, nemzeti színeink meg­gyalázója az ötös tanács előtt. A kommunista érzelmekkel és üzel­mekkel vádoltak felelősségre vonása a vége felé közeledik. A kisebb bűnügyeken kívül már csak egy nagyobb bűnügy fog- j lalkoztatja az ötös tanácsot, a Putnoki ! Jenő ügye. Putnoki Jenő Miskolczon volt lapszerkesztő s a kommun alatt ő hajtotta végre Egerben az üzletek szocializálását, szősztorint kikergét ve a tulajdonosokat üzleteikből. De nemcsak a kereskedőknek kelle­metlenkedett, rossz emlékeket hagyott hátra maga után általában a lakos­ság körében is. Színdarabokat irt s azokat előadatta a városi színházban vörös műked­velőivel. Minden előadás előtt ő maga kon­ferált, méltatta az idegen csőcselék szeny- nyes korszakát, gyalázta a magyarok hazáját. Egyik emlékezetes darabja a «Harc után» c. egyfelvonásos tákolmánya élénk tükre fertőző gondolkodásának. Az egyik jelenetben egy vörös katona búcsúzik az ideáljától. Emléket kór s a leánynak épen egy darabka nemzeti szalag akad a ke­zébe, s eleinte ezt akarja odaadni. Azon­ban meggondolja magát: •Nem, ezt nem! Ez a régi duhaj követválasztások memen- tója. A lélekvásár, az etetés, itatás, kortes- lakmározás csúfos korszakát juttatja eszembe. Ennek a Magyarországnak visz- szajönnie többé nem szabad.» — Eldobta a szalagot és véletlenül-e, vagy készakarva rátapostak. Emlékűi aztán a vörös leány piros muskátlit adott vörös katonájának. Ebben az ügyben ma délelőtt kez­dik meg a tárgyalásokat. Tárkányi Béla emlékezetét kegyeletes szép ünnepéllyel ülte meg az Angolkisasszonyok vezetése alatt álló Le­ánygimnázium a kitűnő, egyházi férfiú születésének százéves évfordúlója alkalmá­ból. A zsúfolásig megtelt díszteremben nyitott színpad, zongora és felolvasó asz­tal mellett Morvay Maliid maturanda, Dankó Sári és Gál Györgyi gimnazisták majdnem egy órás értekezésekben ismer­tették a költő és író pap életrajzát, vallá­sos költészetét, költői egyéniségét, költé­szetének értékét, amelyek összfoglalata Szvorényi, sőt minden elfogúlatlán bíráló szerint is az volt, hogy Tárkányi babérja a katolikus, népies irodalom cserjéiről és királyi sudaráről, a bibliafordításból, Egyházi Énektárából, Lelki Mannájából (240,000 példány, húsz kiadásban!) és Ve­zérkönyvéből sarjadzott, melyet több klasszikus szép költeménye és általán mindig vallásos érzéstől ihletett költészete gazdagon díszített. Csattanósan fejezte be a szép szava­latokkal (Hallay Anna, Józsa Piroska, Merczel Böske) és karénekekkel élénkített ünnepélyt Petrovits Gyula kanonok-plébá­nos, intézeti igazgató kedves visszaemlé­kezése Tárkányi édesanyjára, melyet a derék gimnazisták, (hisz’ nekik is van édes mamájuk!) örömtől sugárzó arccal, itt-ott megcsillant könnyekkel hallgattak. —hns— HÍREK. Eger, 1921. április 19. Egyházmegyei hírek. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek Pigay István tari plébánost kinevezte a felsőpatai kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé, Tóth Ba­lázst pedig kegyúri bemutatás alapján rózsaszentmártoni lelkésszé. Várady Gyula adminisztrátor interimalis lett Kőtelken. Kinevezés. A kereskedelemügyi mi­niszter a Budapesten rendezett elektromos szerelő-ipari tanfolyam vizsgabizottságá­nak tagjává 1923. év végéig terjedő időre Vigh Bertalan ipariskolai tanárt, Vigh Béla ny. főreálisk. igazgató fiát, kinevezte. Az Egri Dalkör mély fájdalommal jelenti, hogy pótolhatatlan tagja, országos hírű basszistája: Barthos Károly, városi tanácsos, f. hó 16-án, d. u. 7 órakor az Urban csendesen elhunyt. Kedves halot­tunkat, a lelkiüdveért f. hó 19 én d. e. 10 órakor a Főszékesegyházban tartandó szentmiseáldozat bemutatása után, a Város­háza aulájából fogjuk kikisérni a »Kis- asszonyo-temetőbe. Kedves egyénisége és a dal művészetért rajongó lelke örökre közöt­tünk marad. Eger, 1921. április hó 17. Az Egri Dalkör. A elszakított területek felszabadí­tása. Becsületes harcunk, éjt nappallá tevő fáradságos munkánk, éltető reményünk lelkesítése, mindennapos imádságunk nem szűnhet meg addig, amíg a "Kárpátok koszorúja ellenséget rejteget ezeréves, ma­gyar méhében. Pe tudnunk kell, hogy a vágy, a remény s az álom önmagától soha nem fakaszt való virágokat; munka és nem kiméit áldozatok segíthetnek hozzá csak. Ez áldozatok összegyűjtésére alakult meg a «Honvédelmi alap,» mely szerte az országban szétágazva gyűjti a romok fel­építéséhez szükséges köveket. A gyűjtő szervek főleg az iskolákat keresni fel, de ezeken keresztül a családokhoz, az egész nagy társadalomhoz fordúlnak, amely se­gítségét, áldozatát ilyen célra soha nem tagadhatja meg. Adomány. Koncz Menyhért prépost­kanonok és Blazsejovszky Ferenc apát-

Next

/
Thumbnails
Contents