Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-19 / 87. szám

2

és főleg erkölcsi minősűltséget nélkülöző éretlen, alkalmatlan és megbizhatatlan elemek a sajtó munkásai közül kizárassanak.

Végül kívánjuk olyan sajtótörvény megalkotását, amely a tisztességes sajtó szabadságának fentartása és intézményes biztosítása mellett a sajtó vétségek gyors és drákói megtorlását biztosítja, s ezzel'a sajtó romboló munkájának és kalózkodásának véget vet.

A nagygyűlés azután a Himnusz el- éneklése után széjjeloszlott. •

A lelkes demonstráció azon szent hitet táplálja bennünk, hogy a mai napnak messzire kiható következményei lesznek. Hisszük, az a fogadalom, amit Eger város keresztény társadalma ma tett, a ppsztulás napját jelzi a destruktiv sajtó áldatlan létének. — Hogy ez úgy legyen, az mindannyiunk akaratán múlik.

Adja Isten, hogy úgy legyen, hogy a feltámadás napját a keresztény nők elsőnek észlelték legyen. (j)

Barthos Károly +

Eger város tanácsosa ős a h. polgár- mester távollőtében a polgármesteri hivatal vezetője meghalt 42 éves korában.

A Barthos Károly halálával egy szép reményekre jogosító élet zárult le korán, de nem váratlanul. Pár évvel ezelőtt súlyos betegségen ment át s azóta csak sínylődött, betegeskedett az a hatalmas szervezet, amellyel a Teremtő oly kivételesen áldotta meg.

Nem bennszülött volt Egerben, de mint kicsi gyermek került ide szüleivel Szilágymegyéből, s egészen egrivé lett. Annak tekintette magát s mindenki más is annak nézte úgy belenevelódött, belegyökeresedett az egri társadalomba.

És ebbe a társadalomba igen hamar belépett. Amelyik nap jelesen leérettségizett, este már az Egri Dalkör próbáján énekelt, mert akkor készültek a budapesti millenáris versenyre. S olyan kitűnő hangnak, mint amilyen a Barthos Károlyé, nagy hasznát vette Dalkörünk. Ennek révén lett Barthos Károly ismeretes az egész országban. Részt vett 1903-ban a temesvári (XVI.) országos dalversenyen, hol a törökmecset Allah-éneke az ország összes dalosainak figyelmét reáirányította. Mikor pedig 1907-ben városunk látta falai között a XVIII. orsz. daloskongresszust, Barthos Károlyt már mindenki ismerte. A XVII. (1905. Szombathely)^ országos kogresszuson és a legutolsón, melyet a világháború előtt tartottak, Kecskeméten, mint az Egri Dalkör kiküldöttje vett részt.

Mindenütt feltűnt, mert egy jó fejjel kimagaslott az emberek közül. S ehhez a magassághoz megfelelő volt egész testalkata. Valósággal mintaképe volt a szép férfiúnak. Mikor Vajda Ödön apát temetésére a város képviseletében Zirczre ment és ott b. e. Hornig Károly veszprémi püspök meglátta, akaratlanul is így szólt Hornig: «Ej, de gyönyörű ember!«

De a lelke is szép volt. Kedves, szerény, előzékeny. Általában igen szerette az embereket, a társaságot. Éppen úgy, mint ahogy őt kedvelték minden társaságban egész egyéniségéért és gyönyörű hangjáért.

És ez a kölcsönös szeretet akasztotta meg' abban, hogy szép tehetségeivel, istenadta testi-lelki adományaival magasabbra

EGRI > EP ÚJSÁG.

törjön. A társaság becéző szeretőre annyira lefoglalta és elfoglalta, hogy megállapodott a — jogvégzettségnél.

Tevékeny részt vett városunk társadalmi és művészeti életében. Ifjúkorában több cikluson1 át volt jogász-elnök. Az Egri Dalkörnek hosszú időn át, haláláig titkára, az Úri Bandának keletkezésétől állandóan s a főszékesegyházi karnak mintegy két évtizeden át tagja.

1907-ben választották meg városi tanácsossá s e minőségben nagy buzgó- sággal dolgozott. A világháború kitörésekor a katonai ügyosztály vezetését bízták reá s ennek ügyeit mintaszerűen vitte a legutóbbi időkig. A felekhez a lehető legudvariasabb volt minden esetben s megértő lélekkel segített mindenütt, ahol csak tehette. Becsületessége példás, hivatali tisztessége makulátlan volt mindig. Hiszen a hatéves háború alatt, mint katonaügyi tanácsos, folyton, csak szegényedett. És ebben van a jók, a becsületesek szemében a legnagyobb érdeme.

*

Barthos Károly földi maradványait kedden reggel a városház kupolacsarnokában ravatalozzák fel. 10 orakor lesz a lelkiüdveért a gyászistentisztelet s utána a temetés. A főszékesegyházban s a temetésen az Egri Dalkör énekel legkedvesebb tagjának búcsúztatására. — Megtört ődesatyján és özvegyén kívül két kis árvája és számtalan barátja gyászolja. A családon kívül Eger rend. tan. város tiszt- viselői kara is adott ki haláláról gyászjelentőt, mely szerint: *A kifürkészhetetlen isteni Gondviselés rendelkezése szólította el közülünk azt, akihez az itt maradottakat nemcsak a közös célt elérni törekvő egységes munka, hanem a mélységes baráti szeretet és a megbecsülés kapcsolata is fűzte«. A kommunista ügyek befejezés előtt.

Putnoki Jenő, nemzeti színeink meggyalázója az ötös tanács előtt.

A kommunista érzelmekkel és üzelmekkel vádoltak felelősségre vonása a vége felé közeledik. A kisebb bűnügyeken kívül már csak egy nagyobb bűnügy fog- j lalkoztatja az ötös tanácsot, a Putnoki ! Jenő ügye. Putnoki Jenő Miskolczon volt lapszerkesztő s a kommun alatt ő hajtotta végre Egerben az üzletek szocializálását, szősztorint kikergét ve a tulajdonosokat üzleteikből.

De nemcsak a kereskedőknek kellemetlenkedett, rossz emlékeket hagyott hátra maga után általában a lakosság körében is. Színdarabokat irt s azokat előadatta a városi színházban vörös műkedvelőivel.

Minden előadás előtt ő maga konferált, méltatta az idegen csőcselék szeny- nyes korszakát, gyalázta a magyarok hazáját. Egyik emlékezetes darabja a «Harc után» c. egyfelvonásos tákolmánya élénk tükre fertőző gondolkodásának. Az egyik jelenetben egy vörös katona búcsúzik az ideáljától. Emléket kór s a leánynak épen egy darabka nemzeti szalag akad a kezébe, s eleinte ezt akarja odaadni. Azonban meggondolja magát: •Nem, ezt nem! Ez a régi duhaj követválasztások memen- tója. A lélekvásár, az etetés, itatás, kortes- lakmározás csúfos korszakát juttatja eszembe. Ennek a Magyarországnak visz- szajönnie többé nem szabad.» — Eldobta a szalagot és véletlenül-e, vagy készakarva rátapostak. Emlékűi aztán a vörös leány piros muskátlit adott vörös katonájának.

Ebben az ügyben ma délelőtt kezdik meg a tárgyalásokat.

Tárkányi Béla emlékezetét

kegyeletes szép ünnepéllyel ülte meg az Angolkisasszonyok vezetése alatt álló Leánygimnázium a kitűnő, egyházi férfiú születésének százéves évfordúlója alkalmából. A zsúfolásig megtelt díszteremben nyitott színpad, zongora és felolvasó asztal mellett Morvay Maliid maturanda, Dankó Sári és Gál Györgyi gimnazisták majdnem egy órás értekezésekben ismertették a költő és író pap életrajzát, vallásos költészetét, költői egyéniségét, költészetének értékét, amelyek összfoglalata Szvorényi, sőt minden elfogúlatlán bíráló szerint is az volt, hogy Tárkányi babérja a katolikus, népies irodalom cserjéiről és királyi sudaráről, a bibliafordításból, Egyházi Énektárából, Lelki Mannájából (240,000 példány, húsz kiadásban!) és Vezérkönyvéből sarjadzott, melyet több klasszikus szép költeménye és általán mindig vallásos érzéstől ihletett költészete gazdagon díszített.

Csattanósan fejezte be a szép szavalatokkal (Hallay Anna, Józsa Piroska, Merczel Böske) és karénekekkel élénkített ünnepélyt Petrovits Gyula kanonok-plébános, intézeti igazgató kedves visszaemlékezése Tárkányi édesanyjára, melyet a derék gimnazisták, (hisz’ nekik is van édes mamájuk!) örömtől sugárzó arccal, itt-ott megcsillant könnyekkel hallgattak.

—hns—

HÍREK.

Eger, 1921. április 19.

Egyházmegyei hírek. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek Pigay István tari plébánost kinevezte a felsőpatai kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé, Tóth Balázst pedig kegyúri bemutatás alapján rózsaszentmártoni lelkésszé. Várady Gyula adminisztrátor interimalis lett Kőtelken.

Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter a Budapesten rendezett elektromos szerelő-ipari tanfolyam vizsgabizottságának tagjává 1923. év végéig terjedő időre Vigh Bertalan ipariskolai tanárt, Vigh Béla ny. főreálisk. igazgató fiát, kinevezte.

Az Egri Dalkör mély fájdalommal jelenti, hogy pótolhatatlan tagja, országos hírű basszistája: Barthos Károly, városi tanácsos, f. hó 16-án, d. u. 7 órakor az Urban csendesen elhunyt. Kedves halottunkat, a lelkiüdveért f. hó 19 én d. e. 10 órakor a Főszékesegyházban tartandó szentmiseáldozat bemutatása után, a Városháza aulájából fogjuk kikisérni a »Kis- asszonyo-temetőbe. Kedves egyénisége és a dal művészetért rajongó lelke örökre közöttünk marad. Eger, 1921. április hó 17. Az Egri Dalkör.

A elszakított területek felszabadítása. Becsületes harcunk, éjt nappallá tevő fáradságos munkánk, éltető reményünk lelkesítése, mindennapos imádságunk nem szűnhet meg addig, amíg a "Kárpátok koszorúja ellenséget rejteget ezeréves, magyar méhében. Pe tudnunk kell, hogy a vágy, a remény s az álom önmagától soha nem fakaszt való virágokat; munka és nem kiméit áldozatok segíthetnek hozzá csak. Ez áldozatok összegyűjtésére alakult meg a «Honvédelmi alap,» mely szerte az országban szétágazva gyűjti a romok felépítéséhez szükséges köveket. A gyűjtő szervek főleg az iskolákat keresni fel, de ezeken keresztül a családokhoz, az egész nagy társadalomhoz fordúlnak, amely segítségét, áldozatát ilyen célra soha nem tagadhatja meg.

Adomány. Koncz Menyhért prépostkanonok és Blazsejovszky Ferenc apát-