Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-14 / 83. szám
Ära 2 korona. XXVIÍÍ. évf. 83. sz, Eger, 1921 április 14. csütörtök. Előfizetési dijak postai szállítással: POLITIKAI N A P I L A Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negued évre 120 K. — Egg hóra 45 K. — Főszerkesztő: BBEZNAY IMRE. Felelősszerkesztő: BÄRSY KÄROLY P. Szerkesztőségi Eger, Licensn. Kiadóhivatalt líceumi ngomdU. dr. Telefon szám 11, B Rossz szomszédság török átok. Régi magyar közmondás, melyet másfél-évszázados tapasztalat szűrt le. Szomorúan tapasztaljuk e közmondás igazságát különösen most, amikor minden «zomszédunk csak azon töri a fejét: hogyan pusztíthatná el a föld színéről Magyarországot. Ennek a tervnek kivitelére »»után minden eszköz jó. Igen jó lett volna tehát a király látogatása is, melyet — a vasárnapi cikkünkben jelzett érdek- szövetséggel karöltve — az úgynevezett kisantánt készített elő. A titokzatos homály ugyanis kezd oszladozni s a derengésben már felismerjük azokat a szálakat, amelyek az eseményeket mozgatták és megdöbbenve látjuk, hogy ezek a szálak ugyanazokban a kezekben összpontosulnak, amelyek eddig is Magyarország megrontásán, földarabo lásán és megalázásán dolgoztak. Vegyük csak sorra az eseményeket. Ellenséges szomszédaink, akik Magyarország nagyobbik részét maguk között felosztották, a múlt évben katonai egyezményt kötöttek, amely bevallottan a megmaradt Csonka-Magyaország ellen irányul. Ezt nyilváno«ságra is hozták, hogy így rákényszerítsenek minket a békeföltételek elfogadására. Aliig fölfegyverkezve állnak körülöttünk ; hárman egy ellen s akkor a béke- föltételek értelmében kényszerítenek minket arra, hogy alig megalakult kis nemzeti hadseregünket is leszereljük. Ne is védekezhessünk, mikor azok, akik kiraboltak, megcsonkítottak, kiéheztettek, majd meg akarnak fojtani minket. Hárman egyet! A cseh külügyminiszter e közben azzal a javaslattal fordul az antant-nagyhatalmakhoz, hogy engedjék meg a kis- antantnak, hogy a megmaradt Csonka- Magyarországot is feloszthassák, mert az úgysem életrevaló és fennállása csak zavarja az ő uj szerzeményű területeiknek békés birtoklását. A nagy-antant diplomatái elutasították ezt a javaslatot, mert Csonka-Ma- gyarország fegyveres megtámadására és feldarabolására nem láttak elegendő jogcímet. (A képmutatás nagymesterei, a legdurvább jogtalanságot tartalmazó trianoni békeföltételek szerzői még jogcímet mernek emlegetni.) Jámbor, hiszékeny, naiv magyarok még hálától megilletődve és elérzékenyiilve tekintettek azokra az államférfiakra, akik igy megvédték Magyarország jogát. A ravasz cseh külügyminiszter pedig megértéssel mosolygott e döntésen, amelyből megtudta, hogy hiszen nem kell más, csak jogcim. Ha csak jogcim kell, na hát az is lesz. Erre aztán hangosan és ünnepélyesen kinyilatkoztatták Prágában, Belgrádban és Bukarestben, hogy Károly király esetleges visszatérését Magyarországba, oknak és jogcímnek tekintenék arra, hogy Magyarországot fegyveresen megtámadják. íme, megcsinálták a jogcímet. Most már csak az kellett, rávenni a királyt arra, hogy mielőbb térjen vissza Magyarországba. Ez nem nehéz feladat. Minden ember könnyen elhiszi azt, ami kívánságaival egyezik. Az országtól távol, csendes visz- szavonultságban élő királlyal könnyű volt elhitetni, hogy a helyzet olyan kedvezően alakult, amint azt csak elképzelni lehet, neki C3ak akarnia kell és minden úgy lesz, amint ő akarja. Mikor a kirá v körül arra hivatott, felelős tanácsadók nincsenek, mikor nem áll rendelkezésére olyan testület, amely megbízható híreket szerezve elébe állítaná a helyzet valódi képét, mikor nem ellenőrzi senki, hogy ki mit beszél neki: akkor könnyű feladata van akárkinek, aki közelébe tud férkőzni s arcátlanul hízelegni és lelkiismeretlenül hazudni tud. De a királynak mégis voltak aggodalmai. ügy látszik, felvetette azt a kérdést, hogy vájjon az antant nagyhatal * 1 mak nem fognak-e ollene fordulva, beleavatkozni. Ezt az aggodalmát is eloszlatták a francia kormány elnök egy meg- : nyugtató levelével, amelyre őfelsége be- , szélgetései során többször hivatkozott. __ Mi volt ebben a levélben, nem tudjuk, j Valószínűleg az a kijelentés volt benne, hogy Franciaország nem fogja meg- I támadni Magyarországot, ha a király oda visszatér. Ezt az ígéretet a francia miniszterelnök bátran tehette, mert a szerbek, ! csehek és románok már előre tolták csa- i paíaikat Osonka-Magyarország felé s várták a pillanatot, amikor bekövetkezik a teljes jogcím, hogy rávethessék magukat a biztos prédára, a védtelen áldozatra. így állították föl a kelepcét a magyar i nemzet és a magyar király számára. Azt hitték, hogy beléesünk ebbe a csapdába | s egy csapással örökre megölhetik a nem- \ zetet és királyát is. Nem estünk bele a csapdába. Megóvott tőle a király magyar híveinek be- I csületessőge, a kormányzó bölcsessége és a nemzet józanoága. Ámde mikor most kinyíltak szemeink és világosan látjuk azt a kelepcét, amelyet számunkra felállítottak, meg van belőle I az a hasznunk, hogy ebből az esetből is I jobban megismertük ellenségeink álnok- i ságát és alávalóságát. Mennyi hadiváltságot fizetnek azok, akik nem voltak harctéri szolgálatban ? I. Akinek nem vott 1919-ben 10.000 koronát meghaladó jövedelme, vagy 20.000 koronát meghaladó vagyona, az a hadmentességi díja alapján fizeti a hadivált- ságot és pedig : 1. Mezőgazdasági, ipari cseléd, napszámos, ha katona volt ugyan, de nem volt harcvonalon, fizet 100 koronát; ha alkalmatlan volt 120 K; ha föl volt mentve 240 K; 2. Házi cseléd, gyári vagy ipari munkás, ha nem volt harcvonalon 100 K; ha alkalmatlan volt 160 K ; ha föl volt mentve 320 K. 3. Kézműiparos, ha nem volt harcvonalon, 120 K, ha alkalmatlan volt 240 K; ha föl volt mentve 480 K. 4. Akik legalább 20 K II., vagy III. osztályú kereseti adót fizettek 1919-ben, ha nem voltak harcvonalon, 100 K; ha alkalmatlanok voltak, 120 K; ha föl voltak mentve, 240 K. 5. Akik 1000 K II., vagy III. osztályú kereseti adót fizettek 1919 ben, ha nem voltak harcvonalon, 640 K ; ha alkalmatlanok voltak, 1280 K ; ha föl voltak mentve, 2560 K. 6. Hü 100 K IV. osztályú kereseti adót fizettek 1919-ben, akkőr, ha nem voltak harcvonalon, 100 K ; ha alkalmatlanok voltak, 200 K ; ha föl voltak mentve 400 K. 7. Pia 1000 K IV. osztályú kereseti adót fizettek, akkor, ha nem voltak harcvonalon, 2000 Korona; ha alkalmatlanok voltak, 4000 K; ha föl voltak mentve, 8000 K. II. Akiknek 10.000 koronán fölül volt jövedelme, vagy 20.000 koronán felüi volt vagyona, az az 1919-ben kivetett jö- velmi és vagyonadó alapján fizeti a hadi- váltságot és pedig: nem volt harcvonalon alkalmatlan föl volt mentve 1. 10.000 K jövedelem után — 145 K 20.000 K vagyon után .x. 100 » 290 K 100 » 870 K 100 < 2. 200.000 K jövedelem után _ 6.000 » 4,000.000 K vagyon után.— ~~ 60.000 » 12.000 » 120.000 » 36.000 » 240.000 » 3. 1 millió jövedelem után — 30.000 » 20 millió vagyon után — — 300.000 » 60 000 » 600.000 » 180.000 > 1,200.000 » 4. 5 millió jövedelem után — .... 150.000 » 100 millió vagyon után — — 1,500.000 » 300.000 » 3,000.000 » 900.000 » 6,000.000 » A hadiváltságot csak az 1865—1899. évfolyamokban születetlek fizetik. Az 1874. évtől kezdve 1865-ig minden évfolyamú évi 5°/o kai kevesebbet fizet. A felmentettekre eső összeg fele részét a vállalat fizeti, melynek javára felmentették. A még nem adózó, vagy szüleivel együtt élők után a hadiváltságot az apja vagyona után számítják ki és az apa fizeti. Az a háború alatt katonaköteles apa, akinek egy fia volt a harctéren, 15“/«-kai, akinek két fia volt a harctéren, 30°/o-kal fizet kevesebbet; kinek egy fia I00°/0-os rokkant lett, 30°/o-kal, akinek két fia lett lOOVo-os rokkant, 60°/#-kal fizet kevesebbet. A hadi- váltság alól való kivételeket már a múltkor közöltük.
