Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-09 / 79. szám

2

a lakásokra és egyéb helyiségekre nézve a forgalom és a rendelkezés szabadsága teljesen helyreállítható lesz : az e részben jelenleg fennálló korlátozások ebben a rendeletben megállapított megszorításokat a lakásínség enyhítése végett továbbra is fenntartják.

E szerint a háztulajdonosok nem kaptak korlátlan felmondási jogot. Azonban ez év augusztus 1-től kezdődően az 1917. novemberében fizetett házbér összegének 60°/o-ával emelhet a tulajdonos.

A közüzemi költségekhez (vízszolgáltatás, szernótfuvarozás, kéményseprés) való hozzájárulás a vidéken-(tehát Egerben is) nem változik. A hozzájárulás mértékének esetleges emelését szabályrendelet állapítja meg.

A nagy lakásoknak, melyek négynél több szobából állanak, bére szabadon emelhető. A túlságos magasan megállapított bér ellen 15 napon belül jogorvoslatért lehet fordulni a bírósághoz.

Az albérletbe adott lakásrészek bérét nem lehet magasabb összegben megállapítani annál, amelyet az illető helyen hasonló bútorozott szobáért általában fizetnek. A bérlő a tulajdonöstól csak azoknak a jókarbantartási munkálatoknak teljesítését követelheti, melyek a lakás használhatósága végett szükségesek.

A háztulajdonos a lakást csak akkor mondhatja fel, ha arra saját magának, vagy közeli rokonának azért van szüksége, mert felmondás, vagy igénybevétel következtében hibáján kivűl hajléktalanná vált, vagy főbérlői minőségben lakása nincs. Ebben az esetben azonban köteles a bérlő részére megfelelő lakásról gondoskodni.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.“

Az árakat minden üzletben ki kell függeszteni.

Az árvizsgálő bizottság érvényt akar szerezni az országos árvizsgáló bizottság rendeletének és a legszigorúbb felelősségre való figyelmeztetéssel utasította az összes ipari, kereskedelmi cikkek eladásával foglalkozó üzlettulajdonosokat, hogy üzletükben és a kirakatokban tüntessék fel az árakat.

Az árvizsgáló bizottságnak ezt a beavatkozását nem lehet eléggé értékelni. Az üzleti verseny ezáltal hatalmasan fog fejlődni s ez magával hozza a fokozatos, a pénzünk javulásához viszonyított, arányos áresést.

Eddig az áraií feltüntetése helyett, csak azt olvastuk az üzletekben, hogy: 10, vagy 20 százalékos áresés. Megtörténhetett azonban, hogy ezt az állítólagos esést az eladási árba már jó előre belekalkulálta a kereskedő. Más szóval: a valóságban talán nem is engedett az eladó semmit a régi magas árból. Ez a föltevés nem is lehetetlen, mert hisz ismeretes, hogy a kereskedői világ mereven elzárkózik az olcsósági hullám elől. Ez az ellenállás pedig érthetetlen, de még inkább észszerűden, mert katasztrófát rejteget magában.

Pénzünk fokozatos javulását ugyanis most már nem lehet megállítani úgy, hogy hamarosan — egy hónapon belül — eléri a leit és a szokott, sőt értékben el is fogja hagyni. A megszállott területekről és külföldről azután majd özönlik be az olcsó árú, legyen bár a legszigorúbb vámtilalom, amiről pedig tudjuk, hogy soha nem lehet elég szigorú. Sőt az a legvalószínűbb, hogy a szabadforgalom a vámtilalmat a legkisebbre fogja korlátozni.

Elkövetkezik az, hogy a hőn óhajtott és üdvözölt szabadforgalom épen a kereskedőket teszi tönkre épen azért, mert pénzünk javulásával nem számoltak és azt nem akarják elismerni.

HÍREK.

Eger, 1921 április 9.

Főesperesi beiktatás. A Dobrányi Károly c. kanonok halálával megüresedett patai főesperességre Matuszka Mihály pásztói alesperes-plebánost. nevezte ki a főpásztor. Matuszka Mihályt tegnap iktatta be főesperesi hivatalába Csekó Gábor prelátus-kanonok, h. nagyprépost.

Hevesvármegye Szabadoktatási Bizottsága ma délután 5 órakor értekezletet tart a vármegyeház kistermében. Az értekezleten Pályi Sándor, az Orsz. Szabad- okt. Tanács kiküldöttje is jelen lesz.

A főreáliskola szinielőadása. A főreáliskola ifjúsága lelkes műkedvelő hölgyek közreműködésével Szigligeti «Liliom - fi» című vígjátékénak előadására készül. Mint értesülünk, az előadást a jövő héten, pénteken és szombaton a főreáliskola rajztermében tartják. A szombati előadást táncmulatság követi s a rendezőség azon fáradozik, hogy a közönség részére buffet is rendelkezésre álljon. Az előadás és a buffet jövedelmét intézeti jótékonycélra (a Segélyző-egyesület javára) fordítják. Bővebbet szinlapokon közölne^.

A vörös uralom és a román megszállás egri áldozatai emlékének megörökítésére már megkaptuk az első adománvt. Török Kálmán prépost-kanonok ezer koronát küldött e célra.

Korai örömet keltett sport körökben az a tegnapi hírünk, hogy a Move ESE a Move központtól 100 ezer koronát kapott. Sajnos, ez idő szerint még csak jámbor óhajtásról van szó és egyik dús fantáziájú sportkedvelő már bevégzett tényként tüntette föl azt, amire alighá van kilátás.

Műkedvelői előadás Egerbocson.

Az őszülte tisztelet és elismerés hangján kell megemlékeznünk arról a nagyon sikerűit törekvésről, melynek eredményeképen Egerbocs községben az elmúlt vasárnapon igen szép előadásban színre hozták a 'Falurosszá* t. A népnevelésnek e módja, ízlésének és tehetségeinek fejlesztése, gondolkozásának nemes irányba való terelése eléggé nem hangoulyozhatóan szép feladat és minden dicséretet megérdemel. A szerepnyira elfoglaló, hogy jelenéseikor minden arcon elégedés jelei inutatkozának. j Most bizonyítá-be, mennyire élénkebben j adja szerepét, ha művész a’ társ. — Mit mondjunk végre Megyeri úr (Lagrange) játékáról, kinek atyai érzetét, mint szívből jötlet ’s ahhoz szóllőt csodáltuk ’s ki akaratlanul is tiszteletre készte. Ó nagyon méltó azon hírre, mellyel e hazában mindenütt övezik. . .»

E két vendégjátékért külön is hálával adózik kritikusunk az igazgató úrnak, ki az egriek «estvélyeinek unalmait illy látványokkal oszlatá-el, ’s oly művészvendégek megszerzéséért fáradozék, kikre bár mikor és hol szives érzettel emléke- zendünk.»

Essék itt szó a műsorról is, moly szintén hozzátartozik a kor-történethez. A már említett darabokon (Velencei kai már, Hamlet, Peleskei nótárius, Lignorelies Lujza, Teréz s végül Babérfa és koldusbot) kívül szinrekeriiltek a többek között:

Tolvajkulcs 3 felv. «érzékeny játék» (t. i. dráma) Vogel után németből ford. Láng Ádám;

Huszárok és dámák 3 felv. vigj. Fredro-Zimmermann u. ford. Kiss János ;

Ha parancsolja, vagy leány kérés szabály szerint 4 felv. vigj. Töpfertől. Ford. Fáncsy Lajos;

Falusi egyszerűség 4 felv. vigj. szintén Töpfertől, Nagy Ignác «fordítmánya»;

Utolsó segédeszköz 4 felv. vígjáték Weissenthurm tói, ford. Kiss János;

Pártfosság) dühe 5 felv. dráma Ziegler- től, ford. Katona József;

Királyleány mint koldusnő 5 felv. néző játék.

Ezt a legutóbbit, legalább ilyen cím alatt, semmiféle színdarab jegyzékben nem találtam. Valószínű, hogy önkényesen adott hatásosabb cím. Egyébként az első két j darabot nálunk 3—3 felvonásban adták,

! másüti pedig 4—4 felv.-ban. Abban az I időben nem csináltak az ilyesmiből lelki- 1 ismereti kérdést, mivel a szerzői joggal I senki sem törődött.

Legjobban meglep e'műsor olvastára az, hogy akkor még mindig a német da- | rabokat adták. Pedig Kisfaludy Károly I teljes kiadása közkézen forgott, Katona | Józsefet ismerték, Vörösmarty és Szigligeti i darabjait mindenfelé adták, kedveltek voltak a Nagy Ignác, Gombos Imre, Gaál József, Simái Kristóf, Benke József (a Laborfalvi Róza édesatyja), Dugonics András, Láng Ádám stb. darabjai. Es még a németeknél se Kotzebuet, Schillert, Körnert stb. vették sorra, hanem a sokkal kisebb értékű írókat.

A színtársulat — ebből: is látszik — nem lehetett valami elsőrendű. Referensünk Erdélyinén kívül egyetlen tagnak játékát sem említi. Sőt az okt. 31-diki előadásról írván, amikor Megyeri a Peleskei nótáriusban a címszerepet játszotta, — igen keményen kifakad a színészek ellen.

• A’ készületlenség, szerepnemtudás, egészen a’ súgóra szorulás ’s rendetlen menetű játék előadását nagyon megúnák a’ hallgatók, ’s bosszankodva ménének lakásukra, bánkódva az estnek illy módon elveszésén. Voltak olly színészek is, kik szerepeiket, mondva gombolák 's igazíták ruháikat; a’ másik ugyan azon képpel s’ öltözetben vala bojtár, mellyben már az előtt haramia. Megyeri úrnak játéka sem menthető-meg e’ mutatványt bukástól ...»

De igen keményen megnyomja a tollat referensünk akkor is, midőn a közönség egy részének hibáit ostorozza.

• Nem lehet.említés nélkül hagyni még a’ karzat tomboló zörejét is, melly színházunkban egy idő óta kiállhatatlanná kezde lenni. Ide járult az ottani hősök által gerjesztett illetlen pipafüst is, mi által a’ művészet után sovárgó keblet is elidegenítői kezdők . . . Megjegyzendő még az is, hogy e’ rendbontók a’ jelenéskor mondandó szóba akkori kedvük szerint bele is szoktak kiáltani, mint ézt nem rég tevék, művészi értelmességüket ez által megmutatandők . . . Hlyet és ehez hasonlót a’ műveletlenség legalsó fokán állók tehetőnek . . .»

*

Amint látjuk, semmi sem új a nap alatt. A közönség bizony ma is fegyelmezetlen, a színészeknél is előfordul a készületlenség, a szerepnemtudás; az esős időjárástól is félünk, ámbár ma nem kell a nagy sarat taposnunk. Csak a dohányzás szorult ki a színházból, de azt sem az illendőség szorította ki, hanoin a rendőri hatalom — tűzi’endészeti okokból.

Hiszen ha az illendőségnek hatalma volna, legelőször az erkölcstelen szellemet ostorozná ki a mai színházból. Tessék elhinni, hogy ez sokkal többet ártott és árt, mint akár a birkamoftó dohány füstje.

Breznay Imre,