Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-07 / 77. szám

Ára 2 korona. Eger, 1921. április 7. csürtörtök. XXVíIL évf. 77. sz. Előfizetési dijak postai szállítással s P o L I T I K Ä I N Ä P I L Ä P. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. I Főszerkesztő: BBEZNAY IAlHE. Negyed évre 120 K. — Egy hóra 45 K -| Felelóssze>kesztő: BÄRSY KÁROLY dr. I Szerkesztősép ? Eger, Líceum. Kiadóhivatal} Líceumi ugomda. Telefon szám 11. A legjobb valutajavitó. Aggódó arccal figyelte a gazda he­teken át az eget. De sehonnan se jelent­kezett az áldást osztó felhő. Végre hztán megeredtek az ég csa­tornái és lassú, áztató .esőt kaptunk. Ki­derült a gazda arca. Mégis csak szeret bennünket az Isten! A városi ember, aki együtt aggódott a gazdával, mert hisz neki is éppen olyan báj a rossz termés, mint a falu emberé­nek, — derűs arccal mondogatta: megjött az igazi valutajavitó. Hát ez az, amit nagyon sokan nem akarnak még a falvakban belátni. Mert hát értsük meg, hogy nem az üzérek, meg a «boltos úr» fogják megja­vítani a leromlott magyar pénzt, — hanem mi magunk. «Segíts magadon, az Isten is meg­segít». Régi, de jó közmondás. Az Isten megadta az áldást, felfris­sült a föld, seg’tsünk hát mi is magunkon. A pénz voltaképen nem más, mint értékpapír. Kifejezése annak a szellemi, erkölcsi, anyagi erőnek, amivel egy or­szág rendelkezik. A külföld is ezt becsüli saeg, mikor a pénz értekét megállapítja. Minél több valamely országnak a va- í gyona, minél fegyelmezettebb a hadse- ! rege, minél kevesebb a széthúzás, minél j nagyobb a személy- és vagyonbiztonság: annál inkább emelkedik pénzének értéke. Lassan, de biztosan emelkedik a mi pénzünk értéke is, jeléül annak, hogy az ország közeledik a béke nyugodt, munkás állapotához. Ugyancsak lassan, de biz­tosan esnek az árak is. S ha a földműves nép panaszkodik, hogy a föld termékeinek és az állatoknak ára sokkal jobban esik, mint a~z ipar­cikkek ára, ebben mindenesetre van némi igazság. Ám biztosak lehetünk benne, hogy ez nem fog soká tartani. Hogy soká ne tartson, arról mi magunk is tehetünk. Cs*ak azt vásároljuk, ami elkerülhe­tetlenül szükséges! Majd észbekap a kereskedő, ha látja, hogy nem kel a portékája. Volt elég haszna a háború alatt, mi­kor napról-napra emelkedtek az árak. Elégedjék meg most már a kisebb nyere­séggel is ! Átmeneti időt élünk. A háború ter­hétől szabadulva, iparkodunk a megszilár­dulás, a jólét Ígéret földje felé. Adja Isten, hogy minél rövidebb le­gyen ez az átmenet. Az árak állandó esése következtében nem tud a gazda biztos számítást csinálni a jövőre nézve. Nem mer befektetni, mert nem tudja, megkapja-e a kamatát annak, amit befektetett. Kockázatos lett a termelés. De van egy, ami soha nem jár koc­kázattal, ami mindig jő befektetés volt és lesz. Ez: a munka. A munka mindig meghozza a gyümölcsét. Akármennyire esnek is az árak, egy bizonyos : aki jól végezte dolgát, az nyugodtan nézhet a jövő elé. Ez a jövő pedig meg fogja hozni a ruhának, a csizmának, az ekének, boro­nának, könyvnek olcsóbbodását is! Adjuk meg a földnek mindazt, amit kíván. Ne féljünk a beruházástól. És fő­leg ne fázzunk a mindig gyümölcsöt hpzó munkától. Ez fogja megjavítani a pénzünket. Mit mondanak a külföldi újságok ? A Republique Frangaise szerint: Nem kételkedünk abban, hogy a párisi honfi, aki a háború alatt fölkeltette a vi­lág csodáját, tudni fogja kötelességét, hogy kifejezze határozott akaratát, mellyel ! megtagad minden közösséget a francia I /bolsevistákkal, kiket ha szabadjára eresz- I tenének, a nép a legrettenetesebb barbár­ságba sülyedne. Az Éclair egy választással kapcsolat­ban a lelkeknek teljes zavarát látja az országban. Vádolja a wilsonizmust, hogy az megtörte a nép győztes főlényérzetét, és emiatt senkiben sincs bizalma, sőt már azon a ponton .van, hogy önmagában is j kételkedik. A császárság és a bolsevizmus j romlottságaival együtt az a 2 sark, me­lyek felé fordul nyugtalan gondolatuk. Az Action Frangaise a londoni kon­T Á R C A. Napfogyatkozás. Tudvalevő, hogy Földünket a Nap körüli útjában kitartó hűséggel kiséri a Hold. Nemcsak egyszerűen kiséri, hanem egyúttal kering is körötte, amint mi ke­ringünk a Nap körül. Ha már most a Hold ez útjában a Föld és a Nap közé kerül, akkor korongjával eltakarja a Nap korong­jának kisebb-nagyobb részét: napfogyat-, kozás áll be. Az is ismeretes, hogy a Hold a Naptól kapja fényét: mindig csak az a fele fénylik, amelyik a Nap felé fordul. Ha a Nap és a Hold a Föld ellenkező ol­dalán vannak (szemben állnak egymással), nálunk holdtölte van, mert a Nap a Hold­nak felénk forduló részét világítja meg. Ebből aztán az is világos, hogy viszont, amikor a Hold a Föld meg a Nap közé kerül — amikor tehát napfogyatkozás le­hetséges — nálunk mindig újhold van: a Holdnak tőlünk elforduló felét süti a Nap. Az új hold havonkint megismétlődik, a napfogyatkozás nem. Ha a Hold a Föld pályája síkjában mozogna, minden űjhold napfogyatkozást jelentene. Azonban a két bolygó pálya-sikja szöget alkot; a két pálya két pontban az u. n. csomópontok­ban, metszi egymást. Napfogyatkozás csak akkor lehetséges, ha a Hold holdújuláskor a csomópontban van, vagy közel jár hozzá. Ekkor u. i. a Hola oeiejut a Napot és a Földet összekötő egyenesbe: az árnyéka j ráesik a Földre. A Hold azonban új hold­kor általában a csomópont alatt vagy fö- j lőtt van. Ezért nincs minden holdujság i alkalmával napfogyatkozás. A nap tányér eltakarása a Hold ko­rongja által különböző mértékű lehet. Ha a födés teljes, u n. teljes-napfogyatkozás­sal van dolgunk; ha a napfeliiletuek csak egy részére terjed, részleges-fogyatkozás látható. Ha pedig a Hold távolabb van a Földtől, megeshetik, hogy nem takarja el az egész napkorongot, hanem a szélein gyűrű alakban átragyog a Nap fényes tá­nyérja: a gyürűs-napfogyatkozás keletke­zik. A teljes napfogyatkozás a gyűrűstől abban különbözik, Hogy az utóbbinál a Hold — föld-távolban lévén — nem tudja eltakarni a Napot egészen, hanem csak a közepét födi. Távolabb levő nagyobb I tárgyakat eltakarhatunk az újjunkkal, ha | elég közel tartjuk a szemünkhöz, de ha ! kissé a tárgy felé mozgatjuk, már csak a i közepét fedi el a szemünk elől. így áll az eset a fogyatkozással is: A szemünk kép­viseli a Földet, illetőleg a földi szemlélőt, az űjjunk a Hold és a vizsgált tárgy a Nap . . . ! 1 A részleges és teljes fogyatkozás okát ] megérthetjük a napot eltakaró felhő ana- I lógiájából: A felhő csak azokon a helye­ken takarja el a napot, ahol az -árnyéka átvonul és csak azt a helyet takarja el teljesen, amely hely az árnyék belsejébe esik. Ha az árnyéknak csak a széle takar el bennünket, a napból nagyobb vagy ki­| sebb darabot látunk aszerint, amint távo­labb vagy közelebb esünk az árnyék kö- ! zepétől.1 A f. hó 8-adiki napfogyatkozás gyű­rűs lesz, mi azonban a Hold-árnyék szé­lére esvén, csak részlegesnek fogjuk látni. A fogyatkozás zóna idő szerint 3/«9-kor kezdődik '/412-kor ér véget. A legnagyobb elsötétülés 10 órakor lesz és a napkorong kétharmad részére terjed. A napfogyatkozás elég gyakran j visszatérő jelenség.I 2 Már a babyloni csil- i lagászolf ismerik azt a szabályt, hogy a fogyatkozás 18 év 11 nap és 6—7 óra múltán visszatér. Erre a tizennyolc éves ciklusra 70 fogyatkozás esik: 29 holdfo­gyatkozás és 41 napfogyatkozás. A hold árnyéka azonban általában a Földnek mindig más és más helyén vonul át. Egyazon helyen az említett 41 fogyat­kozás közül átlag csak 9 látható. Még ri-L. kábbak a gyűrűs és a teljes napfogyat: kozások: átlag 200 esztendős közökben láthatók egyazon helyen. Párisban az utolsó teljes fogyatkozás 1724-ben volt, a követ­kezőt* 2026-ban láthatják, akik megérik. Londonban 1140—1715 ig, tehát 575 évig- nem láttak teljes napfogyatkozást, A rá­következő is 2090-ben lesz ; az is nap i nyugtakor. 1 Megjegyezzük még, hogy a Napfogyatkozá- í sok a Holdra nézve föld-fogyatkozásokat jelentenek : í a Hold árnyékának hei sein a Föld sötét, mert neki sincs saját fénye, akárcsak a Holdnak. * Ä legutóbbi (részleges) napfogyatkozás 1420. nov. 10-dikén volt. Nálunk nem volt látható. Jt

Next

/
Thumbnails
Contents