Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-06 / 76. szám
/ EGRI IN EE ÚJSÁG ■ / 2 elején vagyunk. Ahhoz pedig, hogy szent István trónja ismét ^etöltessék, még nagyot kell haladnunk ezen az úton. A mai megcsonkított, megnyomorított Magyarország nem méltó alapzat és nem elégséges támasz Szent István dicső trónja számára. v A királyi szék betöltésére a magyar nemzetnek csak akkor lesz szabad gondolnia, amikor Szent István birodalmának régi határait visszaszerezte, vagy amikor a politikai helyzet alkalmas lesz arra, hogy a tőlünk elszakított területik visszaszerzésének dicsősége új fényt adjon Szent Koronánknak. A Hangya közgyűlése Az Egri Hangya szövetkezet, f. évi április hó 4-én tartotta évi rendes közgyűlését a Karit. Legényegylet nagytermében. A közgyűlésen igen nagy számmal jelentek meg az üzletrészesek. » A közgyűlést Nagy János dr. elnök nyitotta meg. Rámutatott az elmúlt év nagy üzleti eredményére. A Hangya forgalma meghaladta az 51 millió koronát. Ez annak tulajdonítható, hogy a Hangya kihasználta az elmúlt idők kedvező üzleti konjunktúráját — a tagok javára. Több uj üzletet állítottak fel. Ma már öt fióküzlete van a Hangyának. Ezenkívül Szentmargittapusztán is van egy fiók, melyet beszerzési ős értékesítő centrummá fejlesztenek ki. A hatósági ellátás körébe tartozó cikkek az egri járásban (Eger kivételével) nagyrészt a Hangya utján kerültek kiosztásra. Megvették a Kossuth téri, Akantisz- házat, bérbevették a főkáptalan Knózich- utcai raktárának első emeletét. A szövetkezeti eszme erősödését mutatja, hogy a közönség a legutóbbi időkben is szépen jegyzett üzletrészeket. Az alaptőke több mint 1 millió 300 ezer koronával növekedett a múlt évben. A tagok száma pedig 4322. Majd azután az elnök kiemelte az igazgatóság, felügyelőbizottság Gézáné (Bella), Bakonyi László (Kukori- •sényi); — a Nagymamában: Nagy László (Koszta), Pálik Tibor (pincér) stb. a lehető legpompásabban oldották meg feladatukat. És ez természetes is. Ha alakoskod- nunk kell, rövidebb ideig könnyen kibírjuk, mint sokáig. Ha fiatal játszik öreg szerepet, sokkal nagyobb sikerrel mímelheti a lassú mozdulatokat, a reszketős hangot pár percen át, mint hogyha órákig kell alakítania.Hiába: Natural^ expellas furca... Nem hálátlanok tehát a kis szerepek, csak alapos megfigyelés után gondosan, jól ki kell dolgozni. Egyébként is jórészt az ilyen jövő menő, az ilyen epizódszerű alakokon fordul meg a darab együttesének sorsa, az előadás gördülőkenysége, amely pedig mindkét vígjátéknál a lehető legjobb volt. Sehol semmi zökkenő, semmi zavar; mindenütt a legtökéletesebb összevágó pontosság ős a leghatározottabb biztosság. Mindkét előadás becsületére vált volna a legfegyelmezettebb és a jó hivatásos színtársulatnak is. Ebből a sikerből méltán megilleti a ráeső rész az Idánál: dr. Erdélyi Bólánét (Sövényesdy grófné), Fogassynét (Amanda grófnő), Czikó Blankát (Alsókereszturi M.), Hrabovszky Lollit (Kerecsényi), Illyikovics Magdát (Rigácsi Eszter és komorna), Po- pini Lászlót (Hugó báró), Radios Miklóst (Ferenc) és Zeley Barnát (komornyik); és a permanens intézőbizottság iigybuzgó- ságát, majd a legmelegebb elismerés hangján emlékezett meg WiedQrmann Ferenc ügyvezető igazgató fáradhatatlan, körültekintő ügyvezetéséről, melynek nagy része van a Hangya felvirágzásában. A buzgalom fokozása végett behoz: ták az alkalmazottak részére a százalékos remuneratio-rendszert. Hathatósan támogatta a szövetkezetei a budapesti Hangya központ. Kimutatta ezután az elnök az egyes üzletek és üzletágak forgalmát. — Rámutatott azokra a megtévesztő hírekre, melyek a Hangya ellen érvényesülni szeretnének. Pár számadattal pompásan világította meg a Hangya anyagi helyzetét, mely szinte megingathatatlannak mondható. Az 1920. üzleti év tiszta nyeresége kerek számban 260 ezer korona. Azonfelül 5 millió korona fekszik árúkban. (1920. decz. 31-őn számítva!) A szövetkezet vagyona (ingóság, ingatlanok, felszerelés) óriási értéket képvisel s — az áresést már a múlt évben számításba vették és a Hangya fog vezetni az árak leszorításában. A nyár folyamán lehetőleg elfoglalják a Kossuth-tőri házat. Igyekeznek a termelők érdekeit is szem előtt tartani. Evégből az egri iparosokkal szorosabb kapcsolatba lép a Hangya, termelvényeik értékesítése céljából. A vagyonváltságot a tartalékalapból fogják fizetni, nem az eddigi üzletrészeseket terhelik meg vele. * A közgyűlés az elnök javaslatára intézkedett a nyereség felosztásáról s ennek kapcsán ötvenezer koronát adott jótékony célra. Ebből a nagy összegből minden közművelődési és jótékonysági intézményünk részesül. Uj igazgatósági tag Gáspárdy Gyula, a Hevesm. Takarékpénztár vezérigazgatója lett, ki e minőségében már eddig is nagy szolgálatokat tett a szövetkezetnek. Subik Károly tag szőváteszi, hogy a Hangya méi t nem fejt. ki oly irányú tevékenységet,^ hogy az egri kereskedőket ő lássa el árúval. Az elnök válasza után Mocsáry Elek a központ kiküldötte utasította vissza és tette nevetségessé azt az aknamunkát, melyet mostanában a Hangya Központ ellen folytatnak. A Hangja főkönyvi összforgalma meghaladta a 13,690,000,000 koronát! Végül Bene Lajos tag indítványára köszönetét szavazott a közgyűlés Nagy János dr. elnöknek önzetlen munkálkodásáért. A közgyűlésnek kedves és megható folytatása volt az elnöknek, dr. Nagy Jánosnak a lakásán. A szép számban összegyülekezett tagok nevében Breznay Imre, lapunk főszerkesztője, köszönte meg azt az önzetlen munkásságot, melyet az elnök mindig a közért végzett. Átadta a tagok ajándékát,egy gyönyörű kidolgozású áldozó kelyhet. Nagy János dr., könyekig meghatva válaszolt. Nem térhet ki az ünnepeltetés elől, melyet nem keresett és nem keres. Az áldozó kehely legyen szimbóluma annak a munkának, amelyet őéletcéljául tűzött ki: az áldozatos, elismerést nem váró munkának. HÍREK. Eger, 1921. április 6. Ä Líceumi Képtárt vasárnap délelőtt 10 tői 12-ig 84-en tekintették meg. Nagy örömmel jegyezzük ezt föl, abban a reményben, hogy a művészi szépért lelkesedő közönség állandóan látogatja majd a képtárat. Virághullás. Őszinte és együttérző részvéttel adjuk a szomorú hirt, hogy Heringh Imre egyetlen leánykája, Heringh Irénke zeneakadémiai növendék, életének 22 évében, hosszas szenvedés után elszende- rült .vasárnap éjjd. Temetése tegnap délután 4 órakor volt igen nagy részvét mellett. ' Az Érsekkert és a tavasz. Hetek óta gyönyörű verőfényes tavaszi napok járnak. A város poros utcáiról az Érsek kert pormentes levegőjébe kivánkozók tömege azonban csak a bezárt -kapu rácsain át a Nagymamánál pedig: Dénes Icát (Tímár Karoiin), Jezierszki Emmát (Piroska), Húsz- thy Andrást (Ernő), továbbá Mednyánszky Mártát, Illyikovics Magdát, Sandrik Icát, Csorba Jolánt, Boros Babsyí, Fejér Mariskát és Krajnák Sárit (nevelőintézeti növendékek). Köztudomású, hogy a főbb szereplők között szinte meglepő színész-talentumok vannak. így: Hevesi Gusztávné, kit már többször láttunk s reméljük, hogy még sokszor látunk ilyen kedves társalgási darabban az ő finom lélekelemző kidolgozásával. Vratarics Klárika éppen olyan pompás derűt hozott a színpadra, mint Jász-% herényi Kató. Mindketten valósággal hódítottak. S a két bájos nagymama: Forster Tiborné és Ringelhann Béláné szinte versenyre kelt velők. Valóban, ha sokáig tart a játék, a közönség beleesik az Andor gróf és az Örkényi Vilmos szerepébe. Viszont Maczky Gézánénál az Öreglaky gróf ifjúkori szerepére vállalkoztak volna igen sokan ős igen szívesen. A férfiak közül első helyen kell említenünk Nagy Lászlót, akinek Koszta Sámuelé a legelső színpadokon is megállotta volna a helyét. Búzás Endrére mintha ráöntötték volna az Öreglaky gróf szerepét. Hasonlókép hibátlan volt Fógel Antal és Petrik Jenő (jr. Ha még megemlítjük, hogy Bariss Dezső (Andor gróf) ős Huszthy András (Szerémy Érnő) pompásan beleélték magukat az ingadozó szerelmes nem könnyű szerepébe, — nagyjából mindennel beszámoltunk. Mielőtt letennők a tollat avval a meggyőződéssel, hogy senki sem lesz megelégedve avval és annyival, amit és amennyit mondottunk : meg kell emlékeznünk a két bevezető beszédről. Tor dm Ányos dr.-nak csillogó, tartalmi és alaki szempontból, de előadását tekintve is | gyönyörű Rákosi Jenőjét — bár nem teljesen — legutóbb már adtuk ebben a rovatban. Bárdoss József dr. a' Nagymama : előadása előtt szólott a búsongó magyar I lélek tüzével arról, hogy csak egyetértéssel, kölcsönös megértéssel állíthatjuk vissza a rombadöntött Magyarországot. Méltányoljuk azt, ami a mienk és értsük meg, becsüljük meg egymást: akkor van, akkor lehet reményünk a boldogulásra. Hogy mind a két beszéd hatott s talán nem leBZ pusztába kiáltó szó: a nyomában kelt zúgó és hosszas taps bizonyítja. Még egyet! Nem lehetne ezt a két társaságot, más erőkkel is kibővítve, egy nagy műkedvelő társasággá tömöríteni t Ez aztán tervszerű munkával, helyes munkabeosztással s a drámai művek minden fajának művelésével időről időre ősz szegyüjthetnó, szórakoztathatná az egri művelt közönséget. . , X.
