Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-30 / 71. szám
2 addig az ingatlan vagyon esetleg menekül a váltság alól. Kijelentette Hegedűs, hogy amennyiben az ingatlan vagyon váltsága nem történnék meg, vissza fogja fizetni az ingó vagyon után lerótt dézsmát. Röviden ismertette ezután Nagy Já nos dr. az ingatlan vagyon váltságának tervezetét. Az állam egy millió katasztrá- lis hold földhöz fog jutni ezen az úton, mi könnyen megoldhatóvá teszi a földbirtokreform kérdését. Re nemcsak a földre, hanem az élő és holt felszerelésre is vonatkozni fog a váltság. Pár szóval vázolta a tervezett forgalmi adót is, mi kétségtelenül az ipart fogja elsősorban sújtani. Rámutatott arra a börzemanipulációra, mely az ingó vagyonváltság előszeleként mesterségesen lenyomja a papírok értékét. Íz arra fogja indítani a pénzügyminisztert, hogy a készpénzzel való megváltás mellett kössön kardot. Az egyes felszólalók kifejezést adtak ama nézetüknek, hogy a legtöbb pénzintézet készpénzben fogja leróni a váltságot s nem fogja részvényeinek 15'/»-át kiadni a kezéből. A javaslathoz többen, igy Bárány ©éza, Barchetti Károly, Fleischmann' Vilmos, Gáspárdy Gyula, Kaufmann Alfréd, Kánitz Dezső, Petro Kálmán dr., Wiedermann Ferenc stb. szóltak. Súlyos kifogások hangzottak el a javaslat 17. §-ának b) pontja ellen, mely szerint «az olyan részvénytársaság vagyonát, amelynek részvényei a tőzsdén nem jegyeztetnek (legtöbb vidéki pénzintézet) akként kell kiszámítani, hogy az 1913—19. évi tartalékaiból leütve a legrosszabb és a legjobb év osztalékát, a megmaradó esztendők átlagos osztalékát kell 2°/«-al tőkésíteni. Átlagos osztaléknak a részvény névértéke 10°/»-ánál kisebb összeget venni nem lohet.» (A 10%-ot a pénzügyminiszter a bizottsági tárgyalások folyamán 6%-ra csökkentette.) Rámutattak a felszólalók arra, hogy egy 6 milliós alaptőkéjű vidéki pénzintézet 47a millió váltságot fog fizetni, ami óriási megterhelés. Egyes felszólalók annak a nézetüknek adlak kifejezést, hogy az iparvállalatokat, tekintve azoknak a holzevizmus is román megszállás.okozta nagy kárval- lására, enyhébb elbírálásban kellene részesíteni, mint a pénzintézeteket. A felszólalások összefoglalása után Nagy János dr. röviden ismertette a nyomtatásban most megjelent «Magyar állam- udósságokróU szóló törvényjavaslatot. Lapunk hasábjain mindkét törvényjavaslatot kimerítően, magyarázatokkal kisérve ismerteti majd képviselőnk. A húsvéti piac. A nagyhét két utolsó napján végigjártuk az egri piacot: vájjon érezhető-e már nálunk is valami olcsóbbodás, vagy nem szökkent e még magasabbra a termények, élelmicikkek ára, a közelgő ünnep ürügye alatt. Meg kell állapítanunk, hogy — a tejtermékeket kivéve — vo’t bőven mindenből. De azt is, hogy némelyik cikk árából még mindig alig-alig engednek a csökönyös elárúsítók. Mindenekelőtt az u. n. böjti cikkekről kell megemlékeznünk. Hiszen különösen nagycsütörtökön és nagypénteken e cikkek iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Halat mindössze két-hároru elárusítónál láttunk. Ezek néhányan uralják kartellszerüen a halpiacot, a Tiszától — néhány órajárásnyira! Még mindig az a , meggyőződésük, hogy a hal árának állandóan a marha- és borjúhús árával kell egy vonalon lennie. Nem is adják olcsóbban a valamirevaló hal kilogrammját 60—70 koronánál. Arait pedig 30 -40 koronáért adnak, az apró, úgyszólván élvezhetetlen portéka. Túlságos sokan nem EGRI ><Er UJBAG, is törték utána magukat az emberek. Pataki hal is akadt, amit tányéronkint árvisítottak 8—12 koronáért, valamint az ínyenceknek való békacomb is, melynek ára páronként 1 korona volt. Vaj nem volt kapható- az egész városban, — még a csemegeker^skedőknél sem, — tehéntúró még kevésbbé. A hagyományos «túrósguba» helyett mákos gubát evett a legtöbb család. Még imitált liptóit sem árultak sehol, bár a Hangya is Ígérte, hogy lesz. A piaci, u. n. keserű- túrót 96—120 koronáért vesztegették kilogrammonként. Annyian vették, mintha ingyen adták volna! Tojás azonban rengeteg volt, éppen úgy, mint boldog években. 5—6 kor. volt párja, de a piac vége felé már olcsóbban is adogatták. A bojtos eledelek befejezéseként meg kell említenünk a pattogatott kukoricát, amelyet zsákszámra dobtak piacra az élelmes árusítók. 2 korona volt literje; kitűnő üzlet! Vevő bőven akadt rája, kik hamarosan neki is láttak a nagyszérű csemegének s még ott a helyszínen elropogtatták. A mi gyermekkorunkban ez úgyszólván kizárólagos gyermekcsemege volt, most kicsi, nagy egyaránt fogyasztja és élvezi. Tempora mutantur! Úgy láttuk, hogy aránylag a baromfipiac volt a legszegényebb. Okai kózen- fekvőek. A városi lakosság legnagyobb része berendezkedett a háború alatt ba- romfitartásra, így a legtöbb családnál a saját állományból került ki az ünnepi szárnyas. Á piaci árút nem igen keresik. Másrészt a falusi tenyésztő nincs pénz dolgában megszorúlva, így néhány pár szárnyassal be sem fárad, mint máskor pénzszűk-világban, sátoros ünnep előtt. Különben egy pár tyúkért 280—290, hízott liba ért 300, egy pár sovány kacsáért 200 koronát kértek. Csirkét alig-alig lehetett látni. Legnagyobb volt a forgalom a mészárosoknál és henteseknél. Egyaránt keresték a sertés-, borjú- és marhahúst. Sertés- és marhahús fogyott el azonban a legtöbb. Töltött káposztából és marhapaprikásból telik ki ugyanis a legtöbb helyen az ünnepi ebéd. A húsok árai az úgyevezett irányárak voltak. Hogy valamelyik hentes, vagy mészáros olcsóbban adta volna ezeknél néhány koronával, — arról nincs tudomásunk. A lakosság legnagyobb része, ünnepi hússzükségletét, már pénteken megvásárolván, nagyszombaton már csendesebb volt az üzlet. De még okkor is igen nagy örömöt okozott a hatósági hús, melynek kilogrammját 36 koronáért mérték. Persze tisztviselők is igen sokan voltak a hatósági hűsszéket ostromló tömegben i s némelyiknek jutott is belöie valamicske. A zöldségpiacon is nagy volt nz ólánk- i ség. Spenót már halmokban hever a kofák mellett: 9 korona csomója. Persze aez a csomó a kofák tetszése szerinti mérték- egység. Éppen így a sóska is. Salátát is láttunk, fejenkint 5 koronájával vitték. A piros, hónapos reteknek ugyancsak 5 korona csomója. Felszökkent azonban a zöldség ára, amennyiben néhány szál répáért és gyökérért 10 koronát kértek. Savanyított káposzta is sok volt, kilogrammját 20 koronáért vesztegették. Gyümölcs persze már kevés van Alma Icgja 40—60 korona, a dióé 50 K. Aszalvúnyokból: a bagolytüdőből, susin- kából volt készlet bőven, de nem kellett senkinek. Szóval, hála Istennek, elértük azt, hogy már legalább vehetünk valamit a pénzünkön, — ha vau! Elmúlt az a világ, talán vissza sem jön többé, hogy a vásárlónak valósággal udvarolnia kellett a portékáért! Újra halljuk, hogy tide tessék*! Tessék, tessék! Ez mindenesetre jő jel — haladunk, legalább e téren a normális élet felé! Bencze. A magyar nemzet nem pusztulhat el 8 ha a sirba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Saüu-René Taillandier. HÍREK. Eger, 1921. március 28. Hoower angol főmegbizott Egerben. Husvétvasárriapján délután, autón érkezve, nehány órát városunkban töltőit Hoower angol főmegbizott. Nagy érdeklődéssel nézte meg a Lyceum könyvtárát, képtárát és dísztermét, aztán visszaind*- lásig az érsekfópásztornál volt látogatáson. Rövid ittléte alatt is számos jelét adta annak a jóindulatnak, amelynek alapján szegény hazánk javára jobb sorsot remélhetünk. Kirendelés. Az igazságügyi miniszter Gyulafehérvári Deseő Árpád dr., kir. törv. joggyakornokot az egri kir. ügyészséghez helyezte át s egyben az egri ős hevesi kir. járásbíróságok mellé ügyészségi megbízottul kinevezte. Eljegyzés. Márkus Faunykát eljegyezte Kakuk Gyula, márc 27-ón. Ünnepi mise a minoritáknál. Husvét első napján kicsiny, de lelkes ős válogatott énekkar adta elő Liman Emil dr. vezetése alatt a minoriták templomában a órai misén Gruber Ferenc D-dur miséjét. A misét Aczél Róbert minoritarendi áldozöpap celebrálta. — Elismeréssel kell adőzuuak Liman Emii dr. kiváló tevékenységével szemben, ki fáradságot és időt nem kímélve végzi a karvezetés nagy tudást igénylő munkáját. Dicsóretreméltó a kóros tagjainak működése, mellyel a buzgósáj és áhítat fokozásához hozzájárulnak. A mise keretében a férfikar előadta Liman Emil dr.-nak «Hiszekegy» ét és az ugyancsak általa megzenésített«Allelujá»-t. A kiváló dirigens, mint zeneszerző is megérdemli a legteljesebb elismerést. Férfi-konferencia. Szombaton, ápr. 2 án este 6 órakor a Ferencrendiek templomában Dr. Hetényi Gyula, theol. tanár, a «Nőkérdés» c. könyv szerzője, tisztán férfiak részére konferencia beszédet tart. Nők nem jelenhetnek meg a beszéden. Dr. Hetényi nemrégiben a debreceniek kérésére a debreceni vármegyeház nagy termében nagyazabású előadást tartott. Erre a beszédjére is felhívjuk a férfiközönség figyelmét. Adományok a Tevéi javára. A Területvédő Liga javára újabban Füzesabony község 1320, Feldebrő pedig 1000 koronát adományozott. Eljegyzés. Radler Lajos eljegyezte Pók Anciüát. A Legényegylet húsvéti ‘nniatsága a szokott sikerrel s a táncot megelőz® kabaré derűs hangulatban folyt le. Tóth, Emma' atérzéssel szavalt, Cziglédi Margitka kedvesen énekelt, sok megérdemelt tapsot kapott és Ivády Mariska ügyesen kisérte zongorán. A «Falu rossza» megjelenítése pompásan sikerült. Delley Tercsiké, Jakab Mariska, Lukács Béla őszinte kacagásra hangolták a közönséget «A szellem» c. bohózatban. Kristóff Feri ötletesen konferált. Eljegyzés. Kasier Bözsikőt eljegyezte Borhy József. Hétfőn délelőtt a székesegyházban egy fekete selyem ernyő ottmaradt, becsületes megtaláló illő jutalom ellenében Sav* rényi-út 23. szám alá adja be. Az Egri Torna Egyesület áprili» hé 2-án szombaton este 8 órakor tartja meg febr. 19-ről ehalasztott műsoros tánees- tólyét. A meghivók érvényben maradnak. Rögtönítélö bíráskodás a kir törvényszéken. Az egri kir. törvényszék rögtönítélő bírósága Miskovics Flóris dr. elnöklete alatt f. hő 31-éu 9 órakor tárgyalja a gyilkosság bűntettével vádolt Bugyi István bűnügyét, aki f. hő 17-ikóro virradó éjjel édesatyját Bugyi Istvánt és nővérét Bugyi Verőn csányi lakosokat kapával főbeverte és utána csizmászásából kihúzta kését és nyakukat csigolyáig elmetszette.
