Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-27 / 70. szám
er, 1921, március 27. vasárnap. XXtfííí. évf. 70. sz. aa*as* Előfizetési dijak postai szállítással: Bgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 120 E. — Egy hóra 45 S. — POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BREZNÄY IUBE. Felelősszerkesztő: BÄRSY KÁROLY dr. Szerkesztőség s Eger, Líceum. Kiadóhivatal i líceumi m$e>iada. Telefon szám li. Feltámadunk. Reménnyel, hittel, meggyőződéssel valljuk, hogy Magyarország föltámad. Föltárnád, mint ahogy kikelt, sírjából a Megváltó . . . Ez már ugyan a harmadik szomorú hús vétünk, amelyen ezt a vallomást tesz- szük titokban, vagy nyíltan, de azért ismét lelkűnkbe villan a feltámadás fénye. A megfeszített és feltámadott Messiás példája edzi meg azt a reményünket, hogy még van élet a mi számunkra is. Igen, mert ború után derű, tél után tavasz következik; a megfagyott növényzet gyökere is kihajt és új életre zsendűl. Az Üdvözítő élete csupa Önfeláldozó, «supa áldozatos munka . . . Egész életén át vitte és védte a keresztét, amelyen végre kínhalált szenvedett. Kigúnyolták, arcűlköpték, megostorozták, tövissel koronázták, keresztre feszítették ... És dárdával verték át azt a szívet, amely •sak érettünk, csak szerétéiből lett emberré. És mindezt azok tették véle, akikért egy emberöltőn át fáradozott, áldozatos munkában verejtékezett. Nem így járté Magyarország is? Íz a nemzet gyermek korában jött a templomba, mint Jézus tizenkét esztendős korában. Egész kilencszáz esztendős életében vitte, védte,« keresztet. Védte a ku- i nők, a besnyők, a tatárok, a törökök ellen. ! Yédte magára hagyatva; védte a végki- merűlésig, mert tudta, érezte, hogy ez a \ kereszt az egész emberiség jövőjét, a mű- j veltséget, a nemes haladást jelenti. És a magyar nemzetet is azok gúnyolták ki, azok koronázták tövissel, azok feszítették meg, akiknek nyugalmáért, boldogulásáért és boldogságáért egész életén — harminc emberöltőn — át verí- tékezve fáradozott, áldozatos küzdelmekben harcolt. Az Igazságot meg lehetett feszíteni, ; meg lehetett ölni, de nem — örökre. Éppen j így Magyarország sírján se marad ott ! örökké az a sziklatömb, mellyel a hálát- ' lan hatalmak lezárták. Eljön az angyal, el kell jönnie, aki | elhengeríti a roppant követ ... Ez az | angyal pedig a színtiszta magyar lélek | lesz. Csak az lehet. Az a hófehér magyar I lélek, amely az Üdvözítő útjain jár, bár- i mily nehéz is az az út. Az a lélek, amely j szakadatlan munkával, önzetlen fárado- ! zással, áldozatos szeretettel dolgozik édes mindnyájunkért: a közösségért, az egész ; országért, az égész nemzetért, nem pedig I csak önmagáért. Ezek a keresztény ma- I gyár lelkek hengerítik el a nemzet sirjá- | nak zárószikláját. Csak kitartás, csak bizalom, csak hit i kelt hozzá. Tudjunk akarni mi is úgy, | mint ahogyan azok a gonoszok tudtak, | akik idejuttatták az országot s akkor nagy fényesség közt jő el az angyal, elhengeríti a követ és — feltámadunk. (bi.J Zágoni Debreczeni János. I Nagypénteken este egynegyed tizenegy órakor visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek az egri Főkáptalan nagyprépostja, érseki helyettes Debreczeni János. A boldogúltat kivételes nagy korral jutalmazta az Űr. Mintha ezzel is méltányolni akarta volna emberi és papi érdemeit, amelyek messze kiemelték őt embertársai közül. Erős és törhetetlen volt teste- lelke. Fáradhatatlan a munkában, csügge- detlen a küzdelemben, soha nem lankadó a keresztényi erények gyakorlásában és papi kötelességeinek teljesítésében.---------------------------------------------? Testvérek! Magyarok! üzent Jeruzsálem : . A szent Igazságnak veszni nem lehet! , Megkínzott lelkűnkből zengjen rá az «Amen«, Mely harsogva zúgjon völgy s halom felett. Felpattan a sírbolt, ahová temettek, őrizze bár azt az egész bősz pokol, S akkor észak, nyugat, délnek és keletnek Kincses tája újra lábunkhoz omol. . . . És a föltámadás vig allelujája Nem várat, nem várat sokáig magára ! Fiák András. Eger város múltjából. Irta: Breznay Imre. Gázvilágítás berendezésére kapott ajánlatot Eger városa 1866, márciusában. Az ajánlatot az angol Kewyorth H. J. cég megbízottja, Fritsch E. D. tette. E szerint «a gázvilágítás alig kerülne a város részéről költségbe, a szerződési évek elteltével pedig az egész világítási készülék ingyen a városnak átadatnék«. A cég statisztikai kimutatást kívánt a lakosságról, a közintézményekről, idegenforgalomról és katonaságról. A gázvilágítás terve, — amely ná- j lünk természetesen csak terv maradt, — ; Érdemeit maradandóbb helyen jegyzik föl. Mi itt csak rövid rajzát adhatjuk | az ő nem mindennapi pályafutásának és ; munkái, tettei gazdag sorozatának. * Debreczeni János most, március 21-én I volt 85 éves. Szegeden született derék, nemesen i gondolkodó iparos szülőktől, kiknek elődei még Apafii Mihálytól nyerték a nemességet. Elemi és középiskoláit Szegeden végezte s 1854-ben lépett az egri Szeminárium növendékei közé. 1858-ben szentelték föl s káplán volt: Tiszaörsön, j Egyeken, Törökszentmiklőson és Jászberényben, 1864-ben pedig hajdúböszörményi lelkész. 1868-ban jött Egerbe, mint a ! Foglár féle intézet aligazgatója. 1872-ben Karczagra ment lelkésznek, í hol üdvös munkálkodásának elismeréséül j 1879-ben a püspökladányi kerület alespe- : rese, 1886 ban citnz. kanonok, 1888. őszén I pedig szabolcsi főesperes. 1890. májusában | lett egri kanonok s pár hónappal később ; papnevelőint. Kormányzó, mely állásától ; 1893. végén vált meg. 1892. júniusában c. apát, 1914-ben I érseki helyettes, ugyanabban az évben sebenicoi c. püspök, végül 1920 ban az egri főkáptalan nagyprépostja lett. Gyémántmiséjét csendben ünnepelte 1918-ban, amikor érsekünk volt a manuduktora s ugyanebből az alkalomból a Vaskorona- rend II. osztályával tüntette ki a király. Debreczeni János széleskörű irodalmi ; munkásságot fejtett ki s nem mindennapi I avatottsággal forgatta a tollat úgyszólván j késő öregségéig. Tevékenyen munkálkodott már mint kispap az Egyházirodalmi Iskolában, hol kétszer nyert első díjat ős szorgalmasan gyűjtögette Ipolyi A. számára a népmeséket. Később mint káplán, etnographikus szavak gyűjtésével foglalkozott a Czuczor- Fogarassy-féle Magyarnyelv Nagy Szói elég lassan jutott el hozzánk, amennyiben éppen száz évvel azelőtt, 1766 ban, kezdte Lord Dundonal világításra használni a kokszkészítő kályháknál képződött gázt s Baltimoreban már 1801ben, Freibergben 1811-től világítottak gázzal. Igaz, hogy Budapestnek is csak 1850-től van gáz világítása. * Rz első bérkocsi Egerben. Dobó városában egész 1866. tavaszáig azt tartották, hogy akineií lova nincs, járjon gyalog. 1866. márciusában nyert hatósági engedélyt Rosenfeld Lipót arra, hogy bérkocsi-üzletet kezdhessen. Eleinte egy, majd két bérkocsi állott a közönség rendelkezésére naponkint reggeli 6 órától este 8-ig (nyáron 9-ig). A bérkocsi-állomás a Kaszinó előtt volt s az első félórára 50 kr., minden további negyedórára 25 kr. volt a díja. Aránytalan drága tehát, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban a női ruhára való szövet rófje 20, 25, 30 kr. s 1866. márc. 26 án a heti vásáron 2 frt. 80 kr. volt egy köböl rozs, 1 frt. 20 kr. egy mázsa széna. Az első bérkocsi, Szent Fiacrius véTÁRCZA. Húsvéti szózat. Testvérek! Magyarok! üzent Jeruzsálem. Piros hajnalszárnyon jött a levele: Nem fekszik a gyászos sziklasírban, már nem, Kit véresen átjárt a dárda hegye. A Golgota éje fényes nappá válott S a megölt Igazság benne él, ragyog; Véres nyomdokain nyílnak a virágok, Zengnek mindenütt a szent öröm dalok. Ti sápadt alvói a bús magyar éjnek, Dobbanva-dobbanjon fájó szívetek! Zengni fog még itt is allelujás ének Nem temettek örök sírba titeket. Sötét Golgotánkra ráragyog az égbolt, Súlyos, sok keresztünk diadalt arat; Virág nyit majd itt is, ahol annyi vér folyt, Csak hit legyen bennünk és szent akarat! A letörpűlt lélek nyúljon föl az égig, Tiszta, nemes erkölcs élessze szivünk’, Amerre a jóság, szeretet fehérük: Esküdjünk, hogy lépést csak arra teszünk, Hogy ami magyar volt és hit a keresztben, Azt, mint drága kincset, nem hagyjuk soha, Égni fog a munka acélos kezünkben S drága lesz e honnak minden csepp pora.
