Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-11 / 7. szám

EGRI NÉPÚJSÁG. 2 Teadélutánt rendez jan. 17 én, (hétfőn) a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet a Kath. Kör helyiségeiben. Kez­dete d, u. félötkor — vége féltizenegykor. Belépő dij egy csésze teával és sütemény- nyel együtt: személy-jegy 15 kor., család­jegy 30 korona. Akik kegyeskednének adományaikkal (tea, cukor, sütemény, bor, kenyér stb.) segíteni a nemes célt, szíves­kedjenek szombaton délelőtt 10 órától 12-ig a Női Clubba küldeni. Felhivás. A polgármester felkéri mind­azon egri lakosokat, kik a bolzevizmus és a proletárdiktatúrára vonatkozólag Eger városával összefüggésben bármily csekély jelentőségű, de megbízható adat vagy ok­mány birtokában vannak, azokat szóval vagy Írásban legkésőbb 1921. január 15-ig Eger város polgármesteri hivatalába be­jelenteni, illetve bemutatni szíveskedjenek. A gyűjtés általánosságban a követ­kező főbb adatokra terjed ki: 1. A bolzevizmus előkészítése: orosz- országi foglyok bolzevizmusa, hazatérésük, a tanok átültetése, antimilitarista akció, szabadkőművesség stb. 2. A bolsevizmus története: Tanács­kormány alakulása, első hónap húsvéttól a júliusi ellenforradalomig, a rendszer vo- naglása, bukás. 3. Külpolitika. 4. Hadügy: munkássereg felállítása, a vörös hadsereg elemei, stb. 5. Gazdasági élet: A hirdetett elvek, pénzügyi politika, bankok szervezete, le­foglalt és ellopott vagyon, értékpapírok, ékszerek, utalványozás, stb. 6. Közigazgatás: A központi tanácsok és szovjett, egyes népbiztosságok, közal­kalmazottak országos szövetsége, direk­tóriumok, munkástanácsok, stb. 7. Vallásügy egyházi élet: Állam és egyház viszonya, egyházi vagyon, stb. 8. Igazságszolgáltatás. 9. Közoktatás, közművelődési ügy: Pedagógiai és administrativ reformok, had­járat a tankönyvek ellen, művelődési álla­mosító megbízottak, gyermek szórakozta­tás, játék és népiskolák, polgári és közép­iskolák, szakiskolák, óvó- tanító és tanár­képzés, egyetem, főiskolák, munkásegye tem, stb. 10. Egészségügy: Orvosok szociali­zálása, orvosok szakszervezete, lakásügy, kórházak, stb. 11. Közélelmezés: Ácsorgás,jegyrend- gzerek, vörös hadsereg részére rekvirálás, falu rezistenciája, batyuzás. 12. Lakásügy. 13. Szereplő egyének s azok életrajzi adatai: Népbiztosok, politikai megbízottak, exponált egyének, bolsevikik, lehető teljes névjegyzéke. 14. Bolzevista üzelmek. 15. Ellenforradalmak. 16. Megszálló csapatok és a bolze­vizmus. 17. A bolsevizmus után folytatott agitáció és megjelent nyomdatermékek. 18. Különösen a gyűjtés keretébe tar­toznak még: a heti sajtótermékek, újságok, felhívások, falragaszok, blanketták, igazol­ványok, hatóságok utasításai, szabályzatai, emlék jelvények, pénzek, képek stb. Cezarina — és idegrendszer. Hetek óta a Cezarina tartja izgalomban a vá­ros mozi közönségét, sőt mondhatni, hogy egy egész széles társadalmi réteget. A Judex-sorozat sem tudott nagyobb érdek­lődést, kiváncsi lázt felkelteni, mint ez az amerikaiasan bámulatos technikájú film. Azok a csodás felvételek, tündéri képek és a mesének az érdekességei, amelyek merészek is, de reálisnak is tűnnek fel, valóban megértette velünk a holt figurá­nak tapsoló ifjú sihederek lelki világát, sőt a gyöngébb nem könnyből fakadt só­haj tozásait is. — Cezarina tulajdona:épen semmi más, mint egy gyönge báb, akinek egyetlen ereje a szépsége. Az égő bosszú, ami benne ól, már nem az ő karakteréből folyik, hanem hűséges kísérőinek, a kis japánnak, meg a hatalmas konzulnak és a zseniális mérnöknek a hősnő iránt érzett idealizmusában kap erőre. Minden cselek­ményt a férfiak bonyolítanak le, minden veszedelmet ők hárítanak el és Cezarina tulajdonképen csak hálás a szívességért,— mindenkihez. Az ötödik felvonásnál már alábbhagyott a közönség izgalma. Egy­részt az idegei belefáradtak a rémes iz­galmakba, másrészt észre vette, hogy ez már tulajdonképen csak erőszakos húzás- vonás. A hatodik rész tiszta paródia, ez lerontotta az illúziót azokban, akik bele­élték magukat a darab gondolatmenetébe. Persze, hogy ez nem a közönségnek, ha­nem a filmírónak szólna, már pedig az illető erre aligha hallgat, mert neki az elnyujtás nehéz pénzeket jelent bizonyára. . . . . Megnéztük azért végig a sorozatot, sőt a következőket se mulasztjuk el, mi férfiak, — mert a hölgyeket el kell és el kellett kísérni a Moziba — a nők amig a konzul élt . . . addig ideges rajongással nézték, hogy már meghalt, csak ... kíváncsi­ságból. A befejező rész bemutatásánál tehát egyetlen férj se féltse a feleségét, most már biztos nem kap idegbetegsőget. Öreg mozis. Az irredenta szobrok leleplezése. Értesülésünk szerint az irredenta szobro­kat e hő 16-án leplezik le országos ünnep­ség keretében. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett kis leányunk temetésén reszt­vettek s nagy fájdalmunkat enyhíteni szí­veskedtek ez utón mond hálás köszönetét. Birincsik Bernát és neje. Szerelmi dráma. Szomolyán is meg­történt az az eset, ami még emberemlé­kezet óta nem. F. hó 5-ón szerelmi dráma játszódott le az egyik lakadalmas háznál. — A menyasszony előbb házasságot Ígért egy bogácsi fiúnak, de hűtlenül elhagyta. A fiú bosszút lihegett. Esküvő napján, midőn besötétedett, a menyasszonyt — hűtlen kedvesét — hátulról kétszer oldalba szúrta. A leány állapota javul, a me­rénylőt a bogácsi csendőrség vette pártfogásába. Amerikai magyarok terve. Cleve­landihoz közel az Amerikába vándorolt magyarok Kossuth Lajosfalva név alatt községet alapították, melynek magyar kép­viselőtestülete van. E helység lakói közül százötven haza akar jönni és Cegléd kör­nyékén amerikai mintára uj községet akar alapítani. Amerikában faházakat vásárol­nak össze, hogy azokat itt felállíthassák. Emelik a fegyveradót. Mint a Búd. Tud. értesül, Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszter utasítására törvényjavaslat ké­szül a vadászati és fegyveradó reformjá­ról. Az uj javaslat szakit azzal az elvvel, hogy mindenki egyforma adót fizet. Mig az adó összegét általánosan emeli, a kö­zségi elöljárók és köztisztviselők részére mérsékelt adót állapit meg, a többinél pedig a progressziót vezeti be, úgy hogy a legnagyobb jövedelmeknél eléri az 5000 koronát. Mesés ár. Egy zsellérház és hat hold föld cserélt gazdát a közelmúltban Rátót községben. A vételár 3200 dollár volt, ami koronákban csekély másfél milliót jelent. — Szentgáton pedig nemrégen 40 hold szántóföld, legelő és erdő 600 ezer koro­náért kelt el. Egy katasztrális hold föld ára Kecs­keméten 28000 korona, a. kertiföldek ára holdanként 40—45000 korona. Hódmezé vásárhelyen egy hold föld 130.000 korona. Mezőtúron a szántóföldek ára holdanként 2800 korona. Felfüggesztett egyesületek. A bel­ügyminiszter a megejtett előzetes vizsgálat aketján az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége, valamint a Magyar Gyógysze­része« Országos Szövetségének működését felfüggesztette. A felfüggesztésről szóló rendeletét a hivatalos lap mai száma közli. Közigazgazgatási tanfolyamot állít fel hir szerint a belügyminiszter Győrött s Debreczenben, mert a szombathelyi és egri tanfolyamok nem bírják befogadni a je­lentkezőket. Gróf Bethlen István Egerben. Dr. gróf Haller József a menekültügyi hivatal miskolezi kirendeltségének vezetője, vé­delmi tisztje kíséretében felutazott Buda­pestre, hogy megbeszélje az egri menekült propagandanap részleteit. Ertesülésülá- seink szerint az egri menekült napon részt vesz gróf Bethlen István is. Egy miliő tizenötezer lakosa van a népszámlálás hozzávetőleges adatai sze­rint Budapestnek. Szerb megszállott területtel nem lehet levelezni. A belügyminiszter leirat­ban közölte, hogy a szerb megszállott te­rületeken a szerb hatóságok nem kézbe­sítik a leveleket. A MOVE és a tényleges tisztek. Budapestről jelentik r Belitska honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint minden tényleges tisztnek ki kell lépnie a Magyar Országos Véderő Egyesületből (MOVE), mert a trianoni béke szerint a hadsereg tagjainak nem lehet semmiféle nexusuk társadalmi egyesületekkel. Gömbös Gyula képvi-elő 'a MOVE országos elnöke úgy nyilatkozik, hogy a tényleges tisztek ezentúl csak kültagok lesznek és 3z egyesület összes tisztségeit nemtényleges tisztek és polgárok veszik át. Ugyancsak Gömbös mondja, hogy a MOVE ezentúl a fősulyt a testnevelésre fogja helyezni. Az Iparkamara pénzügyi válsága. A mostani időkben különös gazdasági je­lentőségre emelkedett miskolezi kereske­delmi és Iparkamara háztartása a rend­kívüli viszonyok folytán a legnagyobb zavaaok közé jutott. A Kamara még most is a múlt század nyolcvanas éveinek adó­kulcsa alapján megállapított illetékekből tartja fenn magát, amely ma egy keres­kedőre, vagy iparosra alig valami anyagi megterfteltetésí jelent. —így a középkeres­kedők legnagyobb része évi 10 és 20 ko­ronás illeték összegekkel, akárhány iparos nyolcvan, száz fillér díjjal van megterhelve, és ezeknek a dijaknak nyilvántartása és behajtása ma több költséget okoz, mint amennyi a jövedelem. Ezekből a kamara egész területéről szétszórtan befolyó jövedelmekből kell a kamra egész adminisztrációját fedezni, ami teljesen lehetetlen helyzetre vezetett, mert sem a tisztikar megközelítői sem elég fizetéséről, sem a legszükségesebb kiadá­sok fedezéséről ma szó sem lehet. A ta­gok körében mozgalom indult meg, hogy az elévült illetéktételek a mai helyzethez mérten felemeltessenek. Csendőrök harca a csempészekkel. A magyar-osztrák határmenti községekből az utóbbi időben hátizsákokban próbál­koznak eddig ismeretlen csempészek ga­bonát kivinni a szomszédos osztrák terü­letre. A gyanafalvai csendőrörsből Balogh Péter tiszthelyettes és Mészáros Gyula csendőr dec. 29-én éjjel az Ercsenye és Köröstyén községek határában egy csem- pészuton portyázás közben három hátt- zsákos csempészre bukkantak, akik mihelyt meglátták a csendőröket, ahányan voltak, annyiféle szaladtak. A szétfutás közben az egyik csempész rálott Balogra, aki a lövés következtében elesett. Mikor ezt a másik csendőr látta, rálótt a csempészre; a golyó a csempészt nyomban megölte. Az elősiető falubeliek megállapították, hogy a szerencsétlen véget ért csempész egy húsz esztendős köröstyéni legény, aki 35 kilogramm búzát akart átlopni a hatá­ron s vakmerő vállalkozásáért életével fizetett. Az elmenekült csempészek után a nyomozás folyik. Star film az Urániában. Ma és holnap Montgomery gyermekregénye, a «Gyermek­szív* két főszerepét egy 8 és egy 4 éves gyermek játsza, mig a mama szerepét Ma- tyasovszky Ilona, a francia nevelőnő sze­repet pedig a közönség körében személye­sen ismert kedves művésznő Batizfalvy Elza játsza. A különösen magas városi részesedés és folytonosan emelkedő keze­lési kiadások következtébeu az Uránia

Next

/
Thumbnails
Contents