Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-22 / 66. szám

2 EGRI > EFüJSÁG. És eszük ágában sincs, hogy meg- mozdüljanak. így aztán az a helyzet ál­lott elő. hogy egy öltözet ruha ma is tíz­ezer korona, egy pár csizma négyezer ko­ronába kerül. Egy méternyi közepes mi­nőségű ruhaszövet ára 1200—1500 kor. így könnyen megtörténhetik, hogy a mezőgazdasági árak szép csendeskén visz- szakűsznak oda, ahonnét a körülmények leszorították őket. Visszaemelkednek pedig azért, mivel e leszállított árak távolról sincsenek arányban a kész ipari és keres­kedelmi cikkek árával. És vájjon mi az oka a kereskedelmi árak szilárd helyzetének? Egyetlen szóval lehet reá felelni: az önzés. Igen : az önzés, amely ezúttal a szo­lid kereskedelem látszatát ölti fel és azt mondja: Igaz, hogy az ipari nyersiermé- uyek ára is esett, az élelem is tetemesen olcsóbbodott, de én raktáron lévő áruimat még nagyon drágán vettem. Ezeket tehát nem adhatom olcsóbban, mert akkor tönkre megyek . . . Majd ha olcsóbb áron ren­dezhetem be raktáramat, szívesen lejebb szállók az árakkal . . . Erre a téves okoskodásra azonban így válaszol az igazság: Belátom, hogy most ráfizetsz, ha leejted az árakat . . . Viszont azonban te meg azt lásd be, hogy mikor az árak szédületesen, egyik napról a másikra 50-, 100-, 150-, 200 százalékkal is ugrottak fölfelé: nem így gondolkoztál, hanem szíves készséggel csináltad egy és ugyanazon árunak árjelzésót, ha kellett, minden héten is. Persze mindig fölfelé . . . Ez olyan tény, amelyet senki le nem tagadhat, amelyet mindenki tud. És ha akkor a jövő esetleges áreséseit kalku­lusba vette a kereskedelem s ezen a jog­címen ment folyton fölfelé: most ne for­dítsa meg az okoskodást, hanem vesztesé­gek árán is menjen lefelé. A kereskedelem még ilyen »áldoza­tok» mellett is igen igen jó üzletet csinál. Hiszen legfeljebb 10-, 15 , 20-, 50 száza­lékkal menne lefelé; holott fölfelé 100-, 200-, 300 százalékkal is ment olykor. És ha a magyar kereskedelem ezt nem akarja belátni, erre csak egy lehet a felelet: senki ne vegyen semmit, csak ak­kor, ha végső szükségben ran. Ezt külö­nösen ajánljuk a föld népének. Hogy mi­ért, azt is megmondjuk: ne dobálja ki a pénzét fölösleges holmikra, mert a pénz értéke növekedőben von s később nagyon megbánná, hogy most elpocsékolta. , i \ HÍREK. Eger, 1921 március 21. Ebkiállítás. József főherceg Úr Ő kir. Fensége rédnöksége alatt álló Magyar Ebtenyész­tők Egyesülete f. évi április hó 23-án és 24 én Egerben nyilvános haszoueb-birála- tot, kiállítást és rendőrkutya bemutatást, valamint ezzel kapcsolatban a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete kotorék szakosztálya az Országos Magyar Fox­terrier és Tacskótenyésztő Egyesülettel karöltve mű-kotorék versenyt rendez. A kiállítás főcélja hazai ebfajtáink (komondor, kuvasz és puli) bemutatása s az e faji! ebanyagnak számbavétele és megbirálása oly célból, hogy e kivesző­iéiben levő és oly kitűnő tulajdonságú hazai ebünk tenyésztését, — miután a kül­földön is keresettem ős igen jól értékesít­hetők, — újból felkarolják s tiszta vérben fenntartsák. A kiállítással kapcsolatban kitanított rendőrkutyák bemutatása és műkotorék (mesterséges rókalyuk) verseny lesz ró­kára ős borzra, erre betanított foxterrie- rekkel és tacskókkal. Ügy a kiállításon faj szerint elsők­nek bírált ebeket, valamint a rendőrkutyá­kat ős kotorék-versenyen elsőrendű mun­kát végző ebeket tiszteletdíjakkal jutal­mazzák, azonkívül az L, II. és III. díjat nyert ebek díszoklevelet nyernek. A kiállításra minden fajú és nemű eb nevezhető. Nevezési határidő április hó lö.ike. Nevezési ivek, valamint min­dennemű felvilágosítás kapható Fiuk Gusztáv m. kir. gazd. felügyelőnél Eger. A díjazásokra tiszteletdijat, vagy a tisz­teletdíjak céljára pénzbeli adományokat köszönettel vesz és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. * Udvardg-Cserna László dr. temetése holnap (kedden) délelőtt lesz az érseki lyceum aulájából, a lyceum kápolnájában féltizkor bemutatandó engesztelő szt. mise­áldozat után. A nagyérdemű tudós földi maradványait a Gröber temetőben helyezik örök nyugalomra. A halálesetről a csalá­don kívül az egri jogakadémia tanári kara is adott ki gyászjelentést. Simonyi Miklós áll. főreálisk. tanárt nagy részvét kisérte utőlsó útjára vasár­nap délután. A boldogult, ki sok nélkülö­zéssel, kitartó munka árán küzdötte föl magát, mindössze 38 éves volt. Betegségét a nagy háborúban, illetve három évnél tovább tartó oroszországi fogságában sze­rezte. Erejének végső megfeszítésével ta­nított egész karácsonyig, amikor ágyhoz kötötte a gyilkos betegség. Fiatal özvegye és kis árvája iránt általános a részvét. Az egri áll. főreálisk. tanári testületé a tanulókkal együtt kivonult a temetésre, koszorúkat tettek koporsójára és megható gyászjelentősben búcsúztak el érdemes kartársuktól. Ä «Nagymama», Csiky Gergelynek ez a kedves darabja kerül színre március hő 28-án és 29-ikén a városi színházban. A városban lázas érdeklődés előzi meg a darab szinrehozatalát. A város legjobb műkedvelői tudásuk javát adják ebben a darabban. Ringeihann Bőlánő csillogtatni fogja nagyszerű megjátszó készségét. Az előadási szenzációja lesz Jászberényi Kató­nak a fellépte. Jászberényi Katónak fel­lépte prózai szerepben, valóban esemény számba megy. A jegyek elővételben kel­nek el mindkét előadásra. Az árúsitás helyét közölni fogjuk. Az előadást a Te rületvédő Liga javára rendezik. A nemes cél megérdemli az általános, osztatlan érdeklődést Zadravecz István tábori püspök színdarabja Gyöngyösön. Gyöngyös vá­rosa lázasán készül az április 2-, 5 ős 6-i nagy napokra, amikor is Gyöngyösön előadják Zadravecz István tábori püspök Kapisztrán című történelmi színművét. A rendezést az összes vallásos és hazafias társulatok vállalták magukra. Az előadás iránt Egerben is nagy az érdeklődés. «Ida.* Rákosi Jenő vígjátéka az egri műkedvelők előadásában f. évi április 2., з. és 4-én kerül szinre. A főbb szerepeket Hevesi Gusztávné, Forster Tiborné, Vra- tarics Klári, Maczky Gézáné játsszák. Je­gyeket Hevesi Gusztávnénál jehet elé- jegyezni. Az előadás sikere biztosítva van. Az érdeklődés általános. A darabot a Move Sport Egylete javára rendezik. Előmunkálati engedély. A. kereske­delemügyi magyar királyi miniszter az eger—putnoki helyi érdekű vasút mőnos- bél—bélapátfalvai szakaszának valamely alKalmas pontjából kiágazólag Bekölcze, vagy Balaton községek érintésével az ózd—nádasdi iparvasút valamely alkalmas pontjáig vezetendő gőzüzemű helyi ér­dekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét további egy év tarta­mára meghosszabbította. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett férjem temetésén resztvettek és ezzel őszinte fájdalmamat könnyíteni akarták, ezúton mondok hálás köszönetét. Özv. Simonyi Miklósné. Ä tanácsköztársaság idején köztu- lajdouba_ vett vállalatok tulajdonosai az и. n. tanácsköztársaság idejében, annak szerve által valamely állampénztárból, vagy közpénztárból ré'zükre kiutalt ösz- szeget és azt, hogy ezeket az összegeket a vállalatok mily célra használták fel, a következő helyeken tartoznak irásbelileg bejelenteni: Amennyiben az utalványozás ipari, kereskedelmi, vagy közlekedési vál lalat részére történt, a kereskedelemügyi minisztérium 27. szakosztályánál, amennyi­ben pedig valamely biztosító vagy péaz- intézet az érdekelt, abban az esetben a m. kir. pénzügyminiszternél. Drágák most a könyvek, a Keresz­tény Sajtószövetkezet mégis 24 koronáért adja Mindszenty Gedeon költeményeit hét kötetben. Eger, alapítványi ház. A lakónak sincs mindig igaza. Mi is féltünk Hegedűs miniszter általános szabadfoKgalmi terveitől, különösen a la­kás szabadforgalmától, a szabad kilakol­tatástól. Féltünk egyik-másik háztulajclnoa önkényétől, írtért aggódtunk a lakók miatt, akik legtöbb esetben szegények, nyomor­gók, nincstelenek. -Mégis vannak esetek, amikor a háztulajdonosok panaszait nets lehet figyelmen kíyül hagyni. A lakbér valóban oly kevés még ma is, hogy ab­ból az adót lehet fedezni, de a javítási munkákat már semmjesetre sem. Ez már maga is viszás helyzet, de el kell viselai, mert ezt is a háború Szülte. De kétes ér­tékű lett a magántulajdon is. A gazda sokszor kénytelen bérházban, vagy hóna­pos szobában lakni, mert a saját házába nem költözhet be a lakó miatt, akit nem tehet ki az utcára. Előfordul olyan eset, hogy a tulajdonos két pedves szobábaa szorong tüdőbajos családjával s a laké ugyanakkor kényelmesen lakik az utcai szárnyon. A gazda hiábp szalad a lakás­hivatalhoz, hiába igazolja orvosi bizonyít­vánnyal, hogy családja;menthetetlenül »1- vész, ha egészségesebb/lakásba nem tudja őket helyezni. * i A paragrafus nem1, engedi a gazda jogait érvényre jutni, s tÁrvábbra is a laké marad az ur. Az egyetértés aztán, elkép­zelhető, ugyan gyengén/ áll az udvarban. A kölcsönös fenyegetés napirenden va». A jogos elkeseredés bosszút szomjaz s alig várja, hogy valamik/épen kitombolja ma tr*‘. S az elkeseredés lélektana nem iga*

Next

/
Thumbnails
Contents