Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-15 / 60. szám

Ära 2 korona.

XXVili. évf. 60. <52,

Eger, 1921, március 15. kedd.

Előfizetési dijak posta! szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 120 K. — Egy hóra 40 K. SROftÜM

POLITIKAI NAPILAP.

Főszerkesztő: BREZNÄY IMRE. Felelőssze^rkesztő: BÄRSY KÁROLY dr.

Szerkesztőség. Eger, Liceiu». Ksadéhivatalt Líceumi ugoatt!«. Telefon szám 11.

Március 15. Egerben.

Eger polgársága!

A magyar nemzeti szabadság megszületésének évfordulóját: március 15-ét íjra a régi fénnyel, honszerető szívünk tiszta lelkesedé-ével akarjuk megünnepelni.

A világháború s az azt követő zavarok néhány éven át megakadályoztak bennünket abban, hogy hálánk s igaz szeretetünk adóját e napon nyilvánosan leró- laassuk a magyar nemzetnek szabadságért «pedő Géniusza előtt. Most, amikor ezerszeresen nagyobb erővel viharzik fel a megcsonkított Magyarország hazafias polgárságának szabadság utáni vágya; most, amikor végre felvirradt nemzeti önállóságunk bíborszinben tündöklő hajnala: mostan kell igaz lelkesedéssel ünnepelnünk azok emlékét, kik úttörői voltak megszületett nemzeti önállóságunknak s útmutatóink lesznek lángoló hazaszeretetükkel, törhetetlen akaraterejükkel szeretett hazánk területi épségének -visszaállításában.

Az ünnepség rendje a következő:

Délután 4 órára gyülekezés a Líceum előtt, honnét a menet nemzeti zászlók alatt a Káptalan- és Dobó-utcán át a Kossuth-térre vonul. — Itten:

1. Himnusz. Énekli a közönség.

2. Talpra magyar! Szavalja: Bakonyi László, II. éves joghallgató.

3. Győzelmi dal. Énekli az Egri Koszorús és a Polgári Dalkör.

4. Alkalmi beszéd. Mondja: Breznay Imre tanítóképzó-intézeti tanár.

5. Csak magyarok legyünk! Énekli az Egri Koszorús és Polgári Dalkör.

6. Riadó. Szavalja: Fejér Miklós köz- igazgatási tanfolyam-haliga tó.

7. Szózat. Énekli a közönség.

Este 8 órakor társasvacsora a Kaszinó nagytermében.

Lobogózzátok fel házaitokat e napra 8 mindnyájan jertek el ünnepelni Eger polgárai, kik magyarnak érzitek és váltjátok magatokat! Hozzátok el a szeretet

adóját az ősök tiszta emlékének s megjelenésiek leszen záloga a szívünkben ki- olthatatlanűl égő vágynak, törhetetlen elhatározásnak hazánk területi épségének visszaszerzése iránt. Mutassuk meg, hogy közöttünk nincs visszavonás, a mi lelkeinket nem fertőzte meg a rút gyűlölet, mi együtt vagyunk a jó és balsorsban egyaránt; együtt fog látni bennünket a Hadak Ura, amikor a martalócoktól számon fogjuk kérni elszakított véreink könnyeit, szenvedéseit s most együtt imádkozunk tépett köntösű Hungária anyánkkal:

Örök Isten! Vedd el a turáni átkot,

Magyar a magyarban lásson jó barátot.

A rendező-bizottság.

A főgimnázium március 15-i hazafias ünnepélyének műsora:

1. Kölcsey : Himnusz. Előadja az ifjúság ének- és zenekara.

2. Tompa Mihály: Pusztán. Szavalja Bedross Gyula VIII. o. t.

3. Petőfi—Hubay: Nemzeti dal. Énekli az ifjúsági énekkar.

4. ünnepi beszéd. Mondja Tordai Ányos dr. tanár.

5. Erdélyi — Huber: Nemzeti zászló. Énekli az ifjúsági énekkar.

6. Kiss Menyhért: Censtochói legenda. Szavalja Pálik Ferenc VII. o., zongorán kíséri Gorove István VII. o. t.

7. Végvári: Segítsetek! Szavalja Hangácsi Antal VIII. o. t.

8. Magyar dalok. Énekli. Bruckner József VI. o. t. zenekari kísérettel.

9. Tilger Árpád: Nem, Nem, Soha! Előadja az ifjúság ének- es zenekara.

10. Zárószó. Mondja Werner Adolf dr. igazgató.

11. Rákóczi-induló. Előadja az ifjúsági zenekar.

Az ünnepély kedden d. u. pontosan 6 órakor kezdődik. Jegy 10 koronáért váltható a Sajtószövetkezetben.

*

Az egri áll. főreáliskola Bajza-ön- képzőköre március 15-én ünnepélyt rendez

a következő műsorral: 1. Himnusz. _ 2.

I Talpra magyar. Szavalat. — 3. Vucskits ; Jenő tanár beszéde. — 4. Talpra magyar! (Énekkar.) — 5. Sassi Csaba; Nincs már nekem puskám. Szavalja Kis Lajos VI. o. t. i -6 Hevesi László VIII. o. tan. beszéde.— I 7- Csak magyarok legyünk! (Énekkar.) — j 8. Gyóni; Dögmadarak. Szavalja Stokker i Kálmán VI. o. tanuló. — 9. Induló. (Ének- i kar.) — 10. Végvári: Három szív. Szavalja | Zsoldos György VIII. o. t. — 11. Szózat, i (Énekkar).

Az ünnepély kezdete délelőtt fél U-kor.

| Vendégeket szívesen Iát az intézet.

*

Az érseki tanítőképzőintézet március I 15 én d. e. 10 órakor tart ünnepséget a követ- ! kező műsorral:

1. Himnusz. Zenekari kísérettel énekli az ifjúság.

2. Beszámoló a beérkezett pályamunkákról.

3. Kossuth Lajos: «Haderő megajánlása» ügyében tartott beszédjét elmondja Karczag Gyula, III. éves növ.

4. Ünnepi beszédet mond és a jutalmakat kiosztja Osanády László dr. igazgató-tanár.

5. «Magyar ének 1919-ben» — Sajó Sándortól. Szavalja Delley József, IV. é. n.

6. Részletek felolvasása a nyertes pályamunkákból.

7. «Rab magyar», László Sándortól. Szavalja Csoszó Ferenc, III. éves növ.

8. Szózat. Zenekari kísérettel énekli az ifjúság.

A vasárnap kulturmozgalma.

A katolikus kör utolsó kulturdél~ utánját a már megszokott nívó jellemezte,

és zsúfolt ház.

Veszprémy Dezső, főgimnáziumi igazgató az irodalomtörténész alaposságával s a költő lélek szárnyaló hevületével ismertette a 48-as szabadságharc költészetét.

TÁRCA.

1921. Március 15~én.

Március 15! - Mikor ezt a dátumot kimondjuk és rágondolunk, olyan érzés fog el bennünket, mint mikor messziről, igen messziről édes, szívhezszóló zenét hallunk. Mikor nyugodt a lelkünk, elandal- . gunk, elábrándozunk s ujjongunk fölötte s amikor fáj valami ott bent, akkor ugyanezek a hangok belémarkolnak a lelkűnkbe és tépik, marcangolják, hogy majd a szírünk szakad meg a fájdalomtól.

Március 15! — Talán még soha, soha se hallottuk ennek a napnak a zenéjét olyan szivettépőnek, talán még sohasem markolt a lelkűnkbe olyan erővel, mint most. Meggyötört lelkűnkbe belenyilla- lik a fájdalom és mi sírunk és zokogunk, és nincsen kiapadása könnyeinknek !

Március 15! Istenem! — oh hogy mi is volt ez a nap nekünk!

Boldog éveinkben hogy vártuk ezt a napot. Mintha annak az egykori dicsőséges március 15-ikének minden fénye, min! den melege újra, meg újra minket sugá- | rozna körül.

Hogy csillógott a szemünk a büszkeségtől, mikor ráemlékeztünk a magyar nemzet életének arra az egyik legszebb napjára, mikor ez az eltespedt magyar szív először dobbant meg — hosszú idő után,

— és fölverte elaléltságából, uj életre keltette ezt a szegény halódó nemzetet.

Milyen büszkés voltunk azokra a halhatatlan nagyjainkra, akik meg tudták dobogtatni ezeket a fásult szíveket.

És ma? — óh, hogy ég az arcunk a szégyentől és a fájdalomtól! — Hol vannak ma a mi nagyjaink? Minden a múlté?

— A jelen számára nincs eg^éb, csak egy érzéketlen tömeg? Hát nem dobban meg ma az a szív, amely a múltban olyan teremtő tűzzel dobbant föl? Vagy csak az hiányzik, aki fölrázza, életrekeltse ?

Higyjük, hogy csak ez!

Álmodó szemünk s múltba mélyed... Látjuk az ország szívének, Budapestnek, ifjait, élükön a mi halhatatlan költőnkkel, Petőfivel, felvonulni. Halljuk a lánglelkű költőnek viharként zúgó szavát:

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha . ..

Látjuk, szavára mint önti el a láng a szíveket; látjuk, mint emelik magasra i diadalmasan a szabadság szent zászlaját!

óh, hol vagy te dicsőséges költő? te a magyar nép iidvözítésére leküldött isteni szikra ? Hol vagy ? . . Fekszel rab- földben ! —Saját véred árán megszerzett sírod sem a tiéd töDbé. Szabadságért izzó j lelked, hogy tűri ezt? . . . Nem jössz-e ] közénk ma, hogy ezen a március 15-én újra lángot gyújts bennünk? Nem fogsz-e felénk kiáltani újra a «Talpra magyar« izzó szavaiban ? Nem adsz-e szót az ajkakra, nem dobbantoa-e meg újra a szíveket?

Szinte halijuk, mint törnek elő ellen- állhatalanul ajkaidról, mint forró láva, a legszentebb esküvésnek magasztos hagjai:

A magyarok Istenére Esküszünk,

Esküszünk,, hogy rabok tovább Nem leszünk!

És te, aki szabadságot hirdettél és a szabadságért haltál meg, te rab vagy! . . . A lelked itt szárnyal fölöttünk, de lehet e pihenése ? Kiömlő véred nem kiált-e föl az égre? Idegen láb tiporja a szabadságért kiömlő drága véred áztatta rögö-