Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-05 / 52. szám

íi^aseiési díj»*. postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Neüjjpd évre 120 K. — Egg hórs 40 K. ­POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BBEZNHY IMRE. Felelősszerkesztő: BARSY KÄBOLY dr. BwaaBBggwr-saa Szerkesztőség t Eger, Licecai«. áiüáöiiiTatáj! Líceumi nyomda. Telefoá 11. Á szabadság. (bi) Ki merné mondani, hogy a sza­badság nem szép dolog? Ki merné azt ál­lítani a XX. században, Iíojív a szabad­ságra nincs szűk-égé az emberiségnek, a ■épeknek, a nemzeteknek ? Ki vonná két­ségbe, hogy az állami élet fejlesztéséhez szükségesek: a gyülekezési, a sajtó- és szólás-szabadság ? Bizonyára senki. Hiszen vérébe jutott a ma éló nem­zedéknek, hogy szabadság nélkül nincs állami lét, nincs nemzeti eszme, nincs mű­veltség, nincs haladás . . . Pedig a szabadság egymagában véve nem államfentartó erő. Csak abban az esetben lesz azzá, ha az emberekben, a ■emzet nagy testében megvan hozzá az érettség; ha megvan a képesség, hogy a szabadsággal élni tudjon. ' Sajnos, mutálunk még mindig nem érett meg a helyzet arra, hogy teljes el­fogulatlansággal tudnának és akarnának beszélni a szabadságról. Különösen nem akarják megérteni az igazi szabadság fo­galmát azok, akik mindig az «elnyoma­tásról«, a «rabszolgaságról« beszélnek, írnak, cikkeznek.­Szomorúan igazolja ezt a mostani nyomdász-sztrájk is. Népszaváéit unos-untig hangoztatják, hogy a munkásoknak szabadság, függet­lenség kell. Ezt követelik, harsogják, fu- volázzák minden hangnemben s ugyanak­kor ők maguk hajtják rabigába azokat a munkásokat, akik — nem szoliáldemok- Faták. A bizalmi rendszer követelése ugyanis azt jelenti: Ne kapjon munkát, ne ehessen kenyeret — bármily derék, józan, becsü­letes szakképzett is egyébként — az a mun­kás, aki nem tagja az ő szakszervezetük­nek. Az ilyen ember családjával együtt lerongyolódhat, összefagyhat, éhezhet, sőt elpusztulhat; csupán azért mert nem — szociáldemokrata. Hol itt a szabadság? Tehát csak annak jut kenyér, annak tessz ruhája és meleg szobája, — aki az ® politikai pártjukhoz tartozik. Minden más véleményű munkás pusztuljon el, mert ■álunk — szabadság vagyon. Semmi más újságot ki ne szedhessenek, csak azt, amelyben ők hirdetik «világmegváltó» esz máikét, mert nálunk — szabadság vau. Mintha Csak a gyászos Károlyi-kor elevenednék föl, amikor semmi jogot nem hagytak meg a munkaadók, a gyárosok kezében. Mintha csak újra akarnák kez­deni azt a játékot, amely az őrvénybe, sodort bennünket. ... És erre a sztrájkra azt mondja a munkásság, hogy «csak bérharc és távol vau tőle minden politikai vonatkozás....» Ha a bizalmir&ndszer — különösen a szociáldemokraták kezében — nem po­litizálás, akkor igazán nem tudjuk, mi a politika. És ha őszerintük ez a szabadság a nem-demokrata munkásnak és munkaadó­nak, akkor nem tudjuk, hogy mi az — el­nyomatás. Tavasz van. Március. A szabadság hónapja . . . Miért no lehetne tehát kizárni a munkából s megakadályozni a munká­ban azt, akinek más a politikai felfogása? Miért ne lehetne meg is verni, agyon is ütni?- Hiszen boldogan halhat meg: a sza­badság nevében és cégére alatt éheztetik, vagy ütik agyon. Mit tárgyal a nemzetgyüiés? fiz italmérésről *) szőlő törvényjavaslat nagyjában az 1888. évi XXXV. és az 1892. évi XXV. t. c. alap­ján a mai viszonyoknak és követeimé nyéknek megfelelően szabályozza az ital- mérési jogot. A javaslat figyelemmel van elsősorban arra a szomorú Itapasztalatra, melyet a múltban szereztünk, hogy egyes lelkiismeretlenek nagyon ügyesen kihasz­nálták a korcsmákat ős egyéb italmérésre engedélyezett helyiségeket a lólekrontásra, a testi méreg mellett lelki mérget is ad­tak ; állam, társadalom, vallás ellenes iz­gatások szabadon folytak. Ezért a javas­lat szerint italmérési engedélyt nem kap­hatnak azok, akik, vagy akiknek család­tagjaik erkölcsileg, vagy állami és társa­dalmi szempontból megbízhatatlanok. Eb­ből a szempontból az eddig kiadott enge­délyeket a pónzügyigazgatóságok felül fogják vizsgálni és mindazoktól, akik a kommunizmusban resztvettek, vagy üzle­tükben ilyen politikai izgatásokat lehetővé tettek, az engedélyeket vissza fogják von­ni. A közönség szolgáltasson ezekről ada­tokat a pénzügyigazgatóságnak. Az állam ezen törvénnyel lehetővé akarja tenni, hogy az italmérési engedély- lyel üzlethez és megélhetéshez juttasson olyanokat, akik máskép nem tudnának megélni. Eddig az italmérési engedélyek nagy részét zsidók kapták, mintegy állami segítséggel tenyésztették őket, pedig elég élelmesek arra, hogy máskép is meg tud­janak élni. A jelen törvényjavaslat minden megüresedő italmérési .engedélyt első sor­ban a hadi rokkantak, hadi özvegyek, ha­di árvák, és a világháború által leginkább sújtottaknak akarja adni. Az állam ezzel is tartozását akarja leróni azokkal szem­ben, akik érte szenvedtek. Kimondja a javaslat, hogy egy kéz­ben, vagy egy családban csak egy enge­dély lehet. Az iszákosság és részegség apasztására a törvény szerint nem adható ; korlátlan pálinkamérés, hanem csak kor- 1 látóit és attól a korcsrnárostó), vagy enge- i dólyestől elveszik az engedélyt, akit há- j romszor elitéltek azérí, hogy szántszán- I dákkal lerészegitette a vendégét. Én azt szerettem volna, ha a Dániában érvényes törvényt fogadjuk el, mely szerint meg- i büntetik azt a korcsmárosí vagy engedő- i lyest, akinek üzletéből részeg ember jön ki. A szesznek nagyban való kereske­déséhez illetve közvetítéséhez is engedély szükséges. Ezt ki akarta a javaslat tér- j jeszteni a borral, musttal, sörrel nagyban j való kereskedésre is, de a bizottság oda j módosította, hogy ezt csak igazolványhoz j köti, melyet előzetesen a pénzügyigazga- | tóságnak be kell mutatni, de borhamisilás miatt, vagy bűntett, nyereségvágyból elkö- ! vetett vétség miatt ez igazolványtól meg- j fosztható a bornagykereskedő. Elrendeli i még a törvény, hogy ezek a nagykert*. | kedők vagy közvetítők rendes kereske­delmi könyvet vezessenek a forgalom ről- Igy akarja a törvény a galiciai tisztesség­telen elemeket a borkereskedelemből ki­zárni. Az italmérési üzleteknek templomok­tól stb. távolságát ezentúl nem a törvény- hatósági szabályrendelet, hanem ezen tör­vény végrehajtási utasításában a minisz­ter állapítja meg. A gyógyszertárak pá­linka kimérését (elárusitását) nem gyako­rolhatják. Á bortermelők nagyban az eddigi | 50 liter helyett már 25 literen felül adhaí- I nak el bort, arra is kaphatnak engedélyt, ! hogy kis mértékben, álló vendégeknek | poharazásra, utcára való kimérésre adhat- | ják el boraikat. Fentartja ez a javaslat azt az intézi kedést, hogy a korlátlan kimérési üzleteket meghatározott létszámhoz köti városonkint és falunkint, melynek emelését vagy a pasz­táiét a pénzügyminiszternél a község elöl­járósága véleményez. A korlátolt kimér, si helyek engedélyezését a törvény a köz- szüksógáettől teszi függővé, de a miniszter szükség esetén erre nézve is tilalmat adhat. Majd arról is intézkedik a javaslat, hogy új engedélyek alapján a folyamodók közül kiknek van elsőbbségük: szállodák, szövetkezetek, rokkantak, hadi özvegyek, hadi árvák, stb. Az engedély megvonás esetei közé felvette a törvény azt az esetet, ha az engedély-illetéket felszólításra sem fizeti be az illető. Végűi az engedély­illetékeket és a különböző esetekre szóló bírság és büntető tételeket állapítja meg a törvény a mai pénzértéknek megfelelően magas összegben. * Az «Italmérésről» szóló törvényjavas­lat tárgyalásánál — mint lapunkban kö­zöltük — Dr. Nagy János nagyszabású beszédben fejtette ki álláspontját, több módosítást és javaslatot terjesztve elő. Javaslatai közül a nemzetgyűlés a követ­kezőket fogadta el: 1) hogy vasárnap pá­linkát, égetett szeszt kimérni tilos; bori, sört dőli 12 órától este 10-ig szabad ki­mérni, 2) 14 éven aluli gyermekeknek ital- mérésekben, ezek udvarán, vagy előttük az utcán tartózkodni és ácsorogni tilo*, 3) újabb engedélyek csak akkor adhatók ki, ha az italmérési üzlet templomtól, is­kolától, temetőtől legalább 200 méterre van, 4) hogy a belügyminiszter utasítsa a törvényhatóságokat, hogy három hó alatt új szabályrendeletet készítsenek az r-al- mérési helyisépekre, 5) hogy 10 koronán, túl korcsmái hitel nem pörölhotő. A Városi Villamostelepről, A világitó anyagokban a háború alatt beállott hiány a villamostelep áramfo­gyasztó közönségét annyira megnövelte, hogy a meglévő vezetékhálózat helyenként túlterhelt. így a terhelési súlypontok el­tolódtak, s az egyébként is tönkreme t vezetek tartó faoszlopok nemcsak az álra- láuos javítást, hanem a hálózat teljes át­alakítását tették szükségessé. Az újjáépítés munkájába legnagyobb takarékosság eivét szem előtt tartva, saját személyzetével végeztette a villamostelep,

Next

/
Thumbnails
Contents