Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-01-08 / 5. szám
Ara: hétköznap 1 K, vasár- és ünnepnap 2 K. XXVIII. évf. 5. sz. é* Eger, 1921. Január 8. Szombat. Előfizetési dijak postai szállítással •< POLITIKAI NÄPIL Ä Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 90 K. — Egy hóra 30 K. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ago mán. Telefon szám 11. A Katholikus Kör kulturdélutánja. Csütörtökön délután 5 órakor tartotta a Kath. Kör első kulturdélutánját. A gazdag programm — első helyen Dr. Szmre- csányi Lajos érsekfőpásztor megnyitójával — megmozgatta egész Eger intelligenciáját, úgy hogy a Kör terme igen-igen szűknek bizonyult a tömeges érdeklődők befogadására. Sokan csalódottan voltak kénytelenek az ajtóból visszamenni, nem lévén egy talpalatnyi üres hely sem. A közönség soraiban ott láttuk Dr. Bobory György főispánt, a főkáptalan több tagját s a női és fórfivilág vezetőit. Öt óra után néhány perccel lépett a terembe az Érsekfőpásztor, kit zugó él jenzés fogadott. Az érsekfőpásztor megnyitója. Az éljenzés elcsendesülte után feszült figyelem közepette mondotta el az érsekfőpásztor megnyitóját. Beszédjén végig ömlött az ő nemes lelke, úgy hogy a közönség minden szaván áhitatos rajongással csüngött. Örömmel üdvözölvén a Kört első lépésénél, melyet mint közművelődési tényező tesz, markáns vonásokkal rajzolta annak eddigi életét. Született a háború alatt. Rövid élet után az enyészet fojtó lehellete vonult el felette, de kedvező körülmények között új életre kelt. Bölcsőjéhez tehát közel esik a sírja. A kommunizmus azért fojtotta meg nyers erejével, mert céljainak kerékkötőjét látta benne. El kellett pusztulnia a Körnek, mert nem volt ereje. Megalakulásakor az egész világ visszhangzott a magyar erőtől, a mai helyzetet azonban Kossuth Lajos szavaival jellemezhetjük legjobban ; melyek értelmében nagy átalakuláson ment át nemzetünk lelkülete. Két lidércláng lebeg felettünk: az üzlet és élvezet. De még Kossuth szavai sem fedik teljesen a mai állapotokat, mert van egy harmadik lidércfény is: a könyörtelen önzés. Pedig sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy a lelkek közös alapon egységesen dolgozzanak, mint most. Össze kell gyűjteni az erőket, hogy ellenállásra képesek legyünk, mert még egy elgázolást nem bírunk ki. A mienkkel hasonló körök mindenütt egységet mutatnak; mindeniknek megvan a maga légköre, mely kifelé tör, hódit s igy fejlődik ki a közszellem. Ettől mi még messze vagyunk, de erre törekedni mindnyájunk érdeke. Az az út, melyen a Kör most megindult, a legkedvesebb, s talán a leghődi több is. A programm igen szép, sok érdekessel kecsegtet, hallgassuk meg teljes rokonszenvvel. Ének, szavalat, zene. A főpásztor magasszárnyalású megnyitója után, fölhangzott a Koszorús Dalkör finoman kidolgozott éneire, majd Dr. Pa- taky István lépett az emelvényre. Búsongó, de rendületlenül bizva-bízó magyar leikéből fakadt költeményét nagyszerű szavalókészséggel adta elő. A szavalat komor mélabúját Mendelsohn «D»-moll triója első két tételének szinte szentimentális lágysága, majd pedig a finálé lüktető pattogása váltotta fel. Kauffmann Emmy hegedűjében valósággal benne élt a nagy zeneköltő. Fógel Elemér és Huszthy Zoltán ugyancsak nagy megértéssel kezelték hangszereiket. Dr. Nagy János beszéde. A zene akkordjai szétoszlottak a légben s megjelent az emelvényen dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő, hogy elmondja értékesebbnél-értékesebb gondolatokban gazdag, hasonlatokkal, ékesített beszédét. Közéletünkben — úgymond — a kérdőjelek ezrei meredeznek felénk, melyek feleletet kérnek. Valóságot tálalnak sze műnk elé, melyek megoldásra várnak. Az összes kérdések és valóságok egyetlenegy hatalmas válságból, kérdésből fakadnak, ez a mi modern kultúránk válsága, kérdése. Már a háború előtt megállapították a szociáltudósok, hogy társadalmuns tűzhányón áll, melyj tűzhányó kitört a nagy háborúban. Egy pillanat alatt visszasü- lyedtünk Nabukodonozor korába. S ebben nyilvánul meg a kultúra válsága. így ha a modern kultúra válságának okait kutatjuk, meg kell állapítanunk, hogy uralkodó planétánk egyik vezető csillaga az volt, hogy kultúránk csak léleknélküli külsőség volt. Olyan, mint a szappanbuborék. Mikor a legszebb volt, szétpattant. Nagyra voltunk a kultúra vívmányaival, de a lélekkel nem törődtünk. így a lelkek között mind mélyebbek lettek a szakadékok, melyeket a háború áldozatainak hekeíombái sem tölthettek be. A hanghullámokat drótok ragadták tova, de Krisztus tanai nőin tudtak hullámokat verni a szívekben. Eljutottunk a teljes lelki eldurvuláshoz. Ha a test fel- emelkedett is a repülőgép szárnyán a magasba, a lélek beleragadt az agyagba, a rögbe. Az üzlet lett a fő, az erkölcs mellékes. «Minél nagyobb haszon, ha belepusztul is a világ!» — ezen jelszó égisze alatt született meg a háború. Ilyen körülmények között csoda-e, ha megszületett a kapitalizmus: a tőke zsarnoksága?! Hogy bankokracia szelleme csinálta a kül- és belpolitikát, s a közgondolkodást ? Hogy ez a szellem megteremtette a Venus Vul- giyaga-t: az erkölcsi érzéketlenséget, nihilizmust? Az erkölcstelen színdarab, a szennylap, a beteg lelkek költészete volt a kapós. Ily körülmények között társadalmunknak az egyszeregy következetessé- gévél kellet lezüllenie. Kezdődött ez a racionalizmussal, folytatódott a humanizmussal, majd pedig a liberálizmuson és szociáldemokratizmuson át végződött a kommunizmusban, mely nem más, mint az előbbiek végző kifejlődése. A történelem a kultúra nem egy válságáról számol be s hol vannak a kultúra fényében ragyogó régi nagy népek? A római birodalmat a teljes enyészettől a keresztény erkölcs felragyogó csillaga mentette meg. Ma is csak a keres - tény ség lehet a kultúra s ezzel együtt Európa megmentője. Nagy válságokat csak nagy elhatározásokkal lehet megoldani. Meg kell valósítanunk tehát mindent, mit a kereszténység erkölcsi téren követel tőlünk. A kapitalizmust nem kell összetörni a vörös ember kalapácsával, hanem be kell állítani érdekeink szolgálatába. A Vénusz Vulgivága-t ki kell űzni azonban mindenünnen, mert különben még iszonyatosabb borzalmak következnek. A természetben potyajegy nincs. A visszaélések likvidálása föltétlenül bekövetkezik. Ingyen pogányok nem lehetünk. Ha mégis mindenáron pogányok akarunk lenni, el kell készülnünk a pogányok kegyetlenségeire is. Okuljunk hát a múlton, s teljék meg egész lényünk a kereszténység szívet- lelket nemesítő tanaival. Elnöki zárszó. Dr. Nagy János zúgó tapsviharral honorált beszéde után ismét a Koszorús Dalkör éneke csendült fel, majd következett az elnöki zárszó. Babocsay Sándor meleg szavakkal köszönte meg a főpásztornak, dr. Nagy Jánosnak s az összes többi szereplőnek szives közreműködését. «A mi termeinkbe — mondotta a többek között — csak az igazi keresztény szellem s a rettenthetetlen hazaszeretet találhat utat». Beszámolónkat az ő szavaival végezzük : E felejthetetlen est biztosítja a közönség érdeklődését a jövőbeni hason- nemü estek iránt. HÍREK. Eger, 1921 január 5. Vidéki előfizetőinkhez. Lapunk előfizetési ára január 1-től 90 korona egy negyedévre, miért is tisztelettel kérjük azokat az előfizetőinket, akik csak 75 koronát küldtek, hogy a hiányzó 15 koronát szíveskedjenek megküldeni. Az Egri Népújság kiadóhivatala. Kinevezés. A vármegye főispánja a megüresedett hatvani járási orvosi állásra dr. Holis Sándor hatvani községi orvost nevezte ki. A Hevesmegyei és Egervideki Jótékony Nőegylet érdeklődő tagjait kérjük, hogy szombaton (8-án) délután 5 órakor szíveskedjenek megjelenni a Női Klubban egy teadélután rendezésének megbeszélése végett. Elnökség. Az Irgalmas nővérek vezetése alatt álló Mária társulat csütörtök délutánra hirdetett szinelőadása elmaradt. Egy tagnak túlbuzgósága folytán jutott a zárt közben tervezett előadás nyilvánosságra. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik drága, jó feleségem, iletve jó anyánk temetésén megjelenni szívesek voltak s fájdalmunkat enyhi teni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket. Bögös-család. A népszámlálás kiegészítése. A legpontosabb óvatosság mellett is előfordulhatott, hogy egyesek kimaradtak a népszámláló listából. Épen azért, hogy a statisztika a valóságot teljesen fedje, felhivjuk azokat, akik bármely okból nem kerültek összeírás alá, hogy dr. Kálnoky István városi főjegyző hivatalos helyiségében jelenjenek meg! Gyászhir. Gyergyószentmiklósi dr. De- meczky Mihály m. kir. udvari tanácsos, egyetemi nyilvános rendes tanár, a Ferenc József intézet kormányzója, m. kir. sz. k. v. honvéd őrnagy, 66 éves korában Budapesten elhunyt. Temetésén József főherceg is megjelent. Az elhunytban Gy. Demeczky Mihály Kassáról menekült postafőtiszt és családja nagybátyjukat gyászolják. »Nyukosz« Rostált darabos kőszén házhoz szállítva előjegyezhető január—február—március stb. szállításra Nyukosznál (váregyeház) és Kovács János-utca 24. emelet. 1—3
