Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-02-24 / 44. szám

3 EGRI NÉPÚJSÁG. — értem. De Istenem, hiszen a helybeli intelli­gens számot tevő elemről volt szó. Azt hiszem On is csak arról beszél, mert csak arról beszél­het. Hogy itt erőszak és eltiltás kelljen ma — szégyen gyalázat volna! — Minden igazi, jó anya csak bir annyi befolyással a saját jól ne­velt leányára, hogy a szavának és tanácsának van annyi foganatja, mint az első házibálon meg­jelent ficsúr szavának ! ? Ha nincs, az az anyára a legnagyobb szégyen. Az anya bármikor eltilt­hatja leányától azt a táncot, amelyet helytelen­nek ítél, föltünés nélkül. Mert azt hiszem nem az anyai eltiltást helytelenítettem, vagyis helye­sebben — tartottam fölöslegesnek! Ha minden anya eltiltja, egy lány se fogja táncolni. A férfiak pedig csak nem fognak ma­gukban sánta gólyát játszani ? S én nem fogok közöttük sánta veréb lenni! Elhiheti! Hála Is­tennek nem is voltam soha ! Legyen nyugodt. És a fiúk!? Istenem, hiszen azokat is csak anyák nevelik ? De hát az anyák, miért nem tiltották már el évekkel ezelőtt nem a táncot, hanem a veréb­ugrálást? miért vártak, addig, még idáig fejlő­dött ? Vagy ez csak most lett divatos ? Mert bizony vannak sokan, akik még a mai irányza­tot is «divatnak»minősitik — magukban. És miért engedik meg az anyák ma is a lányukat a mel­lékszobában vanszteppezni, ahol senki se látja őket? Akkor már én szerintem,* a gondos ma­mák előtt nyilvánosan inkább eltáncolhatják, ke­vesebb a veszedelem benne. De különben is minden tánc addig, amig a férfi a táncosában csak a «női« látja és nem a táncosát, a női táncos amabban csak a« férfit«, addig egy tánc se lesz tökéletes, minden tánc erkölcstelen lesz. A tánc csak akkor nem erkölcs­telen, ha a táncosok egymásban csak táncost látnak. Akkor pedig ha egy hajszál választja is el őket egymástól, az az egy hajszál távolság is tiszteletteljes lesz! Ezt 'kell elérni! Ez erkölcs lesz!!! Nagyon-nagyon sokat írhatnék és volna is rá kedvem, de miután már igy is sok helyet vettem igénybe, csak röviden, egy pár szóval még. Azt veti a szememre, hogy nem helyesen állítottam be nemünket ellenérveimmel! Sőt! Mikor a kislányok panaszát írtam, bizony meg­vallom, gondoltait! a mamák zsebére is, meg az aj ruhákra, ami nélkül bizony a tánctanulás nem megy el. Ismerem a nemünket! Mert hogy a ma­mák otthon tanitják a magyar táncokat, alig hiszem. Mig ferdeségeket javítani és anyai jó tanácsokat adni — esetleg otthon, pénz nélkül is lehet. A világért se azt akarom ezzel mondani, hogy ne honositsuk meg a régi magyar táncokat. Mert ha van valaki, aki szivvel-lélekkel magyar és aki rajong a nemzeti eszméért, én vagyok az! De miért ugorjunk árkot, áikor hídon is átme­hetünk és biztosabb, hogy nem törjük ki a lá­bunkat ! W.-né. ORSZÁG - VILÁG. Nemzetgyűlés. Rassay bizalmatlan a kormánnyal szemben. Hegyeshalmy mi­niszter válaszol Sándor Pálnak. A Ház tegnapi ülését 3/« 11 után nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Az első szónok Rassay Károly. Az egész vi­lágon példátlannak mondja azt az esetet, hogy egy törvényhozó testület oly kor­mány programmja felett vitázzon, mely kormány már több hónap óta gyakorolja a törvényhozó hatalmat. Kívánja a kivé­teles törvények alkalmazásának megszün­tetését. Szerinte ez a kormány születése pillanatában megtagadása volt a parla- mentárizmusnak. A miniszterelnök programmja általá­nos, szürke. Alig érinti a királykérdést. Pestmegye határozati javaslatát, mely nyíltan állást foglal a nemzetgyűléssel szemben, izgatásnak tartja. Reméli, hogy a pénzügyminiszter javaslatai az ország | javára fognak válni. Addig azonban nem ! szavazza meg azokat, mig a tisztviselő- 1 kérdést meg nem oldják. A kormány iránt j nem viseltetik bizalommal. Teleky miniszterelnök beterjeszti az 1915—16. évi zárszámadást, továbbá a Ma­gyarország egyesitett címerének magáno­sok, vállalatok, egyesületek és intézmé­nyek által való használat engedélyezés díjának felemeléséről való javaslat. Barla Szabó József helyteleníti hogy a belügyminiszteri tárcát ideiglenes és oly miniszter vegye át, ki úgy is túl van ter­helve munkával. Támogatja a kormányt de mindig erős kritikával fogja kisérni ennek működését. Öt perc szünet után Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter válaszol Sán­dor Pálnak a Máv. szerződésével kapcsolat­ban hozzáintézett interpellációjára. Kije lenti, hogy a megkötött szerződés az adott viszonyok között a legelőnyösebb volt. Sándor Pálnak ezzel a kampánynyal nem lehetett más célja, mint a keresztény irány­zat lejáratása. Apponyi Albert gróf álláspontja. Egye­lőre pártokon kivül marad. Apponyi, mint környezetében mond­ják, foglalkozott azzal a gondolattal, hogy ne csatlakozzon-e az egyesült keresztény párthoz? Később azonban arra a meg­állapodásra jutott, “hogy kényes külföldi utjai alkalmával jobb, ha maga mögött az egész nemzetet tudja, mint egy — bár­mily nagy — pártot. Apponyi Albert gróf egy újságíró­nak a következőket mondotta: «Teljesen méltányolom azokat az indokokat, melyek Andrássyt vezették, mikor a keresztény pártba belépett. Nagy nyereségnek tartom az egész magyar közéletre nézve, hogy egy nagy párt az ő mély államférfim be­látásával fog rendelkezni, de Andrássynak is előnyére fog válni, hogy egy nagy pártra támaszkodhatik. Ez a konszolidá­cióra nézve igen hasznos lesz. Ami az én személyemet illeti, még oly körülmények forognak fenn, melyek egyelőre pártokon kívüli megmaradásomat teszik kívánatossá. Általános bolsevista ellenes mozgalom Ukrajnában hat népbiztost megöltek. (Páris.) A bolsevista ellenes mozga­lom egész Ukrajnára kiterjed. Barban felfegyverzett parasztok megtámadták a bolsevista népbiztosságot, s 5 népbiztost elevenen megégettek, egyet pedig kereszt- j re feszítettek. I A montenegroiak szent háborúja a szerbek ellen. (Berlin.) A montenegroiak szent há­borút hirdetnek a szerbek ellen. Cetinyé- ben csupán két ezred szerb katona van. A helyzet komoly. Ä nyugotmagyarországi kérdés. (Becs.) Csáky Imre gróf vezetésével a nyugoti vármegyék kérdésének megtár­gyalására kiküldött magyar szakértők tegnap Bécsbe érkeztek, s megkezdték az osztrák megbizottakal a tárgyalást. Magánforgalom a tőzsdén. A magánforgalomban az irányzat lanyha volt. Előfordult kötések : Dollár 507. Márka 848. Osztrák korona 72*5. Lei 663. Szokol 641. Dinár 1330. Lengyel márka 59*5. Zürichben a koronát 1*17 és féllel jegyezték. Apró hirek. Tegnap 280 galíciait indítottak útnak Budapestről Lengyelország felé. Igazgató: Radii Károly. A Keresztény Magyarság mindenütt kő vetelje a keresztény napilapokat. A Központi Sajtóvállalat r.-t. lapjai: Nemzeti Újság, politikai napilap; Uj Nemzedék, politikai napilap; Uj lap, politikai napilap ; Neue Post, német nyelvű politikai napilap; Képes Krónika, képes hetilap; Gondolat, heti riportlap; Magyar Jogi Szemle, jogi szaklap. Magyar Külkereskedelem. Közgazdasági éa pénzügyi szaklap. Export- és importkereskedők lapja. 145-20 kegy/921. Hirdetmény. \, Eger város képviselőtestülete ezennel közhírré teszi, hogg a m. kir. Belügyminiszter ur 62013 X. a. 920. számú rendelete alapján a mai napon tartott köz­gyűlésében a gyámpénztári pénzkezelési rendszerről a gyámpénztárban kezelt pénzek gyümölcsöztetésére és a tartalékalap javára levonható jutalékokról szóló szabályrendeletet alkotott, mely szabályrendelet ellen az érdekeltek ezen hirdetmény közzétételétől számított 15 nap alatt a Polgármesternél szóval vagy írásban fellebbezéssel élhetnek Hevesmegye törvényhatósági bizottságához. Eger, 1921. február hó 19-én tart. rendes kép­viselőtestületi ülésben. 1—1 Bayer Henrik h. polgármester, h. 246/921. szám. Hirdetmény. Egerszalók községben, a gazdaközönség és zsel- lérség közös tulajdonát képező, mintegy 00 q. széna f. ho 27-én d. u. 3 órakor, a községházán esetleg részletekben is, nyílt árverésen, a legtöbbet ígérőnek elfog adatni. Egersza ók, 1921. febr. 21-én. Zapády Endre Helli Károly jegyző. 1—2 h. bíró. 140/921. szám. Hirdetmény. Egerszalók községben lévő a gazdaközönség tulaj­donát képező «Hársasi« kőbánya egy évre f. hó 27-én d. u. 2 órakor a községházán nyílt árverésen a leg­többet ígérőnek haszonbérbe fog kiadatni. Egerszalók, 1921. febr. 21-én. Zapády Endre Helli Károly jegyző. 1—2 h. bíró. Hirdetmény. Ä tarnaleleszi kér. fogy. szövetkezet 1918. május hó 15. napján tartott rendkívüli közgyűlésén a fel­számolást elhatározta, mely határozat a 2ó3 1921. 19 szám alatt az egri kir. törvényszéknél bejegyeztetett. Felhivatnak a szövetkezet hitelezői, hogy követe­léseiket a felszámolóknál ezen hirdetmény harmadszori közzétételétől számított 6 hónapon belül jelentsék be. Tarnalelesz, 1921. február 21. 2—3 Felszámolók. Hirdetmény. Értesítjük t. részvényeseinket, hogy folyó évi február hó 20-án tartott rendes közgyűlésünk alkal­mával az 1920. évi osztalék részvényeként 16 koro­nában állapitatott meg, s hogy ezen osztalékot az 1920. évi 1. sz. osztalékszelvényre Egerben a Heves­megyei Takarékpénztár és Agrár Takarékpénztár R T. pénztára fizeti ki. Eger, 1921. február hó 22-én. Egri Városfejlesztő Részvénytársaság. 1—2 Az Igazgatóság. Egri szőlő művelési részvénytársaság. Pincék : Árnyékszala. Vásárol ó és új borokat legmagasabb napi áron. Értekezni Agrártakarékpénztárban. 15­rfcPll/pIíPt naponkint 11 órától, az aznapi előtőzs- ptJlIAtjliül árfolyamon vesz, az Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. n_

Next

/
Thumbnails
Contents