Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-01-06 / 4. szám
Sopron és vidéke. Irta: Dr. J. S. A tőrrel átdöfött magyar szivnek egy njabb sebhelye támadt, a fájók legfájóbbi- ka, mert hiszen most önön testünkből egy újabb darabot készülnek letépni, amelyet eddig gaz árulók gonosz fondorlata még nem tudott ellenséges kézre juttatni. Nyugatmagyarországot, Sopront és vidékét át kell adnunk az ententnek, hogy az koncéul dobhassa az éhes osztráknak. Tenyerünk ökölbe szorul, szivünk vérzik és ajkunk orkánnál hangosabban zúgja: Nem, nem, soha! Számolva azonban a nyers erő rettenetes hatalmával, a kényszer, a továbbélni akarás súlyos problémáival nem akarunk a kérdésnek elébe vágni, döntsön a kormány; a nemzet, az őseró, ha kell végezni fog ! A gyász e rettenetes óráiban nem tartom azonban háládatlannak az alábbi kérdéseket felszínre vetni, mert hiszen épen e kérdések hamis beállítása szolgált e gaz ítélet alapjául is. Sopron és vidéke nagy történelmi múlttal bir. Már a neolith kőkorból aka- dunit számos leletre, amelyek a vidék akkori lakottságát bizonyítják. Kultur fölé*- nyét a bronz-kor leletei igazolják. A vas-kor különösen mozgalmas élet tanúja: a gall és kelta népek lakják ekkor e vidéket. K. u. 6-ban a rómaiak hatalmának hódol. A népvándorlás is végigdühöngött itt, előbb az avarok, később a frankok vetik meg lábukat. Nagy Károly hatalma idején 898-ban érkeznek az uj hódítók, a magyar vezérek. Ekkortájban főleg bajorok lakják e vidéket. Az uj hódítók hazát alapítanak, határt szabnak, melyet később szt. István a Lajtáig szélesbit, amely azután egy ezredéven át habár sok ellenséges vészély közepette is, védte hazánk nyugati testét. Népesség tekintetében a tiszta tárgyilagosság keretein belül általában 50 */o-ra tehetjük a magyarság számarányát. Ez természetesen a városokat és nagyobb helyiségeket illetően javunkra, kisebb községeket illetően hátrányunkra változik. Eltekintve a határ ezeréves meg- ingathatatlanságától, egy nagyon fontos ellenargumentum gyanánt hozhatjuk fel az entente ellen e vidék mostani lakosságának a különböző nemzetiségek ellenére is fennálló szoros együvétartozását, csaknem megbonthatatlan egységét. A németség az u. n. Chiencz fajhoz tartozik, mely eredeténél és régiségénél fogva legérdekesebb népfajaink egyike. Múltja Nagy Károly idejéig megy vissza. Nyelve a bajuvár tájnyelv. ítélve a nyelvjárásból, a Chienczek nem osztrák elemeknek keletre nyomult raja, hanem egy külön, valószínűleg frank-törzsnek tömegesen áttelepült ága. A Chiencz «zárkozott, gyanakvó, de józan kötelességtudó, vallásos, hazafias érzelmű», a magyarsággal rokonszenvező nép. Az itteni magyarság hazánk legszebb fajtája. Sajátságos és a hódítók érveinek ellentmondó, hogy e területen élő népesség úgy szokásaiban, mint (a mi a legérdekesebb) nyelvében megegyezik. Sajátságos a nyelv területén az érintkezési pont, ami abban nyilvánul, hogy a magyarság is kiválóan kedveli a kettős magánhangzókat, azután a beszéd elnyujtá- sát, az éneklő modort stb. Csak futólag akartam az ezernyi sok argumentum közül egyet-egyet felszínre vetni, mert hiszen az elszakitás ellen szól a természet, az erkölcs, a földrajz, a történelem, a művészet és az irodalom, melyek mindannyian egy ezeréves Magyar- ország földjében gyökereznek. Reményeink utolsó szálait széjjeltépték már ellenségeink, és mi még mindig hiszünk, bízunk, hogy hazánk egységes és nagy lesz újra; igen mert hitünket az igazság el nem némitható ereje táplálja. A fekeíegyémánttelepek Hevesmegyében. Újabban néhány bányaszerencsétlenség hire terjedt el a vármegyében, melyek állítólag a szarvaskővidéki szénbányában történtek. A szerencsétlenségekről szóló hírek nem felelnek ugyan meg a valóságnak, arra azonban alkalmasak voltak, hogy egész Hovesmegye érdeklődését felkeltsék ezen bánya iránt. Ez természetes is. Hiszen a trianoni hóhérok ördögi, gonoszsággal úgy össze-vissza nyestek vérrel szerzett ezeréves hazánk szent testét, any- nyira szétvagdalták gazdasági életereinket, hogy a hatalmas vérveszteség végső pusztulással fenyegeti nemzetünket. A halálra ítélt élni akarásának minden kétségbeesett erőfeszítésével lázasan kutatunk tehát uj erőforrások után, melyek pótolni hivatottak az elrablottakat, melyek uj, friss vérrel töltik meg a megcsapolt életereket, melyek hősi tettekre serkentő életet lehelnek a megdermedt testbe, hogy visszaszerezhesse a bitorlóktól jogos tulajdonát. A természeti kincsek legkisebb forrását, legkeskenyebb erét is ki kell aknáznunk, hogy súlyos veszteségeinket pótolni tudjuk. Ez a cél ad kiváló fontosságot a szarvaskővidéki szénbányának, s ez a szempont késztet bennünket, hevesmegyeieket arra, hogy fokozott érdeklődéssel forduljunk a vármegyénk területén fekvő eme feketegyémánttelep felé. Hol vannak a telepek? Érdeklődtünk Roboz Oszkár főmérnöknél, a bánya műszaki vezetőjénél, ki a következő információt adta: A bánya hivatalos elnevezése: Szarvaskővidéki Kőszénbánya Vállalat. Ezen vállalat jelenleg az egri érsekség és főkáptalan uradalmi területei alatt elterülő szénkincsre van bazirozva. Ide tartoznak a Szarvaskő, Bátor, Bakta, Felnémet, Bocs, Aranyos és Fedémes hatátában fekvő birtokok. Az üzemet successive három helyen kezdtük meg. És pedig először is Szarvaskőn, hol bár fiatalkorú, de igen jó minőségű barnaszenet kutattunk fel, melynek feltárása most van folyamatban. Másodszor a bátori határban: a Szenkővölgyben, hol ugyancsak jő minőségű, s az ' előbbinél jóval vastagabb (majdnem 2 m. vastag) szóntelepet ütöttünk meg a kutatásokkal. A feltárási munkáelőfizetési dijak postai szállítással: U O L I T I K Ä I N Ä P I L Ä P. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. K, adóhivatal: Líceumi ugomdu. ^ro on R. - Emi hóra 30K. Felelős szerkesztő: Barsg Karoly df. Telefon ss»m 11. latok itt is folyamatban vannak, mely munkálatok alkalmával a 60-as és 70-es évek bányászatának nyomaira akadtunk. Ezek némikép hátráltatják ugyan a gyors munkát, de keresztül haladva rajtuk, a telep rövidesen alkalmassá válik a szén- vagyon feltárására és lefejtésére. A. harmadik hely, hol az üzem megkezdődött, a Fedémes határában fekvő érseki birtok, hol régi kutatások nyomán újból felvettük a munkálatokat. A széntelepet, mely közvetlenül az egercsehi-i széntelep déli folytatása, meg is kaptuk több méter vastagságban, azonban a jelenlegi viszonyok mellett nem vagyunk képesek olyan gyors és eredményes munkát végezni, amilyen kívánatos volna. Nem áll t. i. megfelelő berendezés rendelkezésünkre, s a gépek beszerzése a lehetetlenséggel határos. Mik az akadályok? Az üzem a múlt év szeptemberének végén indult meg s az eddigi legnagyobb eredmény az, hogy mind a három helyen ^sikerült a szén jelenlétét megállapítani. Sajnos, a nagy munkás és lakáshiány a fejlődés menetét a tavasz beálltáig erősen hátráltatja. A szarvaskői üzem már termel is szenet, azonban az elszállítás oly nehézségekbe ütközik, hogy a bánya elszállító képessége jóformán semmi. Jelenleg az elszállítás kérdésének megoldásán dolgozunk s ha sikerül tervünket keresztül vinni, úgy a rendszeres elszállítás még e hó folyamán meg fog indulni. Megjegyzendő, hogy a termelt szépnél nem disponálhatunk szabadon, mert azt teljes egészében lefoglalta a Szénbizottság. A bánya vezetősége. A bánya vezetősége Szarvaskőn székel. A műszaki vezető Roboz Oszkár bánya főmérnök, az adminisztratív vezető Dénes Károly adm. igazgató. Az igazgatóság alá két üzem tartozik, u. m. a szarvaskői, melyhez kapcsolódik a szén- kővölgyi és a fedémesi. A jövő képe. Ha ezen bányászat kifejlődik, akkor közvetlen vasúti összeköttetést létesit a vállalat a bátori völgyből Baktán keresztül Egerrel. Ebben az esetben Egerben széncsuzdát is létesítünk s igy Eger szénellátása teljesen biztosítva lesz.« Eddig tartanak a főmérnök szavai. Mi örömmel veszünk tudomást a vármegyénk területén fekvő uj feketegyémánt- telepek létezéséről s bennük szebb jövőnk egyik biztositékát látjuk. Ä tűzifa ínség megoldása. A fagyos rém, a tűzifa Ínség nagy részben enyhítést nyert az idei évre. Érsekfőpásztorunk jóvoltából ugyanis az egri Kér. Szoc. Egyesület tekintélyes mennyiséget szolgáltató erdőterületet kapott kitermelésre, amelyet az egyesület munkás tagjaival már termeltet is. Midőn ezen örvendetes tényről hirt adunk városunk közönségének, nem mulaszthatjuk el Ersekfőpásztorunknak legmélyebb hálánkat kifejezni mélyen járó szociális érzékéért, amellyel lehetővé tette egyesületünknek, hogy kitűzött hármas céljának megfelelhet. Célunkat ez által elértük, mert először munka alkalmat
