Egri Népujság - napilap 1920
1920-01-06 / 4. szám
Előfizetési dijak; hfjész évre 120 K. - Fél évre 60 HL - M«t/ued évre 50 fi. — Egg bóra 10 K. — Egg szám ara 40 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Január 11-én hadseregnap! A bűnösség- kérdése. Naponta halljuk, hogy mért terjesztik ki a felelősséget olyan egyénekre és körökre, melyek semmi szerepet sem játszottak a kommunizmusban. Lakóijának a bűnösök, de ne bántsák az ártatlanokat Erre feleletül szolgáljon ez a kis tallózás: •>Az Egyenlőség« felekezeti lap haragszik, hogy a kommunizmusért a magyar nemzet a zsidókat teszi felelőssé. Vegye esak elő »Az Egyenlőség« a régebbi számait és meg fogja látni, hogy a kommunizmus éppen azt hajtotta végre, amit maga »Az Egyenlőség« éveken át hirdetett. Majd mi segítjük egy pár idézettel >Az Egyenlőség« emlékezetét. 1911 március 4-iki számában igy ir: »csak hadd működjenek a Mária-gyüleke- zetek, majd elérkezik Magyarországon is az idő, mikor a klerikálizmus nyakán olyat csavarunk, mint odaát a Pireneusok alatt, vagy annál is közelebb: Francia- országban tették«. Mily engedelmes is volt Kun Béla. »Az Egyenlőség« előirása szerint csinálta a »vakcsavarást. Azután mit is sir Mezei Sándor »Az Egyenlőségben« ? (nem ez az eredeti neve). A szerzeteseket »magyar kolerának« nevezi és ir rólok: A vándor szerzetes, a vándor apáca a világot behálózó klerikális mus eszköze. Azé az eszméé, mely sö- totségből lett és érte van, a korlátoltság és szellemi béklyókba szorítás páratlan apostola ... Ez a klerikálizmus száz és százezer katonáival küzdött: templomok szószéken, iskolák katedráin ültek ezek a katonák. És mind szerzetes volt, meg apáca. Aki valaha vidéki apácák vagy nzerzetesek neveltjeivel beszélt, az tudni fogja, hogy ami ezekben a klerikális iskolákban történik, az nem tanítás, hanem egyszerit megtévesztés« Ugy-e milyen jól betanulták »az Egyenlőségből» Kúnfiék, Kúnék: a szófo- gadó gyerekek mily serényen szerették volna kikergetni az iskolából, templomokból a szerzeteseket és apácákat?! »Az Egyenlőségnek», is része van a szerzetének, apácák üldözésében, mert uszításával jelzett jóillatu kenőcsöt hajtalanságban szenvedő embertársaink vigasztalására talán ki lehetne adagolni. A csipkelődések j és a viccelődések azonban nem segítenek az ; egyiptomi sötétségben szenvedő városon I A méltatlankodásnak és a jogos felbábo- : rodásnak méltó haragjában kiáltunk önnek igazgató ur, hogy engedheti meg azt a farsangi tréfát, amelynek sajnos, farkas- orditás lett a következménye. . . . ? ügy látszik, hogy Egernek már annyi tekintélye sincs, hogy megrendelését pontosan teljesítenék. Tudjuk, hogy ma sem lesz villany. Mi átkoződhatunk, sóhajthatunk szidhatjuk az »egri sötétséget« kiaknázó kereskedőket és a hamis prófétákat, de annak hallgatnia kell, akinek kocsikenőcs van a fején. ,/. ő nevelte naggya ezeket a jómadarakat. 1909. szeptemberi utolsó számában meg ezt olvassuk: »Jó példa a francia példa, sőt a spanyol forradalomban felgyújtott kolostorok sem hiába világítottak. Lesz még olyan klerikális szaladás és a fejükön olyan koppanás, hogy attól fog koldulni Róma.» Vad fanatizmussal előre egyengették »Az Egyenlőség» meg más laptársai az utat a kommunizmushoz. Ezért bűnrészesek a kommunizmusban nem csak a tényleges szereplők, hanem az útegyengetők, az uszitók is. Ismerjék ezt be bűnbánóan és ne nagyképűsködjenek kihívóan! n— Lehetne világítani kocsikenőccsel? Az elvarázsolt olajszállítmány. — Hallgasson, akinek kocsikenőcs van a fején. Megírta már az Egri Népújság azokat az okokat, amelyek lehetetlenné tették Egerben a villanyvilágitást. Talán fölösleges munkát is végzett az újságíró, mert azt minden egri lakos jól tudta, hogy miért nincsen villany és a legnagyobb igyekezete mellett sem tudott áramot beleírni a kihűlt vezetékekbe. Tegnap forgószélként járta be a hir Egert, hogy a poklok sötétségével is dacoló tiz napi nélkülözés után ismét fel- gyulnak a villanykörték. Lehet korzózni, tiz óráig olvasni, Írni, kávéházban ülni, elbeszélgetni, nem kell az acetilén-gázokat beszivni, a békemécses idillikus jellegű kormozását orrunkon át fölszippantani, megszabadúlunk a méregdrága gyertyáktól, mert betelt az írás és Ringelhann próféta megjövendölése szerint az idők teljességében megszületett a villany. Az Egri Népújság csodaváró bölcsei éppen meg akarták látogatni a dinamóbölcsőben szunnyadó kisdedet, amikor az utcán feljajdult a csalódás és a város felett a sivatagi farkasok dvinnyogásával lebegett a fenyegetés. Hát mi történt? Ami a kedélyeket íeírázta, az volt, hogy a régenvárt olajszállítmány megérkezett Budapestről. De nem is volt benne köszönet. Az olajszállítmányt ugyanis kocsikenőcscsé varázsolták a dsinek, Eger tvéfakedvelő szellemei. A 30 hordó aszfaltsürüségű tartalomnak megoldhatatlan problémája mai-ad, hogy lehet-e világítani kocsi kenőccsel ? Mert ha lehet, xni csak nyertünk az üzleten. A mi vélekedésünk azonban más. A HÍREK. Eger, 1920. jan. 5 Személyi hir. Knór Kálmán, itélötáb lai tanácselnök, az egri választókerület választási biztosa Egerbe érkezett s a választások befejezéséig városunkban marad Ismeretterjesztő előadás az Iparos körben. Dr. Nagy János teol. tanár, a nemzeti egyesülés egri pártjának képviselőjelöltje tegnap délután az Iparoskörben nagyszámú hallgatóság előtt ismertette Magyarország politikai helyzetét, a világháború okait. Fejtegette hogy a lezajlott, világégésnek az anyagias gondolkozás és az ön zó kalmárkodás volt az oka. Magyar ország csak akkor tud újra talpra állani, ha világnézetének erkölcse mentesítve lesz. a materializmustól. Ezután az iparkórdést világította meg szakszerű előadásban. Szerinte Magyarország gazdasági föllendülésének hathatós támogatója a kisipar Önálló kisiparosokat kell nevelni. Magyar- ország függetlensége a kisiparosok és kisgazdák kezében nyugzsik, mert mente sitve vannak a mindenkori kormány terrorjától.; Ha az iparos és földműves megérzi egymásrautaltságát a gazdasági kibontakozás már csak a kivitel dolga. Aggódik attól a vámuniótól, amely Csehország. Ausztria belevonásával Magyarországot is közvetlenül érinti. Ez hazánk lezüllött iparát teljesen kiszolgáltatná a szomszédok versenyének. Az ötnegyedórás nagy gazdaság-politikai tudásra valló előadás után a hallgatóság lelkesen ünnepelte az előadót. Ezután Balkai Béla elnök záró beszéde következett.
