Egri Népujság - napilap 1920
1920-02-11 / 33. szám
ftXVIL évfolyam 33 szám Cen*.: E. 7i*/1920. Eger 1920. február 11. Szerda Előfizetési dijak postai szállítással: Kqész évre 150 K. — Fél évre* 75 K. — Negyed évre 38 fi. — Egy hóra 13 fi. — Egy szám ára 40 fillér. A földreform. A fenti címen Mayer János államtitkár a «Hevesmegyei Kisgazda* 5-ik számában vezércikket irt. Sietek kijelenteni, hogy én ezen cikknek minden szavával, minden gondolatával egyetértek és azt a maga teljes egészében magamévá teszem. Igen is szükség van egészséges földreformra, amely «közgazdasági rendszerünket sarkaiból nem forgatja ki«, amely «építő ős nem romboló munka lesz.« *Megoldjuk a földbirtokpolitikát úgy, hogy abból senkinek sérelme nem lesz, az országnak pedig előnyére válik. A főszempont az, hogy a nemzeti érdekek figyelembevételével földet csak olyanoknak adjunk, akik azt meg akarják ős meg is tudják művelni, nehogy az elaprózott földbirtokok folytonos adásvétel utján gazdát cseréljenek.« így ir Mayer János államtitkár és ha az általánosságban tartott cikke gondolatvilágát egészen betölti, ha a részletkérdésekben sem lesznek nyitott ajtók és kibúvók, úgy én örömmel üdvözlöm Ő3 azt mondom: e kérdésben már találkoztunk, együtt vagyunk. Ámde ogy nagy önvallomást is foglal magában e cikk a következő részében : «a Búza Barna-féle földreform nem a mi földbirtokpolitikai programmunkat képezte ős azzal mi magunkat nem is azonosítjuk.» Beismeri tehát az államtitkár, hogy ma egy éve vagy meggyőződése ellenére cselekedett, vagy belátta akkori meggyőződésének tővességét; mert hiszen a Károlyiféle úgynevezett XVIII. néptörvőny létrehozásában ugv neki, mint nagyatádi Szabó Istvánnak része volt s ha talán tudomásunkon kívül a «néptörvőny« egyes részei ellen lett volna is észrevételük, az az egy bizonyos, konkludens tényekben is nyilvánult, hogy a Búza Barna-féle földbirtokpolitikával azonosították magukat. Még áll a megszégyenített szőgyendorab ma is Kápolnán, — ha ugyan el nem távolították mostanában, — amelynek első hantját enervált Károlyi Mihály rakta le. Ma egy éve Mayer államtitkár nyitotta meg azt az ünnepséget Kápolnán, amelyet ugyanő »második honfoglalásnak« nevezett és ahol mindjárt meg is kezdték a Búza Barnaféle földreform alapján készült «nőptör- vőny« értelmében a földosztást. Jelen voltam az ünnepélyen és meg- botránkoztam. Ismerős frázisok és kiszólások hangzottak el, hiszen jórőszben az egri nép elámitói pufogtatták ott is nagyhangú szólamaikat; de én már ott és akkor megmondottam Búza Barnának, hogy ez a földreform végre nem hajtható még hét év alatt sem, amennyi időt ő a végrehajtás idejéül tervezett. (Azt persze nem mindenkinek mondotta meg Búza Barna, hogy hőt évre tervezte a .végrehajtást, beszédében kerülte is ezt a témát, mert talán meg sem is hallgatták volna tovább.) Leszögezem itt azt a tényt is, hogy az összes földosztő matadorok között Mayer János volt a leghiggadtabb, leg- mőrsókeltebb. És szinte szerettem volna ót a nem megfelelő társaságból kihívni de hát már akkor sem lehetett ai igaz POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. szót becsületes szándékból sem kimondani, mert egy rakás szocialista-kommunista ott izetlenkedett a honvődszobor mögött. Ezen látvány fölött elkeseredtem, az ünnepi ebéden részt sem vettem s azzal a meggyőződéssel jöttem haza, hogy ha ezt a földreformot igy végrehajtják, Ma- gyoroszágnak megássák a sírját. Sajnáltam Mayer Jánost, hogy ilyen oőloknak eszközül adja oda magát Ha valaki jobb belátásra jut, az nem szégyen, sőt helyes ős okos dolog. Ezen jobb meggyőződés megérlelődósét látom ón a Mayer János cikkében s különösen ama kijelentésében, hogy a Búza Barnaféle földreformmal már nem azonosítja magát. Tisztelt államtitkár ur! A választások lezajlottak, a harc fegyvereit tegyük a lomtárba, hiszen minket hova tovább alig választ el már egymástól lényegbevágó kérdés. Még néhány jobb belátás, külcsönös megértés ős akkor minden dis- harmónia nélkül egy utón haladhatunk eddig is kitűzött egy közös célunk felé. szegény, szerencsétlen, elárvult édes magyar hazánk boldogitása felé. Dr. Barsy István. Igazságügy. A hatvani forradalmi törvényszék ült szombaton a vádlottak padján a zsarolások ős személyes szabadságok megsértésének egész halmazai al vádolva. A hatvani forradalmi törvényszék elnöke Balogh István volt, akit még a Károlyi kormány idején küldött ki a szociáldemokrata párt a hatvaniak «beszervezésére.« A forradalmi törvényszék tagjai: Paraszti Ferenc és Baráti András voltak. A vádbiztos és még vagy 2 birá- juk a diktatúra bukása után nyomtalanul eltűnt. A forradalmi bíróság körülbelül ugyanolyan szellemben működött, mint az egri. Hosszabb tartamú szabadság- vesztésbüntetőseket és nagyobb összegű pénzbüntetéseket szabtak ki. Halálos ítéletet is hoztak, de szerencsére nem hajtották azt végre. Dicséretükre legyen mondva, az árdrágítókat is üldözték. A szombati tárgyalás a késő délutáni órákban: 6 óra után őrt véget. A bíróság ekkor Ítélethozatal végett visszavonult. Az ítéletet meg is hozta, de annak kihirdetését a rendelkező rósz és indokolás igen hosszú terjedelménél fogva szerda délelőttre halasztotta. A többi szombati ügyek. A hatvani forradalmi törvényszék bűnügyének tárgyalása előtt ugyancsak szombaton még 2 ügyet tárgyalt a bíróság. Az egyikben Nagy Kotor József, Simon Ábel, Gasparin János ős Nádasdi Ferenc volt vörös katonákat vonta felelősségre a bíróság azért, mert Zmeskál Zoltán nádujfalusi földbirtokost a diktatúra idején megzsarolták, többek között arra kényszeritették, hogy a kálkápolnai vásárra hajtott 16 darab marháját Nád- ujfalura vissza hajtassa. A bíróság a vádlottakat egyonkint 1—1 évi fogházra ítélt*. A másik ügyben Sípos András és id. Kakas János ecsédi lakosok szerepeltek vádlottként. Ezt az ügyet azonban a bíróság bizonyitáskiegészités címén elnapolta. A hétfői tárgyalások csak részben sikerültek. Az egyik ügy a tanuk meg nem jelenése miatt elnapolást nyert, a másikban pedig az ügy bonyolodottságá- nál fogva csak csütörtökön délelőtt hirdeti ki az ítéletet a bíróság. Az ügyben különben Reimann István nagygombosi lakos és társai a vádlottak. Lakodalom volt Egerbaktán 1919. óv nov. hó 15-ón. Vincze Marit vette fele ségül a falu egyik legénye. Vígan folyt a mulatság, mikor Mata paja István, Mata zsuzső József ős Mata paja János összeszólalkozott Szálkái szűcsi Józseffel. Az összeszólalkozá8 után Mata paja István és 2 társa, akik régen haragudtak Szálkáira, elhatározták, hogy leszámolnak Szálkáival. Mata János hazaszaladt, 3 fegyvert hozott, egyet magának tartott meg, 1—1 manlichert pedig társainak adott. Mikor már fel voltak fegyverezve, odamentek Szálkáihoz és belekötöttek. A kötődés vége az lett, hogy bizony Mata István 4-szer belelőtt Szálkáiba, aki a helyszínén meghalt. Ezt az ügyet, mely különben rendet viszonyok között esküdtbiróság elé tartoznék, 10-őn, kedden tárgyalta a bíróság. Lehóczky Márton államügyősz szándékos emberölés büntette miatt Mata paja Istvánt mint tettest, a másik kettőt pedig mint bűnsegédet vádolta meg. A bíróság Mata paja Istvánt 5 (öt) évi, fegyházra, Mata zsuzső Józsefet 2 évi és Mata paja Jánost 3 évi börtönre ítélte. Az államügyész az ítéletben megnyugodott, a vádlottak ős védőik perorvoslattal éltek. Ez az ügy volt a harmadik esküdtszék: ügy az időn, melyet a rendes büntető tanács tárgyalt. Rövid időn belül újabb ilyen ügy nem kerül tárgyalásra. HÍREK. Eger, 1920. február 1# A Makiári negyed parochiája ügyében vasárnap délután népes gyűlés volt. A gyűlésen Siller János földműves elnökölt. A gyűlés előadója ismertette a mozgalom célját, mely szerint a Maki ári-negyedek híveinek óhajtása, hogy a Káptalan-utca mögötti városrészből külön paro- chia szerveztessők, hogy ez által a lelki- pásztor ős hívei között meg legyen az az óhajtandó kapcsolat, melyet az egyház kíván s mely most a hívek nagy tömege miatt nem lehetséges. A parochia vezetése legjobb kézben a barátoknál lenne, akik eddig is sokat tettek a város vallásos életéért. Mivel a Maklári-negyedek külső utcái messze esnek a templomtól, kívánatos lenne, hogy a külső maklári-uti iskolában állandóan istentisztelet állíttassák be azok számára, akiknek nincs módjukban a városba menni. A parochia meg szervezése anyagi áldozatokba sem ütközik. A gyűlésen jelenlevők egyhangúlag elhatározták, hogy a paroehia mielőbbi
