Egri Népujság - napilap 1920
1920-12-30 / 299. szám
IXVII. évfotoam 299 sztm>. Eger, 1920. December 50. Csütörtök. m? áslóftzetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 76 K. — Egg nóra 25 K. Egyes szám ara 1 korona. POLITIKAI NflPILA Felelős szerkesztő! Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Licernn Kiadóhivatal: Líceumi nyomd . Telefon szám 11. P Vármegyei közgyűlés. Letárgyalták Heves vármegye 1921. évi költségvetését. Ä megye követeli a trianoni béke revízióját. Ä vármegyei tisztviselők illetményeinek rendezése. Tegnap délelőtt gyéren látogatott közgyűlést tartott Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága. A tárgysorozat első pontja volt Budapest székesfőváros átirata a trianoni béke ratifikálása elleni tiltakozás tárgyában. A közgyűlés Csepela Lajos dr. lelkes beszéde után egyhangúlag tiltakozott az igazságtalan béke ellen. A közgyűlés a 2. pont kapcsán kifejezi azon óhaját, hogy a községi és törvényhatósági takarékpénztárak minél előbb felállittasanak. Bereg vármegye közönségének átirata kapcsán úgy határoz a törvényhatósági bizottság, hogy nem kivánja a törvényhatóságok reformját. Ferdinándy belügyminiszter eredeti javaslata ellen ugyan nem tehető súlyosabb kifogás, de a különböző módosítások a vármegyének, mint alkotmánybiztositék- nak alapjait támadják meg. Elsősorban meg kell alkotni az országgyűlési válasz tői jog reformját s logikusan csak azután kerülhet sor a megyék reformjára. Kivánja a közgyűlés az illetőségről szóló törvény reformját, hogy az alkalmatlan idegenek kiutasítása végrehajtható legyen. Ugyancsak állást foglal amellett is, hogy az ingatlan forgalom ne csak a nagybirtokokra, hanem a házakra nézve is helyeztessék kormányfelügyelet alá. A Mackensen vezértábornagynak felajánlott diszkardra 5000 koronát szavaz meg s a bizottság tagjává Keglevich Gyula grófot küldi ki. A közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő tagok helyére Dutkay Pál, Ridárcsik Imre, Borhy György, Graefl Jenő, Plósz István és Szóky Imre választattak meg. Az igazoló bizottság tagjaiul Babo- esay Sándor, Kriston Endre, Studincka Imre, Póta Pál választattak meg, a főispán törvényes jogánál fogva a bizottság elnökévé Hámán Andrást, tagjaivá Ké- kesy Imrét, Petro Kálmánt és Gröber Ferencet nevezte ki. Elfogadta a közgyűlés az 1921. évre szóló költségvetést, mely pótadókkal fedezendő hiánnyal zárul. A költségvetés részletes adatait külön cikk keretében fogjuk ismertetni. Ugyancsak külön közleményben számolunk be a vármegye különböző alapjairól. A vármegyei alapok pénzét 40°/»-ban a Hevesmegyei Takarék, 40%-ban az Agrár Takarék és 20%-ban az Egyházmegyei Takarékpénztárnál helyezik el. Dutkay Pál apátkanonok a felosztási kulcsot teszi szóvá, s mint az Egyházmegyei Takarékpénztár elnöke, kijelenti, hogy a megtiszteltetésnek ezt a fokát legszívesebben elhárítaná az Egyházmegyei Takarékpénztártól s ha ezt nem teszi, csak a törvényhatóság iránti igaz tiszteletből magyarázható. Az alispán jelenti, hogy az u. n. jóléti alapba körülbelül 1 millió korona folyt be. Ebből segélyezték a tisztviselőket. A nős tisztviselők kaptak 6000, a nőtlenek 5000 koi’onát, a többi alkalmazottak kisebb összegeket. Az alap csak kis részben folyt be az önkéntes adományokból. Túlnyomó részben a vármegye kereskedelmi üzleteinek fölöslegeiből adódott az összeg. A vármegyei tisztviselők személyi pótléka ügyében az alispán javasolja, hogy havi 2000—400 korona segélyben részesüljenek a vármegyei pótadó terhére. Ennek indokolása az, hogy az állami tisztviselők lényegesen előnyös helyzetben vannak a vármegyeiekkel szemben. A Károlyi rezsim alatt némely állami tisztviselő indokolatlanul egyszerre két fizetési osztályt is ugrott, mig a vármegyénél egy tisztviselő (az alispán) van a VI. és 26 tisztviselő a X. fizetési osztályban. A kérdéshez Mayer János államtitkár és Plósz István képviselő szóltak hozzá. Szerintük a jóléti kérdés megoldása alap jában van elhibázva Az önkéntes adakozás és az a mód, hogy csak a birtokosok fizessenek, nem célravezető. Leghelyesebb volna vármegyei pótadő utján rendezni az ügyet Az elnöklő Bobory György dr., főispán és az alispán válaszoltak a felszólalásokra. E szerint az 1921 ik évre már pótadó utján fog megtörténni a szükséges összeg beszerzése, mi kb. 5°/o-ot fog kitenni. Krisztián János szóvátette a vármegyei utak szomorú állapotát és indítványozta, hogy a törvényhatósági utak mentén kivágott fák eladási ára az utak javítására fordittassék. Jermy Sándor az áll. építészeti hivatal főnöke kijelenti, hogy a fák árverés utján értékesíttetnek és a legsürgősebb javítási munkálatokat haladéktalanul megkezdik. Az alispán kéri a községeket, ne idegenkedjenek a közmunka és iga szolgáltatásától, mert az utak csak igy hozhatók rendbe. Gyöngyös határozata kapcsán állást foglal a közgyűlés amellett, hogy a köz-, szállításoknál elsősorban keresztény ke-’ reskedők kapjanak megbízást. A kéményseprési dijat felemelték. Dr. Brichta Annának, az első hevesmegyei nőorvosnak oklevelét kihirdetik. Az egyes községeknek a Területvédő Liga javára felajánlott adományairól szóló határozatait leveszik a napirendről és e tárgyban bővebb információt szereznek a pénzek hováforditása iránt. Kompolt község és a lelkész deputa- tum váltsága ügyében a közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ily természetű kérdéseknek a kölcsönös megértés alapján való elintézése kívánatos. > Végül megalakittattak Eger, Gyöngyös, Hatvan és Tiszafüred részére az adófelszólamlási bizottságok. Az Érsekkert jövője. Hosszú évtizedek hibáját, pató-páloskodását akarja jóvátenni a Városfejlesztő r.-t., amikor áár a legközelebbi nagyszabású terveibe az Er- sekkertet és a mellette húzódó patakpartot is bevonta. A terv azonban még nem tett, hogy azzá legyen, a városi képviselőtesület hozzájáru- / lása, sőt a müizlésből származó segítő engedékenysége elengedhetetlenül szükséges. A Városfejlesztő — amint azt biztos forrásból tudjuk — a jövő tavasszal az uszoda körüli részen fürdőtelepet akar felépíteni. Erre a célra szüksége volna az Ersekkertnek egy jókora részére pár holdnyi szántóföldre sőt a város tulajdonát képező Fürdő utcai termőföldre (az Angolkisasszonyok gazdasági udvarával szemben). A hatalmas koncepciójú terv ugyanis felöleli az uj fürdő kiépítését, gyógy- szálloda, zene-pavillon és egy nyári mulató felépítését. Ilyen modern berendezkedés természetesen magával hordja a megfelelő szép keretnek: egy parknak, egy gondozott, higiénikus prome- nádnak a beállítását is. Erre az utóbbira aztán az érsekkert már nélkülözhetetlen, mert a nyilvánvaló cél, hogy Eger valamikor fürdő város legyen, csak ezen az egy módon érhető el. A Városfejlesztő már előterjesztette a terveit és föltételeit a városi főmérnöki hivatalnak, ahol kedvezően fogadták az ajánlatot és a legközelebbi közgyűlésen már napirendre is tűzik. A városrendező bizottság ezzel kapcsolatban egy másik tervet is meg akar valósítani. A iéte- sülő fürdő épületek között a patakparton egy átlós utat fog kiépíteni, amely a kiszélesített Pyrker-utcával (főispáni-lak) lesz majd összeköttetésben, illetve annak a direkt folytatása lesz. Az uj utca terv szerint a régebben rebesgetett megnagyobbított uj pályaudvarhoz vezet. Erre nézve már a miskolczi üzletvezetőséggel is történtek megbeszélések s a megegyezés biztosra vehető, mert vitán felül áll, hogy Eger a megcsonkított Magyarországnak egyik fontos gócpontja; a forgalom lebonyolítására tehát a jövőben a meglévő kicsiny pályaudvar elégtelennek bizonyulna. Az érsekkert is tehát hatalmas átalakuláson megy majd keresztül. Park jellegét továbbra is, de még fokozottabban megtartja és nyilvános jellegét nem veszíti el. Ha a képviselő testület nem gördít akadályokat — de ezt épen az uj pályaudvar miatt nem is teheti — az érsekkert külseje annyira megváltozik, hogy az idegen nem fog ráismerni. Legelső sorban is eltűnik a hátsó kerítés rom és helyébe olyan falat húznak, amely a mögötte levő virágerdőt nem csúfítja el. Sajnos, azonban ez a mindenkinek tetsző városszépítés a sportsmanok érdekeit valószínűleg sérteni fogja, mert a sport-teret is alighanem más célra kell majd átengedni. Erre ugyan az első évben még nem kerül sor, azonban a Spori Egylet vezetőségének számolnia kell azzal, hogy a sport céljaira nagy költségen a mai kor solya-pályát kell átalakítani. Z. FTREK. Eger, 1920 december 29 Harangszentelés Rózsaszentmárton ban. Lélekemelő ünnepsége volt 1920. dec 19.-én Rózsaszentmárton községnek. Ekkor szén telték fel ugyanis a község áldozatkészségéből közszeretetben álló lelkészének fáradozása folytá’ hozatott új ércharangokat. Az ünnepség tulajdon képen már az előző napon megkezdődött, amikc a lakosság a valósággal koszorú erdővel borítói új harangokat lovas bandérium s fehérruhs leányok kíséretében az apci állomásról hazahozt; Az ünnepélyes szentelési szertartást Tói Balázs helybeli h. lelkész végezte, mely után hívekhez szt. beszédet intézett. Beszédét mcj ható imával zárta be, amelyben kérte a Mindé hatót, hogy az új harangok minél előbb hirde sék a csonkitatlan haza dicsőségét.
