Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-29 / 298. szám

XXVII. évfolyam 298 szám. Eger, 1920. December 29. Szerda. Előfizetési dijak postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 75 K. — Egg hóra 25 K. - Eques szám ara 1 korona. ..... 11ninii ii—i wimninii ir n un TiTirmi P OLITIK HI NÄPILÄ Felelős szerkesztő t Barsy Karóig dr. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatalt Líceumai nyomd s. Telefon szám 11. Megoldhatatlan kérdések. «Megoldhatatlan ■ kérdések izgatják egész közéletünket, megoldhatatlan a tisztviselő és a valuta problémája. A zsidókérdést is csak az idő oldhatja meg, aminthogy csak az hozhatja vissza a területében ép, történelmi Magyarországot is». Ily óvatosan elejtegetett szavaktól vissz­hangzik nap-nap óta a fórum. A tetszetős jel­szavak sem tudják eltakarni a mögöttük rejlő sivár gondolatlanságot. A talán jóindulatú, de a közéleti problémák megoldására, ne mondjuk, hogy törpék, de semmi esetre sem elég óriások, ‘örökös kibúvásaival szemben egyre nő, halmozó­dik a már-már hitében ingadozó, Messiást váró magyarság lelkében a fásultság, terjed a közöny. Mindenki csak a mának és a holnapnak él. A könnyüvérü mulatozás, amely a magyar lelki­ismeret haszontalannak tetsző megszólalásait van hivatva kacajba fojtani, — alig engedi nehá nyunknak észrevenni, hogy a magyar lélek erői­nek kévéje mint hull, omlik szerteszét. A római birodalom története azt tanítja, hogy a világverő Róma soha oly nagy nem volt lelkileg, mint amikor kapui előtt állott a meg­fojtására minden pillanatban kész barbár had­vezér, Hannibál. A mi történelmünkön valóságos átokként húzódik át ennek ellenkezője. A magyar­ság ritkán volt megosztottabb, kicsinyesebb párt­harcokba sülyedt, mint a létét _ fenyegető leg­nagyobb veszélyek pillanataiban. És ez ma sincs máskép. A történelmi feladatok, a honalapító nemzedék e nagyszerű terhének súlya alatt meg­görnyedünk és összeroskadunk, a magyar géniusz pedig helyét nem találva zokogva bolyong e hazában, mert a történelmi idők történelmi lel­kűiét nélkül találtak csaknem valamennyiünket. Nem a szemrehányás, még kevésbé a ka­landokra izgatás szándéka íratja le velünk e ke­serű igazságokat, hanem a bujdosó magyar fáj­dalom, amely hiába keresi azt a poklok minden ördögével megküzdő acélos erélyt, azt a nagy­szerű szerkezetet, amely ezt a dicső múltú, de ma oly megfoghatatlanul dermedt nemzetet vissza tudná adni önmagának. Amely, mint a gyűjtő­lencse a ^napsugarakat, össze tudná szedni a kunyhók és a kunyhóknál is nyomorultabb szük­séglakások sötétségében a munkanélküliek, az immel-ámmal dolgozók és az egész ide-oda há- nyódó-vetődő magyarság lelkében szunnyadó nemzeti erőket és be tudná kapcsolni azokat a nemzeti megújhodás ütegeibe. A tatárdulta Magyarország meg tudta ta­lálni a második honalapítót és ez a nemzedék, mely a világtörténelem legnagyobb világháború­jában úgyszólván csak becsületérzésétől sarkaltatva csodával határos katonai teljesítményekre volt ké­pes, oly erőtlenné, gyámoltalanná vált volna, hogy nem tudná eltolni magától a méregpoharat, amit ellenségei kaján vigyorgással kinálgatnak neki? A csodavárásból már elég volt. Hősök, óri­ások, akik helyettünk viseljék e kor döbbenete­sen nagy terheit, nem nőnek ki a földből. De óriássá lehet egy nemzet, ha történelmi rendelte­tésében hinni és hite szerint élni tud. És ha a jelen nemzedék önhitéből és ön­erejéből ily óriássá küzdi fel magát, megoldhatat­lan kérdések nem lesznek számára többé. A magyarok Istene erősítse meg önma­gunkba vetett hitünket Dr. K. L. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.„ ítélet a túsz szedők ügyében. Két elmarasztaló, hat felmentő ítélet. Lájer Dezsőt szabadlábra helyezték. A tizennégy rendbeli személyes szabadság megsértésével vádolt nyolc egyén fölött tegnap hozta meg az ítéletet a kir. törvényszék. Meg- lepetépt nem hozott az ítélet, mindenki igy várta. Nagy János vádbiztos beismerte, hogy ő fogatta össze a túszokat és ő kisérte őket a budapesti Markó-utcai fogházba. Egy évi fogház fő- és egy évi fogház mellékbüntetést kapott. Ankli József a kiséret vörös parancsnoka szintén beismerte bűnös­ségét, de védekezett azzal, hogy parancsra cseleke­dett. 2 hónapi fogházat és egy évi hivatalvesztést kapott. Ankli az egyetlen, aki erre nem számított. Annyira biztos volt a dolgában, hogy 8—10 nap­pal ezelőtt megnősült, habár internálva volt a várban. A többi vádlottat u. m. Lájert, Kolacs- kovszkyt, Fischer Manót, Vályit, dr. Nagy Nán­dort és Sümeghi Bélát ez újabb vád és annak következményei alól felmentették. Az egyik hí­rünkben már jeleztük, hogy Lájer Dezső bünte­tése letelt és ha rá nézve ez az Ítélet felmentő lesz, akkor szabadon bocsájtják. Ez igy is történt. Dr. Miskovits Flóris kir. ítélőtáblái biró a teg­napi tárgyalás végeztével tudomására hozta, hogy a szabadságvesztés büntetését kitöltötte és az azonnali szabadonbocsájtást elrendelte. A kien- gesztelődés megbékéltető sugarai pajzán fényben ragyogtak és a jelenlevők arcán a felderült öröm hullámai ömlőitek szét, hogy ime a megtévelyed- tek számára is van megbocsájtás. IMRÉK. lígcr, 1920 december 28 Hevesvármegye törvényhatósági bizoitsága má d. e. 9 órakor a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Ä mai rendkívüli vonattal Eger és Hatvan között csak megyebizottsági tagok utazhatnak. Az egri állomásfőnökség közölte velünk a miskolezi U. V. rendelkezését, amely szerint Hatvantól Egerig és vissza a teher- vonatokhoz csatolt 2 kocsiban csak megyebizott­sági tagok utazhatnak. Felemelték a kenyérsütés árát. A pékek kérelmére az Arvizsgáló bizottság a kenyér­sütés árát 120 K-ról 150 K-ra emelte Az eredeti terv, hogy a pékeket olcsóbb fával lás­sák el, úgy látszik, nem sikerült. Eljegyzés. Győrössy Csepreghy Lenkét eljegyezte Cservény István, kir. törvényszéki biró. Valami a villanyról és fáról. (Levél a Szerkesztőhöz). Örömtől dobogó szívvel olvas­tam b. lapjában, hogy pár nap múlva nappali fényben fog úszni a város, kigyulnak a rég nél­külözött ivlámpák. Én, aki afféle baglyoskodó ember vagyok, akit a múzsa az éj csöndjében szokott homlokon csókolni, erre a hírre progra­mot készítettem, elhatároztam, hogy befejezem rég megkezdett müvemet.: «Az Eger patak, mint erőszolgáltató tényező városunk közgazdasági életében» és vártam a tündéri fényt. Nem jött. Este nekimentem az utcán a villanyoszlopnak, ki is döntöttem, de szerencsére a közelben posztoió rendőr nem vette észre. Ami a cimben említett faügyet illeti, hát egészen jól megírta az E. N., hogy milyen visz- szaélések történnek a fával. Én úgy gondolom, jutna nekünk rendőrünk ennek a megfigyelésére, hisz valaha csak 26 volt, most pedig jóval több van; aztán meg egy kis^erély sem ártana. Aztán azt is megemlítem, hogy a piacon túrót meg vajat nem lehet vásárolni, mert amint a kofa kirakodik, a bodegások azonnal elviszik. Ez sem járja ám. Maradok őszinte tisztelettel Egy adó-alany. Eljegyzés. Melcher Mariskát eljegyezte Ujpál Dezső kerékgyártó-mester Balassagyarmat­ról. (Minden külön értesítés helyett. Nézeteltérésből vagdalkózás. Csirke János 25 éves egri földmives tegnap összeszólal­kozott a sógorával. A vitatkozás hevében csü­lökre mentek s a sógor felkapta a sarokban he­verő kardot és összevagdalta Csirke János fejét. A sérültet beszállították az Irgalmasok férfi kór­házába. Szilveszter-estély. Az egri Katholikus Legényegylet f. hó 31-én, pénteken este fél 8 órai kezdettel műsoros zártkörű Szilveszter-estélyt rendez. A műsoron több tartalmas szám szerepel. Januárban indul meg az egységes vasúti forgalom a Felvidékkel. A Máv. kiküldöttei tárgyalásokat folytattak a csehekkel a vasutforgalom egységesítésére nézve. A konferen­cia megállapodásra is jutott, határozatait felter­jesztették a Máv. igazgatóságához. Az igazgató­ság azonban a vasúti egyezmény életbeléptetését januárig elhalasztotta, amennyiben egyelőre szén­hiány miatt úgy sem tudnának közlekedni a. tervbevett uj vonatok. Eljegyzés. Szilágyi Ettát eljegyezte Bóta József tanító. Levélposta-forgalom Maggarország és Csehország között. 1921. január hó 1-én Magyarország és Csehország között megindul a levélposta forgalom. Rövid időn belül a csomag és egyéb postai szállítmányok forgalmát is el­rendelik. Külföldre szóló útlevelek. Az útleve­leket ezentúl nem a belügyminiszter állítja ki, hanem mindén törvényhatóságban az alispán maga adja ki. Az öreg dobosnak rosszul megy a sora. Hat évtized és a város két nemzedékének rokonszenve kisérte nyugalomba az öreg dobost: Molnár Sándort. Megérdemli a pihenést, — igy gondolta mindenki. De arra aligha gondolt vala­ki, hogy 50 korona (vagy pengő) havi nyugdíj­ból meg lehet-e élni? Dehogy, dehogy lehet! Az öreg rokkant szolga most engedélyt kért Isaák Gyula alispántól: könyöradományok gyűj­tésére. Nem kapta meg. Nem, mert a vármegye alispánja és az egész vármegye azt hiszi, hogy 2 városnak kötelessége gondoskodni róla. Megérkezett a város szegényei ré­szére kiutalt tüzelőanyag. A Nagy Pál a) tábornagy által felajánlott ajándékfa helyett eg vagon szén érkezett. Akik erről értesítést kaptak átvehetik a városháza udvarán. A faszállitmán csak később fog megérkezni. Eljegyzés. Kontér Margitkát eljegyező Horváth Béla Egerből. (Minden külön értesité helyett). Végzetes utazás. Bajzáth János 28 éve felsőtárkányi csizmadia tegnap Egerből hazafel baktatott. Megunta a sárdagasztást, felugrott a ép’ mellette haladó kisvasút egyik lóréjára. Köz ben le akart szállni, de a kabátja megakadt s , kerekek alá zuhant. Lábtörést és zuzódások? szenvedett. Beszállították az Irgalmasok férfikéi házába. Köszönetnyilvánítás, ószintén köszön jük mindazok meleg részvétét, akik felejthetetle feleségem és drága jó anyánk halálakor velüri éreztek. Bognár-család.

Next

/
Thumbnails
Contents