Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-25 / 296. szám

2 .EGRI NÉPUTSAü. Előadás a Kér. Szoc. Egyesületben. Karácsony másodnapján (vasárnap) Vall órakor dr. Encsy Kálmán kir. ügyész előadást tart a Kér. Szoc. Egyesületben «A kommunizmus tanul­ságai és a munkáskérdés» címen. Hiszek egy Istenben irredenta ima Komáromy Ödön zenetanár által gyönyörűen megzénésitve az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében és a Propaganda Vállalat üzletében kapható. Ara 6 korona. I Családi idill. Gömöri József 33 éves egri földmivest a csa'ádja perpatvar közepette összeverte úgy, hogy fején súlyosabb természetű zuzódásokat szenvedett. Az Irgalmasoknál ápolják. Tisztviselő Úr! Megint úgy tett, mintha nem hallotta volna. Tisztviselő Ur! szóltam ellentmondást nem türően. Megállt. Szeme könnyes volt. — Ne bántson! suttogta. Ugy _ is tudom, hogy azt fogja kérdezni: — Akar-e Ön a saját házában lakni ? Próbáltam vigasztalni, dicsértem azt a gyö­nyörű lakkcipőt, melyet 200 koronáért veszteget­nek, de mind nem használt. Hosszan maga elé nézett és monologizálva folytatta: — Volt egy szép ábrándom, egy ködkép, egy illúzió, mely megédesitette nappalomat, szí­nessé tette álmaimat. Egy kis házikó, egy fészek, egy puha otthon ! A ködkép szétfoszlott, az illúzió eltűnt. S mi maradunk továbbra is a nemzet malter hordói, tovább hordjuk keblünkben a reményt, hogy lesz még egyszer máskép is, lesz még nekünk puha fészkünk, lesz még szerető kenyéradó anyánk, nagy Magyarországunk. Némán szorítottam meg kezét. Boldogabb karácsonyi ünnepeket kívántam és nesztelenül távoztam. «Nyukosz» Azon tisztiözvegyek és árvák, akik pénz vagy ruhasegélyt óhajtanak, úgy ez iránti kérésünket láttamoztassák és véleményez­tessék az itteni csoport elnökségével és nyújtsák be «Nyukosz» női osztály vezetőségéhez Buda- oest, Városmajor-u. 28/a. A bányák karácsonyi szünete vál­ságos helyzetbe sodorhatja a máv.-ot. V közönség a máv igazgatóságnak a két hetes izigoru vasúti szünetre vonatkozó rendelete után ízt hihetné, hogy ez a szünet valami nagy szén- negtakaritást jelent a máv.-ra nézve. A helyzet izonban az, hogy a szünet csak akkor járt volna együtt jelentékeny szénmegtakaritással, ha a bá- iyászok dolgoznának az ünnepek alatt. Minthogy zonban a bányák munkásai nem mondottak le a éthetes szünetről, a vasúti forgalomnak korlá- ozása nem jelent semmi szénmegtakaritást. Ső't bányáknak karácsonyi szünete még a két hetes asuti szünet ellenére is nagy válságba sodor- atja a máv.-ot. Jó javadalmazást ígérő állás lenne egy ibb nyelven beszélő és ezeknek oktatásához értő ölgy részére Törökszentmiklóson, Szolnok me­sében. 28 ezer lelket számláló város, hol egyetlen­ig nyelvtanitó sincsen. — Felvilágosítást ad: ;v. Udvardy Viktorné Törökszentmiklós. Uránia. Ma, holnap és holnapután a ^ezarina» ötödik része. Kedden és szerdán Nick 'inter második kalandja: «Csavarszoritóban». Star-filmgyárnak e kalandorfilmjében Nick inter mellett a főszerepet az ismert magyar ivészgárda tagjai játszik. Szilveszter este a fő­rost megelőzve, a világhírű francia komikus ^ Linder hét felvonásos vigjátéka kerül mü- ra, partnere Miss Wanda Lyon, a ragyogó lerikai filmstar, ki kizárólag e film lejátszására t át Amerikából Párisba. Max Linder a film- ivészet e csodájában, melynek cime «A kis- véház» felülmúlja önmagát, a közönséget állan- an derült hangulatban tartja. — Az előadások :köznapokon 6 és 8, vasárnap és ünnepnapokon 6 és 8 órakor kezdődnek. Jegyek előre vált­jók a Mozitőzsdében. Egy kis fu öngyilkossága. Szikszóról sntik: Tóth János 10 éves, idegbeteg, állan- in orvosi felügyelet álló fiú tegnap délután f nyitott kútba ugrott és ott halálát lelte, lószinü, hogy pillanatnyi idegrohamában kö- te el tettét. Anyakönyvi hírek. Újszülöttek: Kele- n András földműves Erzsébet, Balázs Ferenc földműves Erzsébet, Tamasi Sándor földműves József, Mihályi Endre kádár m. Etelka, Marácz Ferenc tisztv. fogyaszt, szöv. üzletvezető Sándor Hacz Salamon divatáru kereskedő Tibor nevű gyermeke és Kelemen András halva született leány gyermeke. Kihirdettek: Szilágyi Dezső cipész segéd és Holló Margit varrónő egri, Bozsik Isiván föld­műves és Bóta Julianna egri lakosok. Házaszágot kötöttek: Schreiber Bertalan borkereskedő és Klein Hermina egri lakosok. Meghaltak: Liptai Mihály hivatal szolga 65, Korn Emma 6, Urszuly Sándor földműves 28 éves, Bánffy Mária 8 hónapos, Hoffmann Ferenc l, Hoffmann Ödön 1, és Imre László 11 napos korában. Äz Egri Népszövetkezet egy éves működésé­vel újból bebizo-gitottta azt a régi igazságot, hogíj a saját helyzetünk javításának legbiztosabb módja az, ha kérések és panaszkodások helyett magunk ipar­kodunk segíteni magunkon. Segíts magadon, az Isten is megsegít. Ennek a szövetkezetnek egy évi fenn­állása után 2,200.000 korona befizetett üzletrésze, divat- áruháza, cipőüzeme, bőrkereskedése, sörraktára és a Széchenyi-utcában emeletes sajat háza van. 1920. junius 30-án végződő féléves, első csonka üzletéve után 6°/o osztalékot, 2°/o vásárlási visszatérítést adott s tartalékalapba 1J/o-ot helyezett. Ezek az eredmények mindenkit jóleső megelégedéssel töltenek el és a leg­szebb kilátásokat nyújtják a szövetkezet jövőiére. Az első rendes közgyűlés határozata folytán a régi tagok 100 koronás, régi árban, ugyanannyi üzletrészt jegyez­hetne1-, amennyi van nekik. Akik többet jegyeznek, úgyszintén az új tagok 125 koronás árfolyamon kap­ják a 100 kor. névértékű zletrészeket. A közgyűlés óta 2 hónap alatt egy millió koronánál több üzlet­részt jegyeztek és fizettek be. 1 1—2 Szociális rovat. Földművesek művelődése. Ha figyelmesen vizsgáljuk a magyar föld­mivest, sok jó és rossz tulajdonságot fedezhetünk fel benne. Én, aki szintén közéjük tartozom, ismerem ezen jó és rossz tulajdonságok nagy­részét és habár önmagunkról is kell bírálatot mondanom, mégis megteszem, mert a hamu alatt nem mindig jó parazsat rejtegetni. Mindenek előtt előre bocsájtom, hogy én nagy általános­ságban beszélek és igy egyes emberek ne is nehezteljenek meg érte, ha cikkem által találva érzik magukat, nincs megnevezve senki. Jelen cikkemmel a földmivesek művelődésére akarok rámutatni. Sajnos ezzel nem egészen jól állunk, különösen mi egriek. Magam is hejártam jó nagy részt a régi Magyarország területéből, de az egri földmivest, a «Cikrát», a «Bernátot* majd mindenütt ismerték; de mondanom sem kell, hogy nem a legjobb hiréből. Városunk mű­veltebb közönsége is eléggé ismerte és sajnos, ahol csak teliette, kerülte is. És én ezért nem is neheztelek reájuk, mert mi tagadás, sokszor nem is érdemeltünk mást. Azért mondom, kogy nem érdemeltünk, mert a közönség felületesen szokott Ítélni, nem szokott különbséget tenni, különösen a régebbi világ emberei és azt tar­totta, amit én magam ma is tartok, hogy egy zsák konkolyból nem érdemes a közte levő ne­hány buzaszemet kiválogatni, öntsük ki a sze­métre az egészet. így történt aztán, hogy általánositottak és ez volt az oka annak is, hogy a régi Keresztény Szociális Egyesület tagjai (akik alakuláskor túl­nyomó részt iparosokból és urakból állottak,) oly mértékben hagyták el az egyesületet, amilyenben mi földmivesek beléptünk. Fájó szivvel láttam én ezt már akkor, mint fiatal, «Cikra,» mert amily örvendetes volt, hogy végre van egy hely, egy eszme, amelyben úr, iparos és földmives találkoz- hatik, ép oly szomorú volt, hogy a végén mégis csak kerültek bennünket és magunkra hagytak, mint a bélpoklosokat. De fordult a világ kereke és akiket annyira lenéztek azelőtt, azokról bebi­zonyult, hogy többet érnek a konkolynál és mégis csak azon kell lenni, hogy kiválogassuk a tiszta szemeket és elvessük, hogy -bőséges termést hoz­zon, mert értékek mennek tönkre máskülönben. Élénk emlékezetében van még mindenkinek a múlt kommunista év és mi tagadás, ha mi föld­mivesek is bedőlünk a kommunizmusnak, bizony sok mindent másképpen csináltak volna a csirke­fogó vezérek. De a konzervatív földmives nép, habár pillanatra egyik részük a vad terrornak engedett is, hamar észbe kapott és ellenállt a vezérek rendelkezéseinek. Pedig műveletlen lévén, azt sem tudta, mi rejlik a mézes-mázos csábitó szavak alatt, de egészséges, természetes eszével megsejtette a lappangó gazemberséget és tájékukra sem ment egy sem, kivéve a dologkerülőket, mert sajnos, ilyenek mi közöttünk is kerülnek, habár csekély számban is. Ha a kellő műveltségűnk meg lett volna már akkor is, talán még a kom­munizmus sem tudott volna úrrá lenni országunk­ban és a közvagyon sértetlenül megmaradt volna az ország felépítésére. íme, igy folyik be a jelentéktelennek gon­dolt ügy, a földművesek müveletlensége a nagy egész sorsába. Ez nem jól van igy. Ezen a ba­jon is segíteni kell. Ez is szociális téma. Még pedig, amint látjuk, nem is jelentéktelen. Uraim! Minden szépet és nemest megértő Hölgyeim! A magyar kultúra iránti lelkesedéssel vállalkoz­zanak a magvetés nehéz munkájára. Nehéz lesz a munka, különösen a kezdete, de ha lélekkel, csüggedés nélkül végzik, a siker bőségesen fog mutatkozni, mert mi is vagyunk legalább olyan hálásak, mint a vadállatok, hogy az idomitóinkat nem bántjuk, hanem hálásan tekintünk reájuk jóságukért. Végtelen örömömre szolgál, hogy már ezt a munkát a mi lelkes segitő társaink, a Szociális Missió Társulat tagjai megkezdették és a szép színdarab, melyet földmives legények és lányok, játszották, fog annyit segiteni, mint száz és száz ékes, de meddő dikció, amit ezen tárgyról idáig összehadartak a tudósnak nevezett, de nem gya­korlati okosok. Nagy László, földmives. Közgazdaság. A «Hangya« szerepe Eger közgazda- sági életében. A fejlődés lehetőségei. A «Hangya« szövetkezet pár évi fennál­lása alatt városunk kereskedelmi életének egyik legfontosabb tényezőjévé küzdötte fel magát. A céltudatos, előrelátó vezetés elérte azt, amit az alapítók tervbe vettek, t. i., hogy a Hangya városunk kereskedelmének irányitója legyen. E ponton azonban nem áll meg a szövetkezet. Ér­dekeltségét egész Hevesvármegyére ki fogja ter­jeszteni. Ehhez első lépés a Kossuth téri Akan- tisz-ház megvétele volt. A Hangya produktivitá­sára és fejlődőképességére szolgáljanak jellemzőül a következő adatok: A Hangya ez évben (1920-ban) közel 40 millió korona forgalmat ért el. Ez idő szerint hét nyílt üzleti helyisége van. Egészen friss alapítása az egri főkáptalan puszta- szentmargitai tanyáján felállított fióktelep, mely­nek célja az, hogy az ott összppntosuló tanyák­ról, tejtermékeket, szárnyast stb. nagy mennyi­ségben összevásárolhasson s Egerben piacra vetve, a horribilis piaci árakat letörhesse. Egy­úttal az egri főkáptalannak ott összpontosuló gazdaságait gazdasági cikkekkel ellátja. Ezzel a működésével a Hangya a nagyközönség elisme­rését és háláját vivja ki. Nem kell magyaráz­nunk, mit fog az jelenteni, ha a Hangya olcsó élelmicikkeit vaggontételekben fogja a piacra vetni! Az 1920. üzletév fényes sikere után a Hangya, altruista jellegének megfelelően, vásárlási vissza­térítés cimén, a tagoknak közel 400 ezer koronát fizetett vissza. Minél nagyobb mértékben szerzik be a tagok szükségleteiket a Hangyától, annál nagyobb mérvű visszatéritesre számíthatnak. A jövő év tavaszán a Hangya előrelátható­lag beköltözhet Kossuth téri házába, melyet a lehetőséghez képest átalakít és pedig úgy, hogy minden osztálynak külön üzlethelyiséget állít fel. Lesz külön vas, fűszer, divatárú, üveg és papir- osztály. Közel az idő, mikor a kereskedelem újból visszanyeri szabadságát, a korlátozó intézkedések megszűnnek. Ez ád igazán korlátlan lehetőséget a szövetkezeti eszme gyakorlati keresztülvitelére és lehetővé teszi, hogy a szövetkezet ott is kon­kurensként léphessen fel, ahol eddig a különféle korlátozó intézkedések miatt nem érvényesülhe­tett, ellenben a törvényes intézkedéseket kijátszó, manipulációkkal dolgozó zugkereskedelem bősé­ges nyereségre tehetett szert. Ez a jövő perspektívája. Hogy azonban ez valósággá váljék, nem elég a vezetőség kipróbált kereskedelmi agilitása és szorgalma, hanem a | tagok hathatós támogatására is szükség van. A magyar kereskedejem reputációján súlyos csorbák estek. A külföld bizalma megrendült. A ' restitutio munkájának — mint gazdasági életünk

Next

/
Thumbnails
Contents