Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-19 / 291. szám

XX VII. évfolyam 291 szám. Eger, 1920. December 19. Vasárnap. Előfizetési dijat postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 7ö K. — Egy hóra 25 K. Egyes szám ara 1 korona. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő í Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal; Liceuni ngotnd i. Telefon szám 11. küldtem Pestre a vegyvizsgálóba. Ez utón kérem a hatóságot, hogy tegye meg ezt minél többször. Nem kellemetlenkedés ez a malmoknak, hanem esetleg igazolása és egyúttal megnyugtatása a közönségnek. Igaz, hogy a kormányrendeletnek az a szán­déka, hogy a szegényember kenyere minél ol­csóbb legyen, hát a nullás liszt árát nagyon fel­emelte, alkalmid szolgálhat arra, hogy egyesek minél többet nyerhessenek a fehér liszten, hát több nullás lisztet vesznek ki a megengedetnél és igy több korpa, meg piszok marad a kenyér­lisztben. Láttam már olyan vegyvizsgálati eredményt, mely egy kilo lisztben L26°/o hamut és 016°/» homokot és sok korpát mutatott ki. Nem Eger­ben ! Hogy ez kinek a hibája, nehéz megállapí­tani, mert sokszor egyes gazdák adógabonául oly szemetes, poros és csírázott gabonát adnak be, hogy sok malomnak nincs is az a felszerelése, amellyel egészen ki lehetne tisztítani a gabonát. De lelkiismeretességgel és szigorú ellenőrzéssel sok piszkot el lehet távolítani nemcsak a lisztből, hanem a közéletből is. Dr. Nagy János. HÍREK. Eger, 1920. december 18 Az érsek-főpásztor adományai. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Egerváro» szegényei részére karácsony közeledtével 5000 koronát küldött a polgármester kezéhez, továbbá a fővárosi főiskolai ifjúság segélyezésére 20.000 koronát küldött, a Szociális Missió Társulat egri szervezetének pedig, a szegény gyermekek gyá- molitására, újabban XV. Benedek pápa és saját adománya címén, 12,000 koronát bocsátott ren­delkezésére, végül szegény papok segélyezésére legutóbb 32,000 koronát adott. A karácsonyi ünnepek alatt a főtem­plomban az isteni tisztelet sorrendje a következő: Dec. 24-én karácsony vigíliáján 7 órakor szentmise. Éjszaka ‘/a * 1 órakor ünnepélyes zsolozsma, 12 órakor ünnepélyes éjféli mise. 25-én karácsony első napján ’/a 6 órakor szentbeszéd, 6 órakor szentmise, 7 órakor ünnepélyes nagymise, utána főkáptalani prédikáció. 9 órakor ünnepélyes káp­talani nagymise, szentbeszéddei, amelyet a székes- egyházi hitszónok tart. 1/t 11 órakor csendes szent­mise. D. u. 3 órakor ünnepélyes vecsernye. 26-án (karácsony másodnapján) Szent István első vértana ünnepén reggel */a 6 órakor evangélium magya­rázat. 6 órakor csendes szentmise. 7 órakor ün­nepélyes nagymise, utána szentbeszéd. 9 órakor nagymise és szentbeszéd, '/a 11-kor kismise. D. u. 3 órakor vecsernye. A Főpásztor karácsonyi ajándéka a hadirokkantaknak, árváknak és özve­gyeknek. Dr. Szmrecsányi Lajos, Eger váró« nagylelkű érseke az egri hadirokkantaknak, hadi­árváknak és hadiözvegyeknek 470 köbméter fát adományozott karácsonyi ajándékul. Az egri főkáptalan adománya. Az egri főkáptalan a Szociális Missiótársulat elnök­nőjének 10,000 koronát utalt át azon rendelte­téssel, hogy az összeg Eger város szegényei között szétoszttassék. A szervita-rend által segélyezett szegények javára 2000 koronát juttatott a Főkáptalan. Ismeretterjesztő előadás a főgim­náziumban. Ma délután 5 órai kezdettel a fő­gimnáziumban Tóth Ágoston főgimn. tanár tart előadást a Világegyetemről vetített képekkel. Ne várjunk csodát az uj kormánytól, ne várjuk azt, hogy országunk, amelyet a vesztett háború, két forradalom őrületei és a román megszállás vandalizmusai kuldussá tettek, máról-hol­napra tejjel mézzel folyó Kánaán lesz. Jóleső megnyugvással látjuk, hogy végre, ha zátonyokon át is, de révbe fu­tott a kormány hajója és nem feneklett meg a személyi érvényesülés mindenfelől meredező sziklagátjain. Ez is valami. Ha rosszmájunk volnánk, megjegyezhetnénk, Hogy talán nem annyira az érvényesülni akarók józan belátásán, mint inkább a közvélemény, illetve a közvéleményt tol­mácsoló sajtó energikus állásfoglalásán mult a dolog. De végre ennyire is vagyunk. A kormányzópárt magatartása, amely elsőbbséget engedett a közérdeknek a pártérdekkel szemben és a miniszterelnök programmbeszéde reményt nyújt arra, hogy a nemzetgyűlés eredeti hivatásához méltóan, a személyeskedések kikapcsolásá­val, az eddiginél alaposabban hozzálát az ezer sebből vérző ország talpraállitásához, a kormány pedig erős kézzel fogja meg a gyeplőt s valóra váltja a gazdasági és politikai konszolidáció súlyos problémáját. Az alkotmánykérdést ma másodren­dűnek tartjuk a gazdasági és pénzügyi kérdésekkel szemben. Ha helyreáll pén­zünk értéke, biztosítva lesz a közélelme­zés zavartalansága, megindul a külkeres­kedelmi forgalom, megoldódik a városi munkás- és tisztviselőkérdés, kapcsolatban a menekültek ügyével, a személy- és va­gyonbiztonság ideális, a törvénytisztelet feltétlen lesz, akkor aztán teljes súllyal foghatunk hozzá a nagy alkotmányjogi kérdésekhez. Egyet azonban jól jegyezzen meg minden fia e hazának : Hasztalan a nem­zetgyűlés és a kormány minden erőfeszí­tése, ha nem él a népben, a nemzet min­den tagjában a szent kötelességérzet, hogy megfeszített munkával, feltétlen törvény­tisztelettel kell a romok fölött uj hazát teremtenünk. Uj hazát, uj, Nagy-Magyar- országot. Az egri érsek vitézitelek adománya. Minden igaz magyar szivében soká zengő visszhangot ver Horthy Miklós kor­mányzó nagyszerű gondolata a vitézi telkek adományozásáról. A szép és a magyar tör­ténelemben gyökerező gondolatot Eger város nemes szivü érseke most 100 holdnyi adományával közelebb hozta a megvaló­sításhoz. A Főpásztor a füzesabonyi határban levő érseki birtokából 20 holdat, ugyan­azon határban a pusztaszikszói érseki bir­tokból 20 holdat, a makiári határban levő érseki birtokból 20 holdat, a kerecsendi határban levő albertmajori érseki birtok­ból 20 holdat, a kápolnai határban levő érseki birtokból pedig ugyancsak 20 holdat ajánlott fel. Eme területek adományozásának jogát az érsek a kormányzó kezébe tette le. Keresztény ember csak keresztény újságot olvasson 1 Hogyan kell kenyeret sütni? Az utóbbi időben igen sok panasz fordul elő úgy a liszt minősége ellen, valamint a kenyér­sütést illetőleg. A sütőmesterek nem okai annak, ha a kenyér élvezhetetlenné válik, mert a teljes sütési idő letelte után is a kenyértészta belső részében nyers marad. Igaz ugyan, hogy a liszt minősége sem felel meg annak, hogy békebeli kenyér legyen belőle, hogy mégis élvezhető ke­nyerünk legyen, a következő eljárást ajánlom a közönség figyelmébe: Először is sok kovász és langyos viz kell a sütéshez. Langyos (22—24 fokos) vízbe beáz­tatjuk az álkovászt és ha egy félórát már ázott, akkor az élesztőt szétmorzsoljuk benne és utána mint a palacsintatésztát olyan hígra hagyjuk. Reggel ismét ugyanolyan langyos vizet veszünk és újra kovászt csinálunk, az már kissé kemé­nyebb, mint a palacsinta tészta és ezt egy óráig hagyjuk jó melegen kelni és annak letelte után ugyanolyan hőmérsékletű vízzel, mint a kovászt csináltuk, közepes keményre dagasztjuk a tésztát és kelni hagyjuk. Egy óra múlva kiszakítjuk 3 kilos kenyerekbe vagy vekni alakba és lehet vinni a pékhez. Megjegyzem, hogy nincsen semmi takaré­kosság elérve azzal, hogy mentői nagyobb ke­nyeret süssünk, mert úgy is a sütési dij kilo­grammonként számítódik, legcélszerűbb 3 kilo­grammos kenyeret sütni, és a ken) ér minősége feltétlenül jobb lesz. A kovász eltevését a követ­kező sütésre úgy ajánlom, hogy nem egy da­rabban, hanem liszttel szétdörzsölve, úgy mint régente a párt szokták szétteriteni, megszáradva, a következő sütésre eltenni. Ezen utasítás közlésére az indított engem, hogy a lisztmennyiség úgy is csekély s nehogy annak nagyrésze a helytelen kezelés által ve­szendőbe menjen, szíveskedjenek fenti közlése­met figyelemmel kisérni, akkor az eddigi sok kellemetlenség nem fog előfordulni. Balkay Béla, ipartestületi elnök. * * * Utóirat. A fenti sorok nagyon komolyak, tör­téneti okirat lesz ebből az utókor számára. Csodálkozva fogják olvasgatni a boldog unokák, hogy volt olyan korszak is a gabonatermő Ma­gyarországban, amikor használati utasítást kellett adni a liszthez, mintahogy adnak a tyúkszem- irtáshoz, a bajuszpedrőhöz, meg a minden bajra jó csodakenőcshöz. Azt ugyan nem fogják elhinni a boldog unokák, hogy az ő nagyanyáik: az egri asszonyok nem tudtak volna kenyeret sütni, ha­nem azt gondolják majd, hogy a kávépótló, ruha­pótló, zsírpótló, tojáspótló anyagok és a pótimaház korszakában valami lisztpótlóból kellett kenyeret sütni nagyanyáiknak. Ehhez meg kell használati utasítás. Arról pedig megnyugtathatunk mindenkit, hogyha megfogadja Balkay Béla bátyánk tanácsát, hát elég sikerült kenyere lesz. Nem elégedtem meg ugyanis a minta-kenyér bemutatásával, amit a városi hatóság hetenkint kétszer süttett a ha­tósági lisztből, tudván, hogy mintának soha sem a legrosszabbat szokták küldeni, hanem utánna néztem és a péküzletben győződtem meg, hogy egészen más az a kenyér, amit ott sütnek a ha­tósági lisztből, mint az, amelyet egy elkeseredett asszony hozott hozzám. De azért ez mégsem nyugtatott meg, hanem sarkalt az a kötelesség, hogy a képviselőnek a közönség érdekét kell képviselni, hát vettem egy kilót a hatósági lisztből és azt lepecsételve fel-

Next

/
Thumbnails
Contents