Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-12 / 285. szám

2 re fárad a sok versenyben ! Játszik, zenél muzsikál, punktum. Valaki meg trimó-1 ajánl eladásra. Ezt a csudabogarat, ha jól tudom, állványos tükörnek, vagy po­hárszéknek mondták apáink. No lám, és mégis akad rosszmájú ember, aki sokalja a hirdetéseket! Pedig mennyi mindent lehet belőlük tanulni! 5. Mohamed mégis csak kipislanttatta a mecsetből a villámos vasdorongot! Allah nagy és Mohamed az ő prófétája! Cserkészés. A líceum előtti park gyepágyai keresztül- kassul vannak taposva. Mindenkinek szóló tilalom kiába van kiírva. Egyszerűnek gondolom a meg­oldást. Az átlós útra sankot vagy troszkát hor- datnék, kész a jó, hamar szikkadó gyalogút. Köz­ben a vízmosásokat is elsimittatnám, arra vezet­ném a vizet, amerre a helye és útja van. Nem bántanák a szemet a regényes dombpúpok a nagytemplom, iiceum hatalmas, egyenes vonalai között, hozzátehetjük a letaposás nélkül is szép park közepén. Járom a külvárost, Kertész-utca, Maklári-ut, Árpád-utca stb., de elcsúfított valaki! Olyan a képed, mintha valaki készakarva fúrna lyukat bicskájával ünneplő ködmönön. Beugratta valaki az újonnan épült házakat a sorból. Elcsúfították vele a szép, széles utcát. Én nem hiszem, hogy a városi tanács azért ;a közterületért kapott pár száz koronáért tette. Állítom, hogy a tanács sem hiszi el a sorból kiugrasztott házak mellé való fölzárkózását a régi helyen maradt házaknak. Nem fognak azok Uraim, hamarosan felzárkózni, állom a fogadást, még pedig 200 év múlva sem. Én visszacsinálnám, még most lehet. Péternek mondom el az alábbi esetet, de Pál értsen róla, akinek az tulajdonképen szánva van. Fölballagok a várba. Hála Istennek már be van csukva a Setét-kapu. Csendesen pihennek a honfoglalók, nem zavarja álmukat a romboló sü- völvény vandál kara, sem a krumplit válogató baka hangos vélemény nyilvánítása. Csúffá tették holtod után emlékedet Dobó. Vedted volna-e az egri várat buzogányoddal? Vagy a hátára vernél vele, akit* illet, ha itt volna az veled együtt? Rusznyák meg elvtárs szó helyett magyar szó hangzik újból a várban. Utódai azoknak, akiket Grodeknél, Lembergnél, Ravaruszkánál, Bresz- litovszknál marasztalt a muszka golyó. Ott hall­gatják nagy csendben, mint zümmög a méhecske nyirfakeresztes sírjuk vadvirágjának. Álmodja a honvédgyerek : nekünk is volt egy kis kertünk, az. egri várban, vérrel öntözött föl 'ön neveltünk, gondoztunk virágot. Dé szép is volt ez a kert, liget, pázsit. Visszamenuénk ápolni, öntözni, gon­dozni, megóvni. No de magyar gyerekek viselik újból gondját, meg is nézzük azt, utainkat az egri váron át vesszük innen messze idegenből, a fölbugó utolsó takarodóra. Szép az aszfaltos selyem ut is, ha tiszta és nem mocskos. Jó a köves ut is, ha sima és nem gödrös. Eszembe hozza azt a Maklári-ut. Azt mondják, hogy még igy is jó van, lehetne rosz- szabbul. Utat javitatani, csapadék-szernyvizet le­vezetni, nagyon drága. Meg vagyok győzve, ha nem gondolkozom, de azt mondják, hogy a vá­rosi közgyűlés által meghatározott illő téritmé- nyért, a lovas gazdákat mind arra lehetne köte­lezni, hogy annyi köbméter sankot, követ ide, vagy oda, akkorára hordjanak ki. Tudnak mun­kás osztagról, amely ugyancsak díjazásért, már gyakorlatért és foglalkoztatásért is, elhelyezné és földolgozná az összehordott anyagot. Ilyen mó­don a városban, sőt a városon kívül is, helyre leetne hozni az utakat, ahol már nagyon is szük­séges. Azt mondják, de el is hiszem, hogy igy könnyen és olcsón el lehetne érni azt, amit a hivatalos árlejtés, árdagasztó utján, lehetetlen. Életemben nem felejtem el, ami kedden este a székesegyházban végbement. A nadrágos és kalapos közönség — a jelzőt toliamban ha­gyom — oly cirkuszi hangulatban leiedzett, hogy belepirultam. Oly tiszteletlenséggel, a szent hely­nek oly kegyeletien megsértésével viselkedett, mintha nem is az Isten házában lett volna, hanem egy cirkuszban. A tolongás, a kíméletlen padra állás, rongálás, bemocskolás, letaposás, korláton való áttörtetés, a beszédmodor, a hang, amilyent ezen közönség által nevelni akart föld­EGRI NÉPÚJSÁG. műves az Isten házában használni nem merne, mert olyan volt, hogy a baktai templombiró is, a magáról megfeledkezni akaró suhancot, feltét­lenül kikergetné a templomból. y. s. Änya- és csecsemővédelem. Dr. Glósz Kálmán városi ügyvezető fő­orvos memoranduma. Pusztuló fajunk védelmének első lépcsője az anya- és csecsemővédelem, melynek érdekében Dr. Glósz Kálmán városi ügyvezető főorvos me­morandumot intézett a városi képviselőtestülethez. Az életbevágó érdekeket szolgáló memorandumot főbb vonásaiban alább közöljük. A háborúnak néppusztitása, nagymérvű em­beráldozata szükségszerűen követeli, hogy a jövő generációnak olyan életfeltételeket biztosítsunk, mely mellett a népesedés lehetséges. Ez indította a kormányt 1917. évben a 13,584/1917. B. M. körrendeletének kibocsátására, az anya- és cse­csemővédelem érdekében. E nagyfontosságu nép­jóléti intézménynek alapelvei a következők: 1. védeni a nőt erkölcsi és anyagi életfel­tételeiben a serdülőkorban; 2. védeni a nőt terhességének utolsó hó­napjaiban, midőn munka- és keresetképessége fokozatosan csökken; 3. védeni a nőt szülése alatt (szülő osztályok); 4. védeni a nőt gyermekágyában (segély, oktatás, orvosi felügyelet); 5. védeni a nőt a szoptatás ideje alatt; és 6. védeni az újszülöttet, a csecsemőt mind­addig, mig óvodába kerül. Az anya- és csecsemővédelmi intézményeket városunkban is fel kell építeni, ha azt akarjuk, hogy városunk jövő ivadéka szaporodjék és egész­ségesen fejlődjék. Mert a háború városunk felett is borzalmas viharral vonult el. Mig ugyanis Egerben a 80-as években átlag született 880 gyermek, a 90—900-as években » 950 » a 80 as években meghalt átlag 790 egyén, a 90-900-as években » » 773 » a természetes szaporodás volt tehát a 80-as években átlag évente 112, a 90—900-as években átlag évente 177, addig 1914.-ben szül. 929, meghalt 770. szapor. 159. 1915.-ben » 719. » 1115. kevesebb 396. 1916.-ban » 451. » 910. » 468. 1917 -ben » 417. 890. » 473. 1918.-ban » 482. » 1007. » 523. 1919.-ben » 800. > 853. » 53. Még elszomoritóbbak e gyermekhalandóságra vonatkozó háborús adatok. 1914. -ben született 929; ezek közül elhalt 1 éves korig 231. 1915. -ben született 719; ezek közül elhalt 1 éves korig 310. 1916. -ban született 451 ; ezek közül elhalt 1 éves korig 137. 1917. -ben született 417; ezek közül elhalt 1 éves korig 113. 1918. -ban született 432; ezek közül elhalt 1 éves korig 110. 1919. -ben született 800; ezek közül elhalt 1 éves korig 150. A hat év alatt született 3,798 csecsemő közül elhalt egy éves korig 1,051 ; ami annyit jelent, hogy 100 született csecsemő közül csak 70 éri el az 1 éves kort, — 30 nem. Hozzávéve az 1—7 évesek halálszámát (666), végeredmény­képen összesen 1,717 gyermek halt el a háborús évek alatt. A héborus évek alatt elhalt gyermekek ha­lálokai közül leggyakoribb a halvaszületés, bél­hurut, alkati gyengeség, tüdőlob, tüdőhurut, gör­csök, agyhártyalob, különböző ragályos betegség és az erőszakos halál (gondatlanság). A bálhurutban elhaltak nagy száma a hiányos táplálkozás, a tüdőhurutban, a tüdőlobban elhal­tak nagy száma, a hiányos ruházkodás, a hiányos fűtés, a ragályos betegségben elhaltak nagy száma a jó viz, a jó levegő, tisztaság hiányának, a gon- gatlanság következtében elhaltak nagyszáma, a fel­ügyelet hiányának a következménye. A halvaszü­löttek, a veleszületett gyengeségben, a görcsökben és az agyhártyalobban elhaltak nagy száma egyenes következménye a lappangva terjedő vérbajnak. Az anya- és csecsemővédelem szervezésével a tudatlanságot, a közönyt, a felületességet akarjuk megszüntetni a lakosság között, s az oktatással, orvosi felügyelettel, segélynyújtással el akarjuk érni a csecsemők felnevelését egészséges élet­viszonyok között. A védelem megszervezését azonban társa­dalmi erők nélkül keresztülvinni nem tudjuk. Az anya- és csecsemővédő intézmény szervét: az anya- és csecsemővédő bizottság képezné. E bizottság tagjai lennének: a polgármes­ter, a városi ügyvezető főorvos, a két kerületi tiszti orvos, a városi szülésznő, a lelkészek, az orvosok, a tanítók és a képviselőtestület által kijelölt 6 férfi és 6 nőtag, valamint a védőnő. Az anya- és csecsemővédő bizottság ezen megszervezése és annak sikeres működése anyagi áldozatokat kíván. Miért is azon kérelemmel for­dulok a képviselőtestülethez, hogy: 1. Mondja ki a képviselőtestület, hogy az anya- és csecsemővédelmet megszervezi; 2. a megszervezés és védelemre egy—egy védőbizottságot választ meg; 3. a kiadások fedezésére az 1921. évi költ­ségvetés terhére 20,000 koronát szavaz meg. Lehetetlennek tartjuk, hogy a városi fő­orvos beadványa, mely napjainknak egyik leg­égetőbb problémájára keres orvoslást, meghallga­tásra ne találjon Eger város tanácsa és képviselő­testületje részéről. ill KEK. Eger, 1920. december 11 A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága holnap december hó 13-án déli 10 órakor tartja ez éri utolsó ülését a vármegyeház kistermében. Nagy sajtóest Egerben. Egyik munka­társunk indiszkréciója folytán kipattant a nagy titok, hogy január második felében nagy sajtóest lesz Egerben. Ma már uton-utfélen erről folyik a beszéd. A legkülönbözőbb találgatásokat megszün­tetendő közöljük, hogy a szerkesztőség nagy buz­galommal fáradozik a sajtóest műsorának össze­állításán, minek következtében az rendkívül gaz­dag és változatos lesz. Az ünnepi beszédet a magyar közélet és zsurnalisztika egyik kitűnősége fogja mondani. Részletes tudósítással a közeli napokban fogunk szolgálni. Ismeretterjesztő előadás a gimnázi­umban. Ma délután a 5-kor a szokásos helyen dr. Bartók Egyed főgimn. tanár tart előadást. Tárgy: A nemzetiségek joga^az ország földjéhez. Gyermekjáték vásárt tart az Egri Tiszt­viselők Háziipari Egyesülete a kiállítás befejez­tével ma egész nap a kir. tanfelügyelőség helyi­ségében, ahol mindenki beszerezheti a gyerme­kek karácsonyi ajándékát. Eljegyzés, turtsánkai és terestyénfalvi Turtsányi Lucykát eljegyezte Berthold Hanns Erich, m. k. tart. hadnagy, gépészmérnök, az egri villanygyár műszaki tisztviselője. Ä Kertész utcai el. isk. karácsonyi játéka. Az egri Kertész utcai áll. el. isk. növen­dékei f. hó 12-én d. u. 3 órakor «Betlehem és a Jézuska postája« c. 5 felvonásos pásztorjátékot adják elő, melyre az érdeklődő szülőket és ven­dégeket tisztelettel meghívjuk. A gyermekek osztályvezetői mindent elkövetnek, hogy az ártat­lan gyermeki lelkekben kedvessé tegyék és meg­örökítsék a Jézus szeretetének ünnepét, amely­nek boldogító sugara vértezze fel lelkünket, hogy végre igaz szívből szeressük egymást. Az igazgatóság. Házasság. Pozsgay István sertés-nagy­kereskedő Pécsről, f. hó 8-án házasságot kötött Zsemlye Bözsikével. (Minden külön értesítés helyett.) Karácsonyi színjáték. A belvárosi állami iskola ifjúsága a lapunkban már jelzett kará­csonyi színjátékot ma d. u. 4 órai kezdettel tartja a főreáliskola rajztermében (II. emelet.) A faluszövetség kiállítása Hatvan­ban. A »Falu« Országos Szövetség a falvak gazdálkodási, építkezési, egészségügyi és kultu­rális viszonyainak javítására szolgáló vándorkiál­lításainak első sorozatát Hatvanban rendezi dec. 12-től 19-ig. A kiállítás védnöke Horthy Miklós kormányzó, elnöke Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter. A megnyitáson résztvesz a kormányzó és a kormány is. Ä kiállítás gömör-hatvan-aszód- vidéki mintavásárral van egybekötve. Tartós ruhát Egerben csak az Áruforgal­minál vásárolhat. (Árvaház). Disznótor ma este a Koronában. Rizs- kázás hurka. Illés Béla teljes zenekara játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents