Egri Népujság - napilap 1920
1920-02-01 / 26. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG. ren a munkát gazdasági és ipari szakiskoláink lefoglalják maguknak, de azt hiszem, hogy mindig vannak uj kérdések, melyeket közölni hasznos és vannak elfelejtett dolgok, melyeket emlékezetbe hozni sohasem árt. És, mint mondottam, vájjon nem volna-e érdemes egy kissé elméletibb kérdéseket is tárgyalni. Vájjon nem hallgatná-e a mi értelmes iparosunk érdeklődéssel j a fák szövettani különbségeiről, az állati szőrök és egyéb képletek sejttani sajátságairól szóló előadásainkat s nem figyelne-e a füldmivesünk és szőlősgazdánk arra a fejtegetésre, hogy miért sárgul el a levél, miért rugalmas a gabonaszár, hogyan .szaporodik a perennospora ? A természettudományok technikai része is kiaknázatlan terület. A közlekedés, építészet, elektrotechnika stb. sok-sok érdekes előadással szerepelhetnének. Tudom, hogy a szakirányú ismeret- terjesztés kérdése nem uj dolog, hiszen ezzel állandóan foglalkoznak, de a mostani szervezet igen sok kívánni valót hagy hátra. Gondolkozzunk a^ dolgon! Persze mindehhez szükséges, hogy mi is haladjunk a tudománnyal, ami ma elég nehéz dolog, hiszen könyveket beszerezni majdnem lehetetlenség. De azért kövessünk el minden lehetségest. Kulturharcosok! a műhelyünk az előadó asztalnál van, a mi kezünkbe a toll, kréta és a könyv illik. Még egyet. Ha állandóvá tudjuk tenni az előadásokat, akkor bizonyos, hogy apadni fog ugyan Egerben a borfogyasztás, de nőni fognak a könyvszámlák. És ez a kultúra fokmérője ! Bárány László, fóreálisk. tanár. Városi közgyűlés. Rendkívüli közgyűlést tartott tegnap délelőtt a város képviselőtestülete. A gyűlés megnyitása után Trak Géza h. polgármester a tárgysorozaton kívül bejelentette Nagy János dr. képviselővé választását, majd érdemeit méltatva röviden, javaslatot tett abban az irányban, hogy Nagy János dr.-t a képviselőtestület megválasztása alkalmából átiratban üdvözölje. A gyűlés a javaslatot nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak lelkes tudomásvételt nyert a h. polgármester azon bejelentése, hogy a Molnár Kálmán dr. jogtanárnak a múlt szombati tiltakozó gyűlésen felolvasott s az ország területi megcsonkítása ellen tiltakozó feliratát, mint Eger város hazafias tiltakozását a békeszerződés túlkapásaival szemben — a kormányhoz eljuttatta. A tárgysorozat alapján sorrakerült pontok a következők voltak. Elnök előterjesztésére a gyűlés nagy többséggel elfogadta a városi tisztviselők ős alkalmazottak számára nagyobb, egyszeri gyorssegély kiutalását. Elfogadást nyert a h. polgármester azon indítványa is, hogy a nyilvános mulatságok, mutatványok és előadások engedélyezési dijának a város által való beszedhetése ügyében a belügyminiszterhez felirat intéztessók. Hasonlóképen elfogadta a gyűlés a választók összeírásában igénybevett segédmunkaerők díjazásának megállapítását és kiutalását is. Braun Károly v. tanácsos ős Gröber Béla r. közpénztárnok újabb szabadság iránti kérvényei is elfogadtattak, mig FriedI Gyula rendőrkapitány újabb szabadság iránti kérvénye fölött, mint magát ez ügyben illetékesnek [nem tartó közeg, a gyűlés nem döntött. — Balázs Ignácz és Kovács András hegybiztosok lakbér megállapítása iránti kérvényét a gyűlés elvetette. A városi hajdúk számára ruhaváltság cimón fcjenkintj 2000 korona dij állapíttatott meg. Arnóthfalvy István vezérőrnagy, egri lakos a város kötelékébe való felvétele iránti kérvényét a gyűlés egyhangúlag elfogadta, mig Nachtigál Mórnak ily felvétel iránti kérvényét a gyűlés egyhangúlag elvetette. Az uj vasútállomás ügyében döntés nem történt. Végül bejelentette az elnök, hogy Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek az Érsekkertet a városnak ajándékozta. A bejelentést hatalmas, lelkes éljenzés követte, melynek lecsillapultával az elnök néhány rövid szóval bejelentette, hogy dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek díszpolgári oklevelét a város ma, vasárnap délelőtt 11 órakor adja át ős felkéri a képviselőtestület tagjait, hogy ez ünnepélyes alkalommal az ünneplésen minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. HÍREK. Eger, 1920. jan. 31. Lapunk legközelebbi száma szerdán, február 4-én jelenik meg. Maggal* Strassburgok. Irta: Juhász Gyula. Pozsong. Ha alkonyaikor ballagtál a ködben, Mely lágy fátylával a Dunára hullt, A zsongó zajban és a méla csöndben Fáradt szivedbe muzsikált a múlt. A vén utcákon szinte visszazengett A régi léptek kongó moraja, Széchenyi járt itt és honán merengett, Amely nem volt, de lesz még valaha. Csokonait itt várta a diéta, Petőfit is ős az a nyurga, méla, Szelíd diák, Reviczky, itt merengett, Hol most új bánat árvul a ligetben S a márványszép királynő téli estben Magyarjaira vár a Duna mellett. Máramarossziget. Magyar Kelet bazárja volt e város, Fajok tanyája, ódon ős kies, Közel az éghez s a magyar határhoz S a vándorló költőhöz is szives. Kegyes atyáknál öreg iskolában Magyart, latint oktattam itten én, Páris felé szállt akkor ifjú vágyam, Fiatalságom ódon Szigetén. Párist kerestem és könyvekbe bújtam, Mig az idő szállt — ó ón drága múltam — Örökre meddőn és mulasztva múlt, Egy fiatal lány szeme átvilágol Felém e fényből, mint a másvilágból És vissza, vissza nem visz oda út. Naggvárad. A körösmenti Páris régi fénye Felém ragyog az emlék rőt ködőn, Egy ifjúság reménye és regénye Ott álmodik a szőlőhegy tövén. A szőlőhegy tövén a régi kocsma, A piros abrosz ős piros borok, Fiatalságunk bátor indulója, Fölöttetek fekete gyász borong. Redakciónk, ahonnan sírva, zengve Világnak indult ifjú Ady Endre, Rozoga asztal, most ki Írja sorsát, Ki virraszt most melletted régi asztal, Hogy megterülj csodával és malaszttal, Dallal, mitől fölzengjen Magyarország! (Folyt, köv.) Ä szociális missió'társul&t rendes havi gyűlését f. é. febr. 3-án kedden délután 3 órakor tartja az érseki palotába* levő helyiségeiben. Tárgy: a megüresedett tisztségek betöltése. Mátyás Sándor alezredes a MüVE-ről tart előadást. A tagokat ezúton hivja meg az elnökség. Közeli áfásunk helyzete a lehető legszánalmasabb, különösen a liszt tekintetében. Eger városának havonkint 18 vaggo* lisztre volna szüksége. És január havába* nem kaptunk egy kanál lisztet se, sőt eddig februári kiutalásról sincs semmi hir. A köi- ellátás igazgatója táviratban fordult Térő dr.-hoz agabonagyüjtés országos kormány- biztosához ős nyomatékosan hívta fel a figyelmét arra, hogy egy 38,000 lakosságé várost nem szabad liszt nélkül hagyni. Adomángok a nemzeti hadsereg részére. Gyűjtő iv 11 szám 1716 K, Lemezgyár 1285 K, Hegedűs Sándor 40 K, Hevesm. tak. pénzt. 4000 K, izr. népiskola 383 K, gyűjtő iv 12 szám 120 K, Özv. V. I. 50 K, B. M. 200 K, B. E. 400 K, gyűjtő iv 8 szám 730 K, gyűjtő iv Iá szám 880 K gyűjtő iy 506 szám 1300 K, gyűjtő iv 901 szám 200 K, Preszler Ferenc fiai 2000 K, gyűjtő iv 10 és 16 szám 3282 K, gyűjtő iv 415 szám 140 K, N. N. 200 K, András László egerbaktai lakos 2000 K, Hevea- megyei Hitelbank r. t iv 573—610 K, Hevesmegyei Hitelbank r. t. iv 574—3000 K (Folytatjuk). Bánrévénél megindult a forgalom a csehekkel. A bánrévei vasúti állomé« Magyarországé marad. A magyar állam- vasút megengedi a cseheknek, hogy vonatokat vigyenek keresztül a bánrévei állomáson. Az állomás használatáért azonba* a csehek minden 300 kocsi után 100 q. fát adnak a magyaroknak. A esek vasutasok Bánrévén kötelesek magyarűl beszélni. A Magyar Múzsa. A Magyar Teri- letvédő Liga e címen szépirodalmi folyóiratot indított, melynek célja a magyar nemzeti szellem ápolása és az elvett területek fölötti fájdalom és elkeseredés folytonos ébrentartása mellett, a nemzet előkészítése a rabságba vetett magyar milliók fölszabadítására. A folyóirat előfizetési dija évi 140 korona. Szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, Váczi-u. 25 szám. Ajánljuk hazafias olvasóink figyelmébe!
