Egri Népujság - napilap 1920

1920-12-07 / 281. szám

DEVIL éviolgarn 28é szám.

Eger, 1920. December 7. Kedd.

Előfizetési dijaik postai szállítással:

Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. I Negyed évre 75 K. — Egjj hóra 25 K. I

Érmes szám ara 1 korona. ^ |

Ä nemzetgyűlés jogalapja.

Bűn ezt ma feszegetni és nem is aka- .rok vitatkozni senkivel, de kötelességemnek érzem, hogy reá mutassak arra, hogy mily nemzeti szerencsétlenség rejlik abban, ha még azon az egyetlen utón is gáncsot vetünk, mely a nemzetnek a jogrend, az alkotmányosság visszaállítására még megmaradt. Egyszerűen nemzeti katasztrófához vezet, ha teleszórjuk a magyar lelkeket a jogtalanság, a törvénytelenség, a bizalmatlanság mérges magvaival akkor, amikor úgy hozzászoktak a kettős forradalomban a hatalom, a jog, a tekintély, a törvények, a rendeletek semmibe való vevéséhez, hogy most is hajlamos rá a nép.

Igazuk volna a máskép gondolkozóknak, ha a mainál jogosabb, alkotmányosabb ut állott volna rendelkezésünkre, amelyen az alkotmányosságot helyre állíthattuk volna. De nem volt más ut, csak ez az egyetlen egy. Ez előtt a tény előtt hajlott meg Andrássy Gyula gróf is, mikor február 27-iki beszédében kijelentette a következőket: «Helyeslem a törvényjavaslatnak azt az alapelvét, hogy most a nemzet nevében beszélni és cselekedni ennek a nemzetgyűlésnek van joga, el kellett fogadnom azt az -utat, amelyre a kormány tért, mert ez az egyetlen járható, az egyetlen lehető út. A rendes, törvényes, alkot mányos út nem volt járható. A király, az országgyűlés, mindegyik kijött rendes formájából, egyik sem töltketi be a maga alkotmányos szerepét. Mikor a rendes út nem vezet célhoz, egyetlen lehetőség van, ha az ember a nemzethez fordul, ahhoz a nemzethez, amely minden jognak a forrása, amelyből meríti minden jogrend az erejét».

A «jogfolytonosság» egyik tényezője: a királyi hatalom 1918. nov. 13.-tól szünetel, törvényes birtokosát az antánt fogva tartja, volt országainak ügyeibe beleszólni nem engedi; a másik tényezőt: az 1910- ben megválasztott' országgyűlést, melyet annak idején össze akartak hívni, az antánt nem engedte működni, tehát nem volt más ut, mint a «jogfolytonosság» két tényezőjének is az alapforrásához: a nem zethez fordulni. A nemzet nyilatkozott. Akarata törvényes és jogos még Andrássy Gyula gróf szerint is. Ha akár fizikai erőszak — például ha a «jogfolytonosság» tényezőjét egyszerre legyilkolnák, — akár erkölcsi kényszer — nhint a mi esetünkben — fosztja meg az alkotmányosság tényezőitől a nemzetet, a nemzet nem töprenkedhetik a «jogfolytonosság» elméletén, hanem, ha élni akar, cselekednie és nyilatkoznia kell a lehetséges formák között.

Nálunk az egyetlen lehetséges forma volt, hogy a miniszterelnök a győzők által kívánt legáltalánosabb választójog alapján megkérdezte a nemzetet. Ha a véderőjavaslat megszavazásakor a forma megsértését a kényszerhelyzettel, a monacrhia érdekével igazolták és a «jogfolytonosságot* a végletekig nem hajszolták akkor, nem időszerű, nem célszerű és a nemzet érdekével nem egyeztethető - össze most sem, hogy a mi kényszerhelyzetünkben a forma jogosságát, vagy jogtalanságát kutassuk. Bár bizonyos jogos színezete enPOLITIKÄI NÄPILÄP.

Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr.

nek is van. Mert mikor Osillóry és Schnet- zer a Peidl minisztériumot forradalmi fényükkel eltávolították, József főherceget hívták meg, akit a törvényes király 1918 október végén mint homo regiust küldött ki és ő nevezte ki az uj minisztériumot. Igaz, hogy a király beleegyezését nem lehetett ehhez a lehetetlen helyzet miatt megkapni, de legalább keresték a «jog folytonossággal» a kapcsolatot.

Különben a történelem folyamán nem egy, de több eset is adódott, mikor a forma pótolhatatlan hiánya miatt a lényeget nem mulasztották el, igy I. Ulászló koronázásakor nem volt kéznél a szent Korona, mivel azt Erzsébet Ausztriába vitte. Az ország rendei kijelentették, hogy a királyok megkoronázása a nemzet akaratától függ, a Korona érvénye és jogi hatálya a nemzet beleegyezésében áll, azért a szent korona hatályát arra a koronára vitték át és azzal is koronázták meg Ulászlót, mely szent István koporsóját diszité. Senki sem tartja ezért Ulászlót törvénytelen királynak, mert a- forma hiányát pótolta aj nemzet akarata, amely.min- den jog forrása.

Contra factum non valet argumentum, a tények előtt csak meghódolni lehet és az elméleti argumentáíásokban elvesztegetett energiát inkább a nemzet alkotmányos életének, a jogrendnek, a konszolidációnak a forradalomból, a törvények és tekintélyek nem tisztelésének útvesztőiből kivezető pozitív munkába fektessük közös erővel és megértéssel. Dr. Nagy János.

A menekült és egri tisztviselők háziipari kiállítása.

Dr. Szmrecssngi Lajos érsek látogatása a kiállításon.

Vasárnap délelőtt 9 órakor nyílt meg a menekült és egri tisztviselők háziipari kiállítása a tanfelügyelőségen, hol a tisztviselők által készített szebbnél szebb művészi kivitelű gyermekjátékok kerüitek kiállításra, s a forgalmi áraknál jóval olcsóbban eladásra. A közönség érdeklődése oly óriási volt, hogy a délelőtt folyamán mintegy 2—3000 látogató fordult meg a kiállításon.

11 órakor Dr. Szmrecsánjd Lajos érsek is ellátogatott a kiállításra Rakovszky György államtitkár és Kriston Endre apátkanonok társaságában, kiket Rusztek Károly kir. tanfelügyelő kalauzolt. Az érsek-főpásztor szemmel láthatólag a legnagyobb gyönyörűséggel szemlélte a kiállított tárgyakat s a kiállítás ékességét, Bene Lajos s. tanfelügyelő mestermüvét: a kalotaszegi népviseletet ábrázoló két gyönyörű faragott szob- rott meg is vásárolta. A kiállítás megtekintése után Rusztek Károly kir. tanfelügyelő köszönetét mondottt a főpásztor kitüntető érdeklődéséért és az Egyesület támogatásáért.

A főpásztor a köszönő szavakra nemes egyszerűséggel válaszolt. Kijelentette, hogy a házasságukért üldözöttek támogatása kötelesség. A menekülteket támogatni, szeretni kell s irányukban minden magyarnak együtt kell éreznie, hogy ezzel is tanúbizonyságát adjuk . életrevalóságunknak. Ily szempontból kell az én csekély hozzájárulásomat is megitélni — mondotta. A hazafias tevékenység megköszönése után a közönség éljenzése közepette távozott Eger város érseke.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni ugorod . Telefoa nzém ! 1.

Magunk is nagy érdeklődéssel szemlél meg a kiállítást s a legmelegebben ajánljuk m denkinek, igy a földmivesek és az iparmüvés iránt élénken érdeklődő iparosok figyelmébe A magyar motívumokkal ékített gyermekjá szobaberendezések, gyönyörö Mikulások, méh Tróján Alfonz rajztanár tervei szerint készüli remek kivitelű bohócok, kitömött állatok, k< pelő szélmalom, Mackó ur, egy idealizált i kocsik, karácsonyfadiszek. lapdák stb. sorakoz egymás mellett. Feltűnést keltőek a Horthy-sapt A kiállítás szerdán egész nap nyitva h vásárral egybekötve.

A Kath. Legényegylet első kulturdélutái

Kriston Endre apátkanonok beszedi hazaszeretetről.;

December 5-én délután 5 órakor vo Legényegyletnek régen nélkülözött első kultur adása. A műsor pointjét Kriston Endre apátk nők mélyenjáró, mélységes hazaszeretettől á tott beszéde alkotta. A szívhez találó közve séggel és a logika teljes fegyverzetével ele szónok főpap a hazaszeretet szükségszerüségi természeti és az evangéliumból vett példá bizonyitotta. Mély keserűség tölti el leiké mondja — a gyászos közelmúlt miatt, an: törvénnyel kellett elismernünk, hogy Kassa, zsony, Várad, Erdély és Bácska nem ma föld többé. És volt idő, amikor a hazaszere kigunyolták, a hazafiság helyett a nemzetköz nek emeltek gyorsan porbahulló bálványt. És már a jobbak is csaknem eltévelyedtek, l kedni kezdtek a hazafi érzés államalkotó e ben. Pedig ezt követeli a természet és arra nit az evangélium is, hogy a honszeretet el szent kötelessége a haza minden fiának.

Mint az évről-évre visszatérő dalos m; épp úgy az ember is csak oda vágyik vi ahová az emlékek raja, a szülők sirhantja 1 ahol az ősök verejtéke hullott, vagy a te vére folyt. Évezredes múltra vezethető viss; emberiségnek ez az érzése; azért tehát, Cicero mondja: Amiben minden népek mege tek, természeti törvény.

A vallás ugyan azt tanitja, hogy mine egyenlően kell szeretnünk, azonban szeret szeretet között különbséget kell tenni. Szel az északsarki eszkimót, mint embertársr Akikhez a közös sors, a közös származás, az azonos hivatás köt, ez a szeretet fan; ragaszkodássá erősbödik. A szeretetnek okos jének kell lennie. Aki vér a véremből, a apja az én apám és anyja az anyám, nyára jobban kell szeretnem, mint a rám idegent. A- világnak minden tája szép, még legédesebb az élet, ahol a bölcsőnk ringott először sütött ránk a nap éltető sugara. T szetünkbe igy van ez letéve. Az Üdvözítő bői vett argumentumok is a hazafi erény szentelését tárják elénk.

Szeretni a hazát és a hazafiság örök ápolni^ isteni és természeti* törvény eg)

És ha sir bennünk a hazafiui bánat: áldd meg a magyart« és ha felfakad leik az ének: »Boldogasszonyanyánk,« jusson esz hogy a mi hazánk nem Csonkamagyarorszá érsekfőpásztor körlevelet bocsátott 1: elrendelte, hogy naponta minden iskola Magyar Hiszekegy reménykeltő szavai szc a gyermeki ajkakról. Minden magyar tartsa ezt a gondolatot, akkor Magyarország fel Az ország újraépítése csak a Szent Istvái lefektetett alapokon történhetik meg.