Egri Népujság - napilap 1920
1920-01-31 / 25. szám
Előfizetési dijak; Egész évre 120 E. — Fél évre 60 K. Kegued évre 30 K. — Egy hóra 10 K. Egy szám ára 40 fillér. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja vasárnap délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében a keresztény politika győzelme alkalmából ünnepi népgyűlést tart. A nemzetgyűlés. Az ország meg nem szállott része százhatvannégy kerületre oszlik. Négy kerület kivételével az eredmény már ismeretes. A kér. nemzeti egyesülés hatvanöt mandátumot, a kisgazdapárt ötvenkilencet mondhat magáénak. Négy madátumot kapott a nemzeti demokratapárt, pártonki- vüli van kettő s egy blokkon kivüli kér. szocialista. A békeakta szerint kiürítendő területeken még ötvennyolc képviselő választandó, vagyis a megcsonkított Magyar- ország összesen 222 képviselőt választ. Vizsgáljuk most már az eredményt, vonjuk le annak tanulságait és a tanulságokból kiindulva állapítsuk meg azokat az elveket, melyek a nemzetgyűlés működésének irányt kell, hogy szabjanak. Elsősorban is megállapíthatjuk, hogy a keresztény és nemzeti irány teljes győzelmet. aratott. Semmit sem változtat ezen a megállapításon az, hogy a szociáldemokrácia fanyar képpel visszahúzódott a választásoktól. Savanyu a szőlő. Eddig mindig azt hallottuk, hogy nyilvános és szük- körü szavazás mellett, a hivatalos presszió és terror következtében nem nyilvánulhat meg a nép igazi akarata. Nos, itt volt a fényes alkalom. Volt titkosság, volt általánosság olyan mértékben, amilyent egy ország választőtörvénye sem ismer. A szociáldemokrácia önmaga fölött mondta ki a legsúlyosabb veredictumot. Másodsorban — még ha kényelmetlen is ez a megállapítás — le kell szögeznünk, hogy a parlament nivója sülyedt. Különösen kevés a képviselők között a magasabb szakképzettséget jelentő név. Nem meglepetés ez. A rendkívül kiterjesztett választói jogosultság magától értetődő következménye. Nem okvetlenül egészségtelen tünet. Mi következik mindezekből? Az, hogy a magyar nemzet képviselete — nevezzük azt parlamentnek, vagy nemzetgyűlésnek — mást, mint keresztény és magyar nemzeti politikát nem folytathat. Keresztény politikát a keresztény hitelvek és morál szerint, magyar politikát sovinizmus és irredentizmus jegyében. Ezen a közös, megdönthetetlen alapon állván a két vezető párt, következik, hogy ellentéteknek felmerülniük nem szabad s nem lehet. Ennek következménye- képen a két párt blokkja még szorosabbra fűzendő s a kormánynak * két párt — csupán a két párt — vezető egyéniségeiből kell kikerülnie. Az ellentétek kibüszöbölésének, illetve megelőzésének természetes módja, hogy a kisgazda és földmivespárt szakit azokkal az extravaganciákkal, melyektől a választási küzdelemben nem volt egészen ment, fentartás nélkül ráhelyezkedik a fent említett alapra, még a látszatát is elkerüli annak, mintha osztályérdeket képviselő frakció lenne. Általános keresztény és általános nemzeti. A nemzetgyűlés első teendői között kell szerepelnie a jogfolytonosság helyreállításának. Amig a jogfolytonosság helyreállítva nincs, az ország hajója a mindenkori áramlatoknak kitett, iránytűjét vesztett hajóhoz hasonlóan bolyoDg. Hogy a jogfolytonosság helyreállítását miképpen gondoljuk, azt lapunk egyik közelebbi számában fogjuk fejtegetni. Helyreállítandó a királyság. Erről lapunk hasábjain is alapos és meggyőző közlemények jelentek meg. Ma már ez a kérdés nem is vitás. A jogfolytonosság helyreálltával a kormánynak le kell mondania és helyét át kell adnia ólyan kormánynak, mely ennek az elvnek szigorú szemmeltartásá- val, a koronás államfő által neveztetik kiÉs végül: Ezt a nemzetgyűlést csak mint expedienst, csak mint átmeneti, kisegítő megoldást vagyunk hajlandók honorálni. Az átmeneti kérdések megoldása után vissza kell adnia megbízatását a nemzetnek, mely a jogfolytonosság elvének megfelelően fogja az új Magyarország új parlamentjét sorsának intézésével megbízni. Erről legközelebb. Barsy Károly dr. Igazságügy. Címadományozás. A hivatalos lapban olvassuk, hogy a kormány dr. Götz Béla pestvidéki államügyésznek a főállam- ügyészhelyettesi címet adományozta. Dr. Götz Béla éveken át Egerben volt államügyész, és igy lapunk olvasói előtt nem ismeretlen egyéne őrt a megérdemelt kitüntetés. Járásbiróból képviselő. Mikovinyi Jenő salgótarjáni vezető járásbirót, aki az egri törvényszéknél mint albirő, majd mint hatvani járásbiró működött, a salgótarjáni választókerület keresztény nemzeti programmal egyhangúlag képviselővé választotta. Tárgyalások. A közelmúltban 23., 26. és 28-án tartott főtárgyalást a kommunista ügyekben eljáró bíróság. 23-án a tarnamérai vörös «birtokrendező bizottság» ügye került tárgyalásra. Kovács Péter, Suri Sebestyén, Lőrinc Dénes, Bártfai Gusztáv és Tímár Lajos voltak a vádlottak, valamennyien zsarolással vádolva. Kovács Péter 7 havi börtönt kapott, a többit a bíróság bizonyítékok híján felmentette. — Ugyanekkor került sorra Ba- kondi Károly detki kommunista vezér bűnügye is> Bakondi a Bökönyi Viktor gazdaságában a cselédek között izgatott, ezért 6 havi börtönre Ítélte a bíróság. — Oroszi István hatvani vörös nyomozó su lyos testi sértés bűntettéért 7 havi börtönt kapott. A hétfői (26-iki) tárgyalások a választások miatt jórészben elnapolást nyertek, csupán id. Kobzi József és 4 társának ügye volt megtartható. Id. Kobzi József, ifj. Kobzi József, Székely Ferenc, Bányász István felmentést nyertek. Csaba- lyák József ügyében pedig a bíróság bi- zonyitáskiegészités cimón elnapolta a tárgyalást. Szerdán 2 ügyben tartott a birőság tárgyalást. Főnyi János a vörös uralom hevesi főexponense, egyébként miskolezi műszaki rajzoló volt, az egyik ügyben a vádlott. A bíróság példás büntetést szabott ki rá: rablás büntette cimén, melyet azáltal követett el, hogy a proletárdiktatúra alatt Gosztonyi Kálmán boczonádi kastélyát kirabolta ős ott 334,315 korona kárt okozott, hat (6) évi fegyházra ítélte. A másik ügyben Blau ernő füzesabonyi máv. mérnök és Hidvégi Péter ugyanottani földműves voltak a vádlottak. Mindkettőt izgatással vádolta meg az államügyészség. A bíróság a tárgyaláson megállapította, hogy a vádlottak nem a proletárdiktatúra alatt, hanem a gyászos emlékű Károlyi kormány alatt követték el a vádbei cselekményt s azért az ügy nem gyorsított ügyekben eljáró tanács elé tartozik. így ez ügyben majd rendes bíróság ítélkezik. Esküdtszéki ügyek rendes bíróság előtt. A kormány — tudvalévőén — az eskiidtbiróságok működését tekintettel arra, hogy a múlt esztendőben 1920-ra az esküdtszékek a mindnyájunk előtt ismeretes okok miatt nem voltak megalakulhatők, bizonytalan időre felfüggesztette és az es- küdtbiróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a rendes büntető szakbiróság elé utalta. Az egri államügyészség a közel múltban olyan ügyben adott be a bírósághoz vádiratot, mely normális viszonyok között esküdtbiróságok elé tartozott volna, amelyekben azonban most szakbiróság Ítélkezik. Az első ilyen ügyben ma volt a főtárgyalás, melyen Ficzere Béla törv. birő elnökölt. Tósér Ignác ült a vádlottak padjára, akit szándékos emberölés és rablás cimén vont felelősségre a birőság. Annak idején a helybeli lapok közölték is Tősér bűncselekményének történetét. Még 1918. év decemberében történt, hogy Pál Jánosnó Balázs Erzsébet, tarna- leleszi földműves asszony gyalog Hevesre tartott. Útközben hozzácsatlakozott Tősér Ignác jászszentandrási lakos. Mikor egy akácerdőhöz értex, Tősér átölelte az asz- szonyt s a gyalogúiról az erdőbe hurcolta ott a földre döntötte s az asszony melle körül a pénzét kereste. Pálné azt állította, hogy nincs pénze, azért a vádlott elengedte őt. Alig távozott el az asszony 50 lépésnyire, Tősér utána rohant torkon ragadta és ismét követelte a pénzt az asszonytól, aki félelmében csakhogy az életét meghagyja Tősér, a szoknyájából előkereste 200 K-ját és átadta sírva a vádlottnak. Tősér azonban félve attól, hogy Pálné árulója lesz, elhatározta, hogy őt megöli. A haját és torkát megragadta s mikor Pálné önvédelemből kést vett elő, Tősér i azt elvette tőle s azzal összeszurkálta. ! Majd a földön fekvő asszonyt brutális módon csizmája sarkával addig rugdosta, mig az mozgott. Végül még botjával is több ütést mért a szerencsétlen áldozatra. Pálná a helyszinan meghalt
