Egri Népujság - napilap 1920

1920-11-23 / 269. szám

XXVIJ. gvtolyap. ?69 szám tqer, '920. November 23. Kedd. Előfizetési dija*« postai szállítással: Egész és télévi előfizetést nem fogadunk el. Hegyért évre 75 fi. — Egg hóra 25 &■ Egyes szám ara 1 korona. írumni—'mi r-new^aBI POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomd:. Telefon szám 11. x A deviza ma olyan közismert, liogy úgy mondjuk — közkézen forgó szó, mint akár a korona, ▼agy hajdanában a krajcár. Pedig latin szó és egyik politikusunk intelme jut eszünkbe, hogy «vigyázzunk ha latin szót hallunk, mert bizonyos, hogy huncutság rejlik mögötte». Hát a deviza mögött ugyancsak vas tagon lapul a huncutság, melyet azonban a mi ostobaságunk még csak jobban hiz­lal és táplál. Halottál már olyan bolondot jó ma­gyarom, hogy a szomszéd szabja meg ma­lacodnak az árát*? Elhinnéd, hogy csak annyit ér a józságod, amennyit a kupec kínál? Ugye kinevetnéd, vagy kirúgnád azt a kufárt, aki garasokat kínál nehéz ezreseket érő ökrödért? Már pedig a de­viza ilyen csodabogár. Zürichben néhány bankos összeül és azt mondják, hogy 100 magyar korona csak egy vagy két frankot ér. Ezt neve­zik devizának és ettől áll tótágast pénzzel dolgozó társadalmunk józansága. A kal­már, a szatócs, boltos mohón lesi a devi­zát és ha Zürich 1'4 helyett 1 3 at diktál, a piacon évek óta porladó portéka, — mely sohase látott frankot, Svájcot, — egy koronával menten drágább lesz. Persze hogy erre a csizma, tojás, liba, paszuly és egyéb árak sem maradnak vissza. Pénzünk erejét mi önmagunk száz eszközzel és két balkézzel nyúzzuk, zúz­zuk szüntelenül és tetejébe még a mások rontását is tiirjük. Együgyüeii, mint kop- pasztható birkanyáj követjük a svájci tőkés kiuzsorázó financpolitikáját, mikor a devizához igazodunk. Rázzuk le végre magunkról ezt a deviza-őrületet, mély nemcsak pénzünket, de valóságos javainkat is pocsékká sü- lyeszti és azt eredményezi, hogy az ide gén egy pár hitvány filléren veszi meg tőlünk azt, amiért mi magunk verejtékes azázkoronással fizetünk. Vagy nem ab­szurdum az, hogy a külföldi öt frankért olyan ötfogásos ebédet zabálhat nálunk végig, amilyent Svájcban 100 frankért sem kap, mi pedig a koronánkért még egy zsemléhez sem jutunk. A magyar föld kincses termékenysé­gét, a munkánk becsületét gyalázó devi­zát lökjük ki magunk közül. Adjunk pén­zünknek vásárló erőt idehaza és akkor lesz a üdénkének is olyan tisztelete Zü­richben, mint akárki másé. Balkay Béla jubileuma. Az Egri Polgári Dalkör f. hő 21-őn ünnepelte elnökének, Balkay Bélának 40 éves dalostestvéri jubileumát. Az ünnep egyúttal Eger városának is ünnepe volt, mert Balkay Béla 40 éven át munkaerejét, képességeit olyan mérték­ben és hatással állította, a közügy, kul­túra szolgálatába, ami a vasárnapi jubi­leumot egyúttal kulturünneppé avatta. Ki­fejezést nyert ez abban is, hogy Eger vá­ros egész társadalma sietett az elismerés zászlaját meghajtani Balkay Béla érde­mei előtt. Az ünnepség szent misével kezdődött, melyet Kriston Endre apátkanonok ce­lebrált. Mise után diszközgyülés volt. A kö­zönség soraiban láttuk Bobory György dr. főispánt. Csekó Gábor praelatus kano­nokot, Petrovics ,Gyula, Kriston Endre apátkanonokokat, Isaák Gyula alispánt, Nagy János dr. képviselőt stb. A Himnusz hangjai után Eichbrunn József megnyitván a díszközgyűlést, szép szavakkal méltatja a nap jelentőségét. Indítványára küldöttség megy az ünnepel­tért. Zugó éljenzés fogadja. Mlinkó István, az egri Koszorús Dalkör ügyvezető elnöke, mint az Országos Dalosszövetség megbí­zottja, emelkedett hangú beszédben ismer­teti Balkay Béla érdemeit, melyek közül különösen kiemeli a dalkultura terén ki­fejtett munkásságát az Egri Dalkör és a Polgári Dalkör megalapítása körül végzett tevékenységét. Nagy lelkesedés közepette feltüzi az ünnepelt mellére a Dalosszövet­ség művészi kivitelű érmét. Majd Lestál Miklós jegyző felolvassa a két dalkör által ajándékozott, remekbe készült album szövegét, melyet Breznay Imre tanítóképző intézeti tanár fogalma­zott az 6 ismert nagyszerű Írástudásával, mélységes gondolatokban gazdagon. Gró- nay Andor, a két dalkör érdemes kar­nagya visszatekint arra a tevékenységre, melyet Balkay Béla a Koszorús és Polgári Dalkör kebelében kifejtett. Az Ipartestűlet nevében Tömöri Ist­ván köszönti az iparosság vezérét. A Polgári Dalkör új tagjainak ünne­pélyes fogad alom tétele után Balkay Béla meghatóit szavakban köszöni meg az ün­neplést, kijelenti, hogy a jó Isten akara­tából még hátralevő éveit talán fogyó erővel, de nem lankadó buzgalommal fogja továbbra is a közügynek szentelni. A két dalkör éneke után Eichbraun József elnök emelkedett hangú beszéddel zárja be a diszközgyülést. Estére zsúfolásig megtelt a Legény- egylet nagyterme ünneplő közönséggel. A díszvacsora keretében Breznay Imre tanár magas szárnyalásu beszédben mél­tatta azt a munkát, melyet Balkay Béla a köz érdekében kifejtett. Nagy János dr. ékes szavakkal fűzi tovább Breznay Imre gondolatát, Trak Géza polgármester he­lyettes a város közönsége, Subik Károly érseki jegyző, a Legényegylet elnöke a Legényegylet nevében méltatják Balkay Béla érdemeit. Az ünnepelt elérzékenyülve köszöni meg az elhangzott beszédeket, az érdemek osztályrészeséül jelöli meg a nagy múltú Koszorús Dalkört és a rövid, de dicsőséges múltú Polgári Dalkört. Vida Ferenc Grőnay Andort, a dalkörök fárad­hatatlan karnagyát élteti. A két dalkör énekelt még. A társaság sokáig maradt együtt fesztelen jókedvben. A bártfai ferenc-rendi zárdafőnök kálváriája. Elfogatása és vallatása. — Harc a hívek és a katonaság között. II. Még fel sem ocsúdott meglepetéséből a zárdafőnök, midőn rettentő ordítással 2 detektív, 2 szuronyos katona ős 2 csend­őr ront be, házkutatást tartanak, s termé­szetesen megtalálják a szekrény tetején a katoua által feihajitott pléhdobozt, mely tele volt régebbi keletű hamisított katonai parancsokkal. Hiába tiltakozott a páter, letartóztatták s úgy ahogy volt, nadrág és mellényben bekísérték a városházára. Útközben az egyik katona arcul csapta, a a másik pedig puskatussal úgy oldalba ütötte, hogy majdnem a földre bukott. E jelenetnek több tanúja volt. , A városházán egj^ légionista főhad­nagy elé vezették, aki előtt az a katona, ki a páterhez bebocsáttatást kért, a leg­képtelenebb vádakkal illette az ártatlan embert. Vádolta azzal, hogy a zárdafőnök őt rá akarta birni katonai titkok elárulá­sára, muníció rablásra, hogy szószéken és gyóntatószékben izgat a csehek ellen, hogy magyar és lengyel kém, s a Kémkedésért már nagy összegű pénzt is kapott stb. Ezeket a vádakat a főhadnagy jegyző­könyvbe foglalta, s követelte a pátertől, hogy a jegyzőkönyvet irja alá, amit az természetesen megtagadott. A vallatás alatt egyszerre csak meg kondidnak az ősrégi templom harangjai, özönlik a nép mindepünnen a városháza elé. Feketén hullámzott a tömeg a térsé­gen, s mind hangosabban követelte az általános tiszteletnek és közszeretetnek örvendő zárdafőnök azonnali szabadon- bocsátását. A kivezényelt katonaság hiába szólította fel oszlásra a tömeget, az mind fenyegetőbb magatartást tanúsított. A katonaság erre vasbotokkai, korbácssal, puskatussal verni kezdte a tömeget. Több sem kellett! A felbőszült tömeg megró hanta a katonai kordont, ádáz tusa kelet­kezett. A katonaság sehogysem bírván a túlerővel, sortüzet adott. A fogyerropogást rémes jajgatás követte. A sortűznek 27 áldozata lett. A tömeg megrettenve rebbent szét, s a csatatérre néma csend borult. A toronyóra éjfélt ütött . . . —dt. HÍREK. Eger, 1920. november 22. Doktorráavatás. A budapesti Tudo­mányegyetemen f. hó 20-án Dániel Feren­cet Jolbey Sándort és Petkovits Ivánt a jogtudományok doktorává avatták. A hevesvármegyei Sajtótájékoztató Bizottságok. A Sajtótájékoztató Bizottság tagjai Eger­ben Kóczián Gyula dr. kir. ügyész és Udvardy Jenő t. hadnagy, Gyöngyösön Thuránszky Tibor áll. rendőrségi taná­csos és Rechnitz Konrád alezredes, Hat­vanban Kékessy Dezső főszolgabíró és Polereczky János alezredes . Hetekig szünetelni fognak a vonat­járatok decemberben. A Máv igazgató­ságával újabb tanácskozásokat tart a mis- kolczi üzletvezetőség forgalmi osztályá­nak főnöke. Most már a személyforgalom korlátozásának olyan fokú megszorítását vették tervbe, amelynek rendszeresítése esetén a vonatok hetekig nem fognak közlekedni a miskolezi üzletvezetőség te­rületén. A konferencián nagyobb arányú korlátozások foganatosításáról értekeznek. Nem kisebb dologról van szé, mint arról, hogy hetekén át szünetelni fognak a vonat­járatok. Arról a tervről, mely szerint csu­pán arról volna szó, hogy hetenként egy

Next

/
Thumbnails
Contents