Egri Népujság - napilap 1920

1920-11-16 / 263. szám

XX VH. évfolyam 263 szára. Eger, 1920. November 16. Kedd. CsOU/Kica! sioiui-aaaci • g ^ «? vry y* » * •?• iS' ÍF^ Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el I HŰLI í 1 a it I íi 8 P i L n H„ Keaued évre 7ö k. — Eau Hóit 25 K. I __ ■ „ , , F.mips szám ara 1 korona. I Felelős szerkesztő: Bavsy E.aro*.y a. Kivándorlás - Útlevél - Numerus clausus. A nagy összeomlás óta rettegve re­besgetett kivándorlásnak képe kezd ki­rajzolódni. E kialakuló kép kontúrjaiban is azonban csak a régi színek tűnnek elő, csak talán más az ecset-vonás, mások a körülmények, a közrejátszó okok, amik a bőségesnek épen nem nevezhető emigrá­ciót előidézik. Ha emigrációról esik szó, önkéntelenül is Amerika ötlik eszünkbe, amely a liberális korszak rövidlátó gaz­dasági berendezkedése óta a köznép lei­kébe úgy hatódott fel, mint a kincseket szóró jólétnek az Eldorádója. Legújabban is sokakat csábit az Új­világból érkező levelek Kánaánnal kecseg­tető ígérete, de legtöbb visszariad már az utazási költségek óriási arányától, mások­nak pedig az útlevél szerzés nehezíti vagy akadályozza meg a tervét. Útlevelet u. is Amerikába csak olyanok kapnak, akiknek az ottani hozzátartozóik biztosítani tudják a kivándorlóknak a megélhetését.idegen földön is és ha a menetjegyet, vagy a költségeket dollárban elküldik. Ilyen kö­rülmények között a kivándorlók most is ugyanazon néprétegből kerülnek ki java, amely már a háború előtt is Amerika felé tendált: a földmives osztályból. Rendszerint a feleség, vagy acsalád és nagy ritkán fin kér útlevelet. Sajátságos azonban, hogy a közép- osztály, amely most a legmostohább vi­szonyok között él, a tisztviselői kar az összeomlás után is újra csak itt akar el­helyezkedni, kivándorlásra — legalább Hevesben — nem gondol. A forradalmak alatt a fővárosban voltak ugyan kísérle­tek, de ezek is francia, vagy angol gyár mati foglalkozások keresésében merültek ki ős nagyobbrészt terv maradt vala­mennyi. Az az öt-hat útlevél, amit váro­sunkban naponta kiállítanak, leginkább csak átmeneti jellegű, nem állandó ide­genben való tartózkodásra kérvék, hanem kereskedelmi vagy látogatási jellegű uta­zásokat céloznak. Az útlevelek 95°/»-ban Cseh-Szlovákiába, vagy Ausztriába szól­nak. Távolabbi államokba ritkán kérnek utazási engedélyt. Utóbbiak között azonban már van­nak olyanok is, amelyektől a kor-tünete­ket nem lehet elvitatni. Nemrégiben pl. egy helybeli zsidó-diák Angolországba kapott útlevelet, ahová tanulmányainak a befejezésére ment. A numerus clausus! Idehaza csak 5% zsidót vesznek fel a fő­iskolákra, a többi aztán vagy várja, hogy idővel belekerül az «öt> közé, vagy pedig akinek annyi pénze van, hogy Angliában megtudja venni a font sterlingeket, kimegy Londonba, vagy más városba és ott végzi az iskoláit. Ez előre is látható volt és sokan éppen ezzel érveltek a numerus clausus törvónybeiktatása ellen és azt hoz­ták fel döntő argumentumul, hogy ezen­túl majd a külföld fogja szállítani, gyár­tani a nem szívesen látott diplomás em­bereket. Ez a folyamat már Egerre nézve is megindult, azonban attól még se kell tartani, hogy ez a diploma import vala­mikor is túltermelést fog eredményezni a keresztény magyarság kárára. Először“ mert mire ez a veszedelem éreztetné a .Szerkesztőség: Egzx, Líceum. Kiadólibataij Licca ni ugooui». Telefon szén* ÍU hatását, akkorra radikális védő eszközök­höz nyúlhatunk, másodsorban pedig a külföldi iskoláztatást — még a numerus clausus ellenségei sem igen bírják finan- zsirozni. Z. HÍREK. Eger,, 1920. november 15 fircképleleplezés a Mária utcai Földmives Olvasókörben. Vasárnap dél­után emlékezetes ünnepsége volt a Mária utcai Földmives Olvasókörnek. Délután 5 órakor leplezték le a tagok csoportképét, melyet a Hangya főutcái kirakatában szemlélhetett a közönség. Az ünnepségen megjelent Szmrecsányi Lajos dr. érsek- főpásztor is és a teljes számban össze­gyűlt tagokhoz — Eger város legtekinté- lvosebb földmiveseihez — és a nagy szá­mú vendégközönséghez szólva, mélyen- járó beszédben buzdította őket az össze­tartásra. Beszéltek még Trak Géza h. pol­gármester, Petro Kálmán dr. ügyvéd, Nagy János (Malom utcai) birtokos. A társaság késő estig maradt együtt derült jókedvben. Baikal] Béla jubileuma. Az Egri Pol­gári Dalkör, s vele együtt Eger város összpolgársága kedves ünneplésre készül, melyben egy tisztességben, becsületben, érdemekben megőszült polgárt akar része­síteni. A Polgári Dalkör elnökéről Balkay Béláról van sző, ki kerek 40 éve tagja a Dalkörnek. A köztiszteletben átló férfi 40 éves dalostestvéri jubileumát f. hó 21 én ünnepli meg a Polgári Dalkör. Az ünnep alkalmából szt. mise, díszközgyűlés és társas vacsora lesz. 300 korona jutalmat kap az, aki nyomára vezet annak az elvetemült em­bernek, aki a Deák Ferenc- és Fő utcán, éjnek idején a kapu kilincseket letördeli. Felhívjuk a rendőrség figyelmét erre a .különösen vasárnap éjjel megismétlődő kapu kilincsek letördelésére, hogy méltó büntetését elvehesse. »Ngukosz«. A nyugdíjas katona tisz­tek Országos szövetsége (Nyukosz) alap­szabályai értelmében rendes tagja lehet minden nyugdíjas katona tiszt (hivatalnok) és katona tiszti (hivatalnoki) özvegy vagy árva. Rendkívüli tagja pedig lehet minden tényleges állományú, tartalékos, szolgála­ton kívüli viszony beli és népfölkelő tiszt (hivatalnok) valamint úgy a rendes, mint a rendkívüli tagok felesége. A Nyukosz azonkívül felvesz »pártfogoltak« gyanánt: rangosztályba nem sorolt nyugdíjas kato­nai havidíjasokat, nyugdíjas katonai kar­mestereket, valamint azok özvegyeit és árváit. A tagsági dij özvegyeknél és ár­váknál évi 24 k.— a többi rendes és rend­kívüli tagoknál évi 48 K. A belépésnél a férfiak ezenkívül 10 korona beiratási di­jat fizetnek. A pártfogoltak tagsági dijat nem fizetnek, csupán 10 K beiratási dijat. Aki most lép be, tagsági dijat az év hátralévő részére nem fizet, csupán az 1921. évre. Belépésre lehet jelentkezni (Eger Vármegyeház földszint), minden hétköz­napon 9—12-ig délelőtt. Nyukosz egri fő­osztálya. F ölclbirtokreform. fiz időszerűség kérdése. A földreform hatása a nemzet gaz dasági és erkölcsi életére a végrehajtástól és azoktól a szükséges intézkedésektől függ, melyeknek a törvény életbe való átvitelét kisérniök kell, ha nem akarunk a földreformmal nemzeti katasztrófát elő­idézni. Vannak tünetek, magam is hallottam utaztomban megjegyzéseket, melyekből az tűnik ki, hogy a földreform végrehajtását elodázni, megnehezíteni akarják. A főldmi- velésügyi miniszter is rámutatott ezekre a szomorú tünetekre. Hangok hallatszanak a berkekből: van már elég törvényünk, mely p tpiroü maradt, ez is olyan lesÉ. Kormányválság előidézésének a szándéka, a mostani politikai irány feiforditásának terve, a közigazgatási választói törvény elodázása mind azt a rejtett célt szolgál­ják első sorban, hogy a földreform Írott malaszt maradjon. Küldöttség, járások, panaszok érkeznek a földmivcíésűgyi mi- -niszterhez tömegesen arról, hogy húz­zák, halasztják és megakadályozni igye­keznek sok helyen a házhelyekről és a két holdas bérletekről szóló törvényt. Felelősségem tudatában kell ezekre a szó moru tünetekre rámutatnom, mert ha ha­zánk összeomlásából és a szociáldemokrata- kommunizmus szomorúan kegyetlen tapasz­talataiból nem tanultak az illetékesek és nem sietnek jóakarattal e jóindulatú . . . mérsékelt törvény keretei közöst a föld népét megerősíteni, a felcsigázott vágyakat okosan és törvényes mederben levezetni, akkor félő, hogy drasztikusabb földreform nemcsak a beüti possidentesek nyugalmát, hanem a nemzet erőre jutását örökre meg fogja akadályozni. Németország, leszámítva Keletporosz- országot, a kisbirtokok hazája, a müveit terület 77'5 °/»-a 2 — 100 hektárig terjedő birtok, tehát kisbirtok és csak 22'5“/• 100 hektáron fölüli nagybirtok és mégis a le­győzött Németországnak a legelső gondja volt, hogy a földmives népségen segítsen, mert nagyon jól tudja azt, hogy a föld­mives nép a nemzet erkölcsi, vallási, gaz­dasági erőforrásainak a tárháza és hogy a nemzetek ereje nem a városokban, ha­nem a falvakban van. Ezen nemzeti erő­forrás ápolására már 1919. január 29 én törvényt hozott a német nemzetgyűlés, mely szabályozza a mezőgazdasági mun­kások viszonyait, elrendeli, hogy a mun­kásnak minden községben a terület 5°/»-a erejéig bérletet kell adni, ha kell, kényszer- kisajátítás utján is. A 1920. májusi törvény äl'ami kölcsön utján kis földhöz és lakás­hoz juttatja a földmunkást. A telepítés cél­jaira szolgálnak a bérbeadott állami bir­tokok, békeárban. Elővételi jog van ki- ■*. mondva 20 hektárnál nagyobb területre. Kisajátítási jog van minden 100 hektárnál "S agy óbb birtokra 10°/o erejéig, ha a birtok a terület 13%-át meghaladja, továbbá min­den birtokra, mely a háború alatt nem gazdák kezére jutott, melyek 20 óv alatt többször cseréltek gazdát, a külföldiek bir­tokaira es azokra a birtokokra, melyeken nem gazdálkodnak belterjesen és pedig békeárban.

Next

/
Thumbnails
Contents