Egri Népujság - napilap 1920
1920-11-13 / 261. szám
KJVJh évfolyam 261 szám. Cenz.i E, 505 1920, m? Eger, 1920. November 13. Szombat. Slööaetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Mugged évre 75 &, — Bgg iiőrs 25 K, Egyes szám ara 1 korona. POLITIKAI NAPILAP. felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesziéség t Eger, Líceum, íiiadotaivstai; Líceumi nyomd ä Teíeíon szám li. | Az utca. Azaz inkább a budapesti utca! Innen indult ki az őszirózsásnak csúfolt forradalom, a budapesti utca adta az első lökést a bolsevizmus rémségeibe. Halott rendőrök vére jelölte meg a kommunizmus felé vezető utat és ma ismét rendőrhalál figyelmeztet bennünket, hogy az utca nem akar belenyugodni abba, hogy itt végre rend, élet és vagyonbiztonság legyen, hogy a forradalmi láz rózsái végkép letűnjenek az arcokról és a sapkákról. Ma már nem azon van a hangsúly, hogy kik és kik ellen követtek el merényletet, hanem azon, hogy az államhatalom elég erős e, hogy a merénylőkre kérlelhetetlenül lesújtva, megtorló és elrettentő intézkedésekkel véget vessen az utca ga rázdálkodásának, kirázza a fejekből a forradalmi gőzt és utonállás, zsarolás, szédelgés és üzérkedés helyett a tisztességes munkára szorítson minden dolgozni tudó embert. Be kell vésnünk minden ember tudatába, hogy az államhatalom parancsa, a mások jogainak tisztelete olyan szentség, melynek megsértése a társadalomból való kiközösítést von maga után. Különösen áll ez a magyar fővárosra, hol, mint egy nagy medencében összegyűl az érték, de befut a szenny, a piszok is. A szisztematikusan ismétlődő tárna dások a jogrend ellen, kikezdik az állam alapjait, megtépázzák a hadsereg tekintélyét. Mindkettő szent és becses nekünk. Egyiket sem engedjük lejáratni! Az az irányzat pedig, amely a kereszt jegyében kivánja az ország restaurációját, mely sem nem uj, sem nem irányzat, hanem örök és átfogó és amelynek célja «több béke és több szeretet, magasabb emelkedettség a felfogásban és erősebb egyetértés» — a Krisztusi gondolat nevében követeli a kufárok, gazok és gyilkosok kiűzését! A h. polgármester tárgyalásai a kerületi főkapitánnyal. A kültelkek ellenőrzésére lovasrendőrséget szerveznek. A rendőrség és köz- igázgatási hatóság közötti hatásköri összeütközés eliminálása. Trak Géza h. polgármester szombaton Miskolczra utazott, hogy ott az államrend őrség kerületi főkapitányával két irányban is megbeszéléseket folytasson. A h. polgármester miskolezi útjáról lapunk munkatársának a következőket mondotta: Két elintézésre váró sürgős ügy megbeszélése végett utaztam Miskolczra a kerületi főkapitányhoz. Végre valahára dűlőre kellett ugyanis juttatni a kültelkeknek az államrendőrség működési körébe való bevonását s a kihágásokra vonatkozó bíráskodási illetékességet. Ami az első kérdést illeti, ma, amikor egymásután fordulnak elő a szőlőkben lopások, elodázhatatlan érdeke a városnak, hogy a kültelkek személy- és vagyonbiztonsága is az államrendőrség hatáskörébe utaltassák. A képviselőtestület ezirányu kérelmével a belügyminiszterhez fordult, aki azonban a kerületi főkapitányhoz adta le az ügyet további tárgyalás végett. Hogy a tárgyalások teljesen felkészülten találjanak, Isaák László rendőrfő felügyelővel tájékozás céljából bejártuk a kültelkeket, s a helyszíni szemle után arra a megállapodásra jutottunk, hogy a kültelkek személy- és vagyonvédelmét 60 gyalog-, illetőleg 21 lovasrendőrrel sikeresen el lehetne látni, s ily értelmű előterjesztést teltünk a kerületi főkapitánynak is. Ez még a nyáron történt. Ezen ügynek szorgalmazása volt az egyik célja Miskolczra utazásomnak. A kerületi főkapitány is azon a véleményen volt, hogy az államrendőrségnek a kültelkeket is bekell portyáznia. Minthogy azonban a belügyminiszter az államrendőrség létszámának emelését ez idő szerint nem engedélyezi, a kültelkek vagyonértékeinek ily módon való megvédése nem lehetséges. A megegyezésre tehát más platt- formot kellett keresni. Szóba hoztam tehát azt a lehetőséget, hogy a rendőrök egy része lovasit- tassók. A lovasrendőrök azután ellenőrizhetik a kültelkeket is. A kerületi főkapitány ezt az eszmét rokonszenvvel fogadta, azzal a kikötéssel azonban, hogy a lova- sitás költségeit a város vállalja magára. A siker érdekében legalább 16 rendőr lovasiíása volna kívánatos, akik azután a szőlőterületeket állandó (nappali és éjjeli) felügyelet alatt tartanák. Á16 lónak beszerzése és feniartása ily módon a várost terhelné. A kerületi főkapitány ily értelmű átiratot fog intézni a városhoz s az ügy már a legközelebbi képviselőtestületi gyűlésen döntés alá kerül. Ez a megoldás kétségtelenül nagy terhet ró a városra, de erre a célra eddig is mintegy 200,000 koronát áldozott a város — csaknem hiába, mert a hegyőrök nem képesek feladatuknak meg felelni, hisz még fegyverrel sincsenek ellátva. Bizonyos, hogy a birtokosok szívesen fogják fizetni az eddigi hegyőrjáradék 3—4 szeresét, mert hát az ő érdekeikről van legelsősorban szó. A terhet természetszerűleg a birtokok arányában osztanánk meg. így érhető csak el, hogy a mindennapi lopások, rablások, végre megszűnnek. A lovasitással egyidejűleg a hegyőrök lét száma redukálható, a hegybiztosi állás pedig megszüntethető lesz. A második kérdés, melyet a kerületi főkapitánnyal meg kellett beszélnem, a kihágási ügyek hovátartozásának a kér dósé volt. A rendőrség államosításakor kibocsájtott összminiszteri rendelet u. is mindazokat a kihágásokat, melyek az 1901. évi XX. t.-c. értelmében a rendőrség hatáskörébe tartoztak, a közigazgatási fórumok hatáskörébe utalta. így azután a kihágási ügyek a polgármesterhez tétettek át. Ebből azonban hatásköri összeütközés támadt, mert a közigazgatási fórumok azt vitatták, hogy törvényt rendelettel megváltoztatni nem lehet. Minthogy azonban az 1920. évi I.• t.-c. a kormány összes kényszerintézkedéseit jóváhagyta, s ezzel mintegy törvényerőre emelte, a közigazgatási hatóságok pedig adminisztrative nincsenek berendezve a nagymennyiségű kihágási ügyek elintézésére, megegyezésre volt szükség. Megállapodtunk abban, hogy a nov. 15 ig felmerült kihágási ügyeket az államrendőrség tartozik letárgyalni s csak az ezután keletkező ügyek tartoznak a köz- igazgatási hatóságok hatáskörébe. A ki hágási bíráskodás^ azonban egy embert teljesen lefoglal. Épen ezért a legközelebbi képviselőtestületi ülésen előterjesztést fogunk tenni a II. aljegyzői állásnak helyettesités utján való betöltésére nézve. A helyettes másodaljegyzó fogja azután a kihágási bírói tisztet betölteni. HÍREK. Eger, 1920. november 12 Személyi hir. Dr. Bobory György fő, I ispán Budapestről tegnap délután haza | érkezett. A budapest zavargások következ- 1 tében tegnap délelőtt a kormány táviratilag utasította a vármegye alispánját, hogy közigazgatási területén semmiíé'e gyűlés összehívását ne engedélyezze. Az Egri Kath. Kör estélyére vonatkozóan lapunk csütörtöki számában közöltük, hogy az e hó 14 én, vasárnap d. u. 5 órakor fog megtartatni. Most pedig saj nálattal kell tudatnunk, hogy a közbejön elháríthatatlan akadályok folytán ez az összejövetel bizonytalan időre elhalasz- tatoit. Vasárnap délután 2 órakor az őszi szezon legérdekesebb football-mérkőzése lesz az Érsekkertben, ózd és Eger között. «HADRÖÁ*». Hát ez meg már miféle csodabogár? — kérdezed nyájas olvasó. Minthogy úgy is hiába törnéd rajta a fajodét, megmondom. A «HADRÖÁ» Hadirokkantak, őz ve gyek és árvák nemzeti szövetsége, a hadigondozottak jelenleg fennálló egyetlen törvényes társadalmi tömörülése. A «HADRÖÁ» most arra kéri a nagyközönséget, hogy anyagi támogatásban egyes hadigondozottakat ne részesítsen, hanem, a hadirokkantak, özvegyek és ár váknaK szánt bárminemű adományait közvetlenül a Szövetséghez juttassa el, illetőleg avagy csak az általa meghatalmazott nak adja át. A mai nehéz pénzügyi helyzetben a legkönnyebben úgy adakozhat bárki a hadigondozottak javára, ha használt le vólbélyegjeit küldi be a Szövetség vagy annak lapja a «Honfoglalás» cimóre, Fáik Miksa-utca 4. Mindenki, aki legalább 400 korona névértékű használt levélbélyegst küld, az egy évig kapja a Szövetség lap ját a «Honfoglalás»-t. Nem tényleges tisztek, tisztjel öltek, hasonáliásuak igazolási kérvényeinek benyújtása. A Honvédelmi Miniszter felszólítja mindazon nem tényleges tiszteket, akik igazolásukat eddig még nem kérték, hogy kérvényüket haladéktalanul, legkésőbb azonban november hó végéig a tartózkodási helyüknél fogva illetékes katonai Körletparancsnoksághoz nyújtsák be és egyben lakhelyüket is jelentsék be. Azok, akik. valamely polgári hatóság (egyesüli* t- teíület) által már igazolva lettek, az elfogadhatóan bizonyító iratukat hiteles másolatban kérvényükhöz csatolják, illetve ha
