Egri Népujság - napilap 1920
1920-11-06 / 255. szám
tXVIL évfoígam 255 szám. Cenz.: E. 494 1920. Egei, 1920. November 6. Szombat. W Előfizetést difak postai szállítássá) g Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. I Pegged évre 75 &. — Egg hóra 26 K. Egyes szám ara 1 korona. \ __ Ú jra magot hullat verejtékes fáradsággal a feltört barázdákba a mi szorgos, mezei népünk, hogy ne maradjon egy tenyérnyi föld sem vetetíen és jövőre bő búzatermés boldogítsa ezt a sokat szenvedett Magyarországot s megszűnjék végleg a nélkülözés, a hiány, az Ínség s a szűk fejadag és felvillanjanak a régi jö világnak biztató reménysugarai a múltat ős jövendőt megbünhődött nemzetnek ma még felhő-árnyakkal takart láthatárán ! Bízzunk, hogy jövőre nem lesz már rekvirálás, anélkül is bő\en fog jutni mindenkinek minden s ha nem is teljesen szűnnek meg rögtön, de letompulnak és elsimulnak a gazdasági érdekelletótek s a magyar lelkek faji egységébe nem fog éket verni sem a megélhetés gondja, sem hitvány aknamunka! Szántó-vető mezei népünk, dolgozzál hát csak lelkes örömmel, hálája kisér munkádban az egész nemzetnek ! Jó magvetésre jönni fog — bizzunk ! — jó aratás s jövőre a kövér buzakalász- fejek mellett el fog következni az a másik, szent, nagy, hatalmas aratás is, mikor Csonk a-Magyarország újra a régi négy fo- lyójú, bércek koszoruzta Magy Írországgá nagyobbul. A miskolezi kereskedelmi és iparkamara titkárának egri beszámolója. Csütörtökön este az ipartestület helyiségében Wittich Andor kamarai titkár ismertette testületének belső és külső munkáját. Hangsúlyozta, hogy Göinör- megyének erőszakos leszakitása, a kereskedelmi szálaknak kettévágása óriási közgazdasági veszteséget jelent és egyúttal a kereskedelemre is bénitólag hat. Természetes tehát, hogy annak idején a Kamara előterjesztette a kerület sérelmeit a békedeiegáciő elnökének, utóbb a Miskolczon megjelent francia megbízottaknak és ha a határmegállapitó bízott ság megérkezik, annak is hű képet fognak feltárni a lehetetlen ipari helyzetről, különösen a megbénított vasipar és faipar stagnálásáról. A kamarai választás hamarosan megtörténik, még pedig gyorsított eljárással, mert a Kamara már eddig is meghosszabbított mandátumot élvez. A választásokra a kerülethez csatolják Zemplént és Abaujt. A kamarai reformot a miskolezi Kamara megelőzni nem akarja, de lehet, hogy a választások két katego riában fognak végbe menni, az egyik szólna a nagy- a másik kiskereskedelem számára, de mind a kettőben képviselve lesz a kereskedelmi élet minden tényezője. A kamarai kerület nagyon érzi a szabad mozgás hiányát, mert addig, amíg ez az átmeneti gazdasági állapot tart, minden kereskedelmi szerződés illuzórikus. (Közbeszólás: De a Hangya annál jobban terjeszkedik!) Kereskedelmünk főleg északról és nyugatról táplálkozik és azért drága nálunk minden, mert tört utakon, kerülővel jutnak hozzánk az áruk. Kereskedelmi szemponttól a lengyel szimpátia is értéktelen, mert csak Becsen keresztül tudnak összeköttetést fenntartani. A közvetlen • POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő: Barsy Karoly cir. ' vasúti összeköttetés megteremtésén dolgoznak, de ezideig nem sikerült megvalósítani. Amennyire forszírozza a Kamara a szabad kereskedelem életbeléptetését, ugyancsak küzd azért, hogy Miskolcz I. osztályú vámhivatallá szerveztessók, mert tudatában van annak, hogy a decentralizáció mozgékonyabbá tenné a kereskedelmet. Ugyanígy az útlevél kiadások némi j decentralizációját is a Kamara vívta ki. A postatarifák emelése ellen azonban nem szólhatnak, mert a Posta hatalmas deficittel dolgozik még ina is. Nem törekedhetnek az adóprés megállítására sem, mert az állami költségvetés 10 milliárd deficitet mutat ki. A fényüzósi adó ellen már tiltakozott a kamara, mert ez egyrészt egy országban sem vált be, másrészt ennek a behajtási módja, hogy t. i. a kereskedők maguk szedjék be, bizalmatlanságot szit a közönség körében. Több cikkről pedig nehéz megállapítani, hogy fényüzési vagy közszükségleti-e. A főcél természetesen a szabad kereskedelem kivívása, habár ma még egyes cikkeknél ez nagyon nehéz volna, mert a kínálat még kevés ahhoz, hogy a versenyt kibirja. A búzánál pedig/ ha az év elején meg nem csinálták, most az év közepén egyenesen katasztrofális volna a szabadforgalom életbeléptetése. Viszont azonban érthetetlen, hogy a finom lisztet például miért nem adják át a szabad kereskedelemnek, mert' a rejtett készleteket csak ez által lehetne kicsalni. Szólott még Wittich ‘'Andor titkár a lakás rekvirálásról is, amelyet csak addig tarthatnak méltányosnak, amig az az exis- tenciális érdekeket nem sérti. Ezután Bal. kay Béla ipartestületi elnök kérte az elő adó titkárt, hogy a munkásbiztositó pénztárak államosítását tartsa felszínen a Kamaránál is. Pollacsik Herman nagykereskedő sürgette a szabadkereskedelem visz- szaállitását, amelytől «a mai divatos politikai éra mellett nagyon messze estünk« és «amelyet az újonnan alakult szervek, ^egyesületek csak akadályokkal hátráltatnak«. (Közbeszőlás: Azért terjed a Hangya). Kérte ezután a Kamarát, hogy az Eger füzesabonyi vonalon a forgalom zavartalan biztosítását eszkzölje ki. Az értekezlet este 9 órakor ért véget. Z. HÍREK. Egei, 11/2U. november 4. A téli ruházkodás kérdése. A legégetőbb kérdés az élelmiszer és a fűtőanyagok beszerzésén kívül a ruházkodás kérdése. Négy öt télen keresztül a legtöbb család ki tudta kerülni, hogy uj ruhadarabokat szerezzen be. Átalakítással, kifordítással esetleg visszafordítással valahogy védekeztek a hideg ellen, de az alaposan megkopott szövetek már több tortúrát aligha bírnak el. És most itt áll a megközelíthetetlen Zenith, az 5—6 ezer koronás ár, amibe egy ruhacsináltatás ke rül. Olcsóbb ruhának pedig hig — az ellenállóképessóge. Itt a Mikulás, itt a karácsony s a gyerekeket meg kellene lepni valami meleg kabáttal, egy felöltővel; de honnan, miből ? Egerben egyetlen olcsó beszerzési forrás van: az Áruforgalmi, ez is azonban elsősorban a gyapjutermelőket, ti gazdaközönséget szolgálja ki. I Szerkesztőség; Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni agomd *. Telefon szem íi. I Valóban minden család érdekében kívánunk szólni, amikor arra hívjuk fel a nagy közönség figyelmét, hogy vásárlásait próbálja az Áruforgalminál (Főutca, áruház) beszerezni és érdeklődésével esetleg odahatni, hogy az Áruforgalmi r.-t. a gyapjutermelők kielégítése után felmaradó csekély szövetmennyíséget újabb bevásárlásokkal egészítse ki, amelyből azután a nagyközönség is olcsón tudná szükségleteit fedezni. Mert az Áruforgalmi minden más’ kereskedelmi szervnél olcsóbban tud szolgálni. Körülbelül 25—30 százaléko? tesz ki az árkülönbözet az Áruforgalmi által forgalomba hozott áruk javára. Pályázat. A Védő Ligák Szövetsége pályanyertes imájának megzenésítésére pályázatot hirdet. A megzenésítendő szöveg ez: »Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» A pályanyertes müvet a Védő Ligák Szövetsége a Magyar Hírlap 10.000 koro nás hozzájárulásával 20.000 korona pálya- dijban részesíti. A pályázat feltételei a következők : 1. A pályamű magyaros stílusban Írott, egyszerű, könnyen énekelhető fohász jellegű legyen. A kompozíciót szerzője bariton énekhangra (magasság: f.) zongo- rakisérettel és egyúttal vegyes karra (magasság lehetőleg: g á capella) dolgozza föl. 2. Az idegen kézzel Írott és jeligés zárt levéllel ellátott pályamű az Orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola Igazgatóságé, hoz (VI., Liszt Ferencz-tór* 12.) f. évi no. vember hő 30 ig bezárólag nyújtandó be 3. A pályanyertes mű szerzői és tu lajdonjoga a Védő Ligák Szövetségére száll. \ 4. Á pályabirák által kiválasztott legalább hat legjobb szerzemény, ünnepi hangverseny keretében előadásra kerül. Ezen hangverseny után dönti el a nagy biráló bizottság, kinek kívánja ’odaítélni a pályadijat. Á nyertes jeligés levelét a biráló bizottság a pályadij odaítélése után bontja fel. 1 Szaitz detektivfelügyelő értékes fogása. Világosság derült a Káptalanutcai drámára. Most derült fény a múlt- korában lejátszódott Káptalan-utcai drámára, amelynek főhőse Molnár Katalin szobalány volt. Molnár Katalin Koncz Menyhért kanonok házában szolgált 10 éven keresztül. Megbízott benne mindenki és egy alkalom mai ő ápolta a nagy beteg főpapot. Ez az alkalom azonban kisértésül szolgált a leánynak és egy óvatlan pillanatban kinyitotta az Íróasztal fiókját és az ott levő, évok hosszú során át összegyűjtőt értékekből ellopott — egy marokkal. Az értékek eltűnését csak hónapok múlva, a gyilkossági merénylet napján vették észre, en-kor is miiidössze nehány pénzdarabot találtak meg a kiszállott detektívek. A leány azonban bűnössége tudatában és mert félt, hogy már kiderül a lopás, a nyomra vezető Üveges Máriát meg akarta ölni, amikor pedig ez nem sikerült, saját gégéjét metszette keresztül.
