Egri Népujság - napilap 1920
1920-01-28 / 22. szám
OEVIL évfOlgám 22. szám CetfZ.: E. 34.1920. Eger 1930. január 28. Szerda Előfizetési dijak; qész évre 120 B. — Fél évre 60 R. — égnéd évre 30 K. — Egg hóra 10 K. - I Egg szám ára 40 fillér. _______H i helyettes polgármester megnyitó be- zéde a szombati tiltakozó népgyülésen. Tisztelt Polgártársaim! A hatalmi gőgjében elbizakodott, yülölettől elvakitott antant Párisban íeghuzta a halálharangot ezeréves németi létünk felett. Nem mondták ugyan még ki az utolsó zót. Apponyi Albert, a Magyarság büsz- esége és reménysége hatalmas elméjének, zónoki képességének lebirhatlan erejével étőt kiálltott a halálos Ítélet átadóinak s íintha a jéglelkületü sírásók egy pilla- atra megtorpantak volna! De sokkal nagyobb prédára leső el- jnséges szomszédaink telhetetlen falánkága, mellyel bűnös jutalmazásukat sürgőik, sokkal mélyebb a gyűlölet, mely a yőzők elgondolását irányítja, hogy sem halálos békefeltételek gyökeres revízióit remélhetnénk. Én úgy érzem, részükről elvégeztetett! Három és fél millió testvérünket kö- yörtelenül odadobták a bocskoros oláh- iak, a vad szerbnek, az áruló csehnek s bennünket évszázadokon át leigázni karó osztrákoknak, hogy kegyetlenül ki- •etköztessék magyar érzületükből, nyelekből, kultúrájukból. Darabokra szaggatták ezer éves hálánkat, 14 vármegyét hagyva meg az élet ninden feltételétől megfosztottan. Mi ez? ha nem a legyilkolni akarás! Pedig mi élni akarunk! És ebben az élni akarásban, ebben i halálos elszántságban legyünk végre- ralahára egységesek tisztelt polgártár- laim. Ne engedjük, hogy a J>árisi halál- tarang által megteremtett összeforrottsá- pinkon rést üssenek belső ellensége.nk, cik úgy itt az országban, mint határain eívüI, a magyar nemzet hulláján kérészül akarnák visszaszerezni vörös ural- nukat. Mi bizalommal nézünk a jövő elé! Az ezer éves magyar nemzet törté- íelmileg kipróbált ereje, államalkotó és 'entartó képessége széjjel fogja repeszteni i természetellenesen összekovácsolt antant nunkát, csak ne csüggedjünk ! A város képviselőtestülete legutóbb ;artott közgyűlésén egyértelműséggel s Hazafias lelkesedéssel jelentette ki, hogy i területi integritás alapján áll! Most, e történelmi város népét, benneteket hívtunk egybe, hogy törökverő jlődeink elszántságával, a jövő iránti tolakodással telitetten lelkűnkben s a nemiét erényeiből fakadó méltósággal kiálltsuk a minket elpusztítani akaró antant felé : soha! Hallgassátok hát meg a gyűlés felkért szónokait, kiknek a szót ezennel átadom. : Tiltakozás a lealázó béke ellen. A kath. főgimnázium csütörtökön f. hó 29.-én reggel 8 órakor könyörgő istentiszteletet j tart és utána az intézet tornatermében ünnepélyt rendez, amelyre a szülőket és a tanulók hozzátartozóit tisztelettel meghívja a giaa*. igazgatóság. POLITIKAI NAPILAP. Felelés szerkesztő: Barsy Károly dr. Vigyázzunk az an Jól szövetséggel! A román megszállás idejében, sót azóta is, igaz most már ritkábban, kedvelt jelszavuk volt a rövidlátó és a viszonyokkal könnyen megalkuvó embereknek az ♦ angol herceg» és az angol szövetség!! De azért a Károlyi árulását, amely kiszolgáltatta az antantnak a legnagyobb német hadvezért, Mackensent, mindnyájan elitéljük és a levitézlett köztársasági elnök helyett is pirulunk, valahányszor eszünkbe jut ez a szégyenletes eljárás. Miért tetéznénk tehát a szégyenünket egy másikkal? Gyáva módra miért könyörögjük a győzők irgalmát? Hisz csak kinevetnek bennünket. Ha a jő sorsban osztozkodtunk a németekkel, ha együtt arattuk le a győzelem habárait, a keserű poharat most miért nem együtt ürítjük ki? Nem fér ez össze a magyar jellemmel sehogysem. Hálátlanság volna ez tőlünk. Igaz, hogy a külügyi politikát ritkán szokták a becsület jegyében elrendezni; de épen ez feljogosít bennünket arra, hogy megvizsgáljuk a dolgoknak a reális oldalát is. A világháború közepén, amikor fegyvereink a legfényesebben ragyogtak, valamennyien aggódva bámultuk a germán erőt, mert féltünk, hogy hatalmas karjával agyonszorit bennünket is. S ha a háborút mi nyerjük meg, ez előbb-utőbb be is következett volna, de ezért a történelem nem a germán farkast bélyegezte volna meg becsületében, hanem az osztrák éhes sast, amely évszázadokon keresztül legyengítette ellenálló képességünket. Most azonban, amikor Ausztria szétzülött, Németország is belátta azt, hogy a császár monarchiának mi voltunk az oszlopa, a gerince és bennünket semmiféle államba beolvasztani nem lehet. Amikor tehát ezredéves testünkről leráztuk a bécsi parazitákat, ránk nézve a germanizmusnak a veszélye örökre megszűnt. De tekintsünk csak Kelet felé, mert már Párisből is odanéznek. A vörös rém egyre erősödik, fenyegeti már Rőmániát és Lengyelországot. Az antant tehetetlen az orosz szovjettel, csapataik vereséget kudarcra halmoznak és a veszteséget pótolni nem tudják, mert nekik is csak volt hadseregük, de tiz éven belül már nem tudják újból az ágyú torkába küldeni. Az ötös tanács érzi, hogy a bolsevista veszedelem egész Európát veszélyezteti. Tudja azt is, hogy a járvány terjedésének csak a német tudna gátat vetni, de egyelőre fél szabad kezet engedni a «legyőzőmnek»: mert egész biztos, hogy az ismét uj erőre kap és az antant kétes győzelmét csúfos vereséggé változtatja át. Clemenceau fél és makacs is még, de eljön azaz idő, amikor a bolsevisták hatalmát lenyűgözi a germán vasakarat és kitartás. Bismarck utódai aztán majd megmutatják, hogy milyen diplomáciai fogással lehet az orosz ellenséget szövetségessé tenni. Majd bebizonyítják, hogy a vörös terrort át lehet alakítani germán veszedelemmé is. Ha ők egyszer megindulnak Moszkva felé, a győzelem nem maradhat el, mert megszokták és egy év alatt olyan hadsereget szervezlek a nyugatiak „eile*, hagy csakugyan Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. megverik vele az egész világot. És jaj nekünk, ha ők akkor ellenségeiknek, az angoloknak vagy a franciáknak az oldalán találnak bennünket. A nagy birodalom ereje nem halt meg, csak elkábult a sok becstelenség láttán, amit rajta elkövettek. S ha majd egyszer ébredni kezd aléltságáből, szívverésének hatalmas lüktetésétől megremegnek a «győzők» és szétrebben a hollósereg. Vigyázzunk hát az angol szövet- séggel. 2. HÍREK. Eger, 1920. jan. 27. D r. Nagy János Eger képviselője. Nagy többség. Hétfőn este lezárult a szavazás. Bár az eredmény a titkos szavazás folytán nem lett köztudomásúvá, az általános hangulatból következtetve, széltében- hosszában rebesgették, hogy Nagy János dr.-nak nagy többsége van a városban. Viszont a falvakban Miklóssy Aladár vezetett. Kedden megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Lapunk zártakor a számolás még folyik, de annyi már tudott dolog, hogy Nagy János dr.-nak körülbelül 3600—3700 töbsége van. A szavazatok aránya körülbelül ez: Egerben Nagy János dr. javára 6900, Miklóssy javára 2000. A falvakban: Nagy János dr. javára 1300, Miklóssy javára 2600. így a Nagy János dr. győzelme fölényes, mint az előre várható is volt. Fölösleges, hogy Eger város újonnan megválasztott képviselőjét lapunk hasábjain ez alkalommal bővebben méltassuk. Mindnyájan ismerjük őt s aki ismeri, az már becsüli és tiszteli is. Benne megtalálta Eger azt a férfiút, ki a város színeinek csak becsületet és elismerést fog szerezni a nemzetgyűlésen. Az eredményt kedden este 6 órakor hirdette ki Knorr Kálmán választási biztos. Igazságtalanok lennénk azonban, ha meg nem állapítanánk, hogy az ellenjelölt, Miklóssy Aladár, a választási kampányt fair-ül és nobilisán küzdötte végig. Nyomtatásban megjelent programmbeszéde nemes hangjával, széles perspektívájával általános elismerést aratott. Csupán a környezetében agitáló egy-két fiatal óriás — kiknek valószínűleg Miklóssy se nagyon örült — vegyitett disszonáns hangokat a különben fair küzdelembe. Ä magyar est a teljes siker jegyében zajlott le. A főpróbán zsúfolásig megtöltötte az Uránia termét a hálás közönség. Részletes beszámolónkat lapunk holnapi számában közöljük. A rendezés munkáját Dr. Székely István végezte fáradhatatlan buzgalommal és nagy hozzáértéssel. Vigyázzunk az osztrák papírpénzre! Újabban számos lebélyegzett osztrák papírpénz került forgalomba. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy e lebélyegzett (kék) osztrák bankjegyek jóval csekélyebb értékűek a mi bankjegyeinknél s igy elfogadásuk eens ajánlatos.
