Egri Népujság - napilap 1920

1920-01-27 / 21. szám

évfolgam 21 szám Gcnz.: E. 31 1920. Eper 1920. jatmár 27. Kedd mi ii —i—in it mir tii t~t wn~TrinvTnrT-rrrnn—n Előfizetési dijak: Egész évre 120 B. — Fél évre 60 K. Megu ed évre 30 K. — Egy hóra 10 K. Egy szám ára 40 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A szombat délutáni tiltakozó népgyülés. Trak Géza h. polgármester megnyi- ; tójában felszólítja a népgyülést, mondja ; ki a vétót a halált jelentő béke ellen i határozatikig, hogy azt eljuttathassa a kormány elé illetve a párisi ötös tanács elé is, A nagy hatást tett megnyitó beszé­det lapunk holnapi számában közölni fog­juk. A második szónok dr. Nagy János volt. Nem fogadhatjuk el ezt a bókét, mert ez megfoszt bennünket mindentől a mi szent, a mi az ereklye szentségével tündökölt mindig előttünk. — A kraszna- horkai romok idegen árulóknak nem re­gélhetnek a régmúlt dicsőségről, a kuru­cok elszánt harcairól. Rákóczi fejedelem rabföldben nem tudna megnyugodni, a Bethlenek vérétől ázott bércek fölött nem uralkodhatnak a gyáva hadak. Az aradi tizenhárom bitófája rémálomként üldöz majd bennünket, a vértanuk szelleme fel­jár hozzánk kisérteni. Mert ők szolga földben nem nyughatnak. Volhinia renge­tegei, a Piave szigetei s a bennük elpusz­tult férfi erő és honszeretet nem ilyen bé­két érdemel. Azért áldozták fel fiaink testi épségüket, életüket, azért nyomorog­nak az özvegyek és jajveszékelnek az árvák, hogy végül a Haza is elvesszen? Nem! A nemzeti mártírjainknak, a hősi halottaknak porladó csontjai kiemelkednek a gránát ásta sírból, felemelkednek a rok­kantak mankói és tiltakoznak e megaláz­tatás ellen. Mert mikor és ki győzött le bennünket? Hisz a magyar szuronytól rettegett a félvilág és földi hatalom nem tadott ellentállni a rohamunknak!! Mi árulóknak a jutalma nem leszünk, ezer dicsőségünk pálmájaként ilyen békét nem veszünk el a győzők kezéből. Mert mit jelent ez a béke? Ha elve­szik kincses bányáinkat, letarolják erdós hegyeinket és ha bele kényszerítenek abba, hogy még sóért is a szomszédba men­jünk könyörögni, várhatunk-e mást, mint a csúfos éh-haláit? Háborúra nem gondol itt senki. De készenlétben áiljunk, mert minden pillanatban ránkköszönthet a várva-várt alkalom, hogy keblünkre ölel­jük a három és fél millió, rabigában szen­vedő magyar testvéreinket. Addig is a régi Nagy-Magyarország térképét, mint szentképet függesszük fel a gyermekszo­bákban és az anya foglalja bele az imá­jába : Nézd fiacskám! ilyen volt valami­kor ez a kis magyar »börtön» és az Al­föld homlokáról letépett koronát, a Kár­pátokat, fiam! neked kell majd visza- helyezned. A gyújtó szavak után felcsendült dr. Pataky baritonja: »Ne sírjatok». Az utolsó szót még nem mondották ki. Győzni fog az igazság és megdől a gyilkosok ha­talma. Előlép dr. Molnár Kálmán jogtanár és felolvassa a maga készítette »Határo­zat«-ot, amely mint a magyar jel­lem büszkeségét magában foglaló elabo- ratum, irodalmi remek. Nem esünk kétségbe, mert mi élni akarunk és élni fogunk. Is­merve a magyar nép államalkotó képes­ségét, kulturális fejlettségét, páratlan vi­tézségét, ismerve a nemzetiségek hozzánk \aló ragaszkodását, tudatában annak, hogy egy erős Magyarország a rilágbéke nélkülözhetetlen feltétele, büszke érzetével a már teljesített és még teljesítendő hiva­tásunknak, kijelentjük, hogy a békefelté­teleket égbekiáltó igazságtalanságnak te­kintjük, amelyért a győztes nagyhatalmak pirulni fognak a történelem megveszteget­hetetlen itélőszéke előtt. .. Tűrni fog a nemzet, de lemondani soha. A jövő a mi kezünkben van és kezeinket nem hevertet- jük tétlenül Az élethez való jogunkat ki- küzdjük!! Hisszük, hogy január 24-ike emléke­zetes nap marad Egernek nagy időkön keresztül. Nemzeti gyászünnepnek fogjuk ezt a napot tekinteni, amiért méltó dicsé­ret illeti meg az egyesitett dalárdák klasz- szikus felkészültségét is. Z. Ellenérvek. Az a galamb, mely a világháború vórözöne után kirepült a párisi bárkából, csak újabb borzalmakat jelent számunkra. Nem fehér galamb ez, de holló szárnyú vércsekarmu szörnyeteg, mely ránk halá­los ítéletet hirdet. — A béketervezet nem lehet végleges, csak kiinduló pont, amely talán közeledésre indítja a feleket s végül megértésre vezethet. A magyar ellenjavas­lat kidolgozásán most munkálkodnak és e hó végén még át is nyújtják az ellentá­bornak, ahol az Ígérethez képest alaposan megvizsgálják a felhozott érveket. Lénye­ges változtatások nélkül ezt a szerződést nem Írhatjuk alá; öngyilkosok nem leszünk. Öljenek meg ők, ha bírnak. Magyarország teljes megöléséből haszna volna a rojtunk osztozkodó dögmadaraknak, de az európai egyensúly, a jogrend, a civilizáció örökre veszélyeztetve marad. Magyarország nem véletlenségből tudott ezer éven keresztül, mint. állam fennmaradni, hanem mert ke- ; let-Európában történeti szükségnek bizo- ' nyúlt. Rövid idő alatt beigazolódik, hogy a mi fenmaradásunk, sőt erőteljes tovább j fejlődésünk egyetemes emberi és kultur érdek egyaránt. A történelmi múltban az volt a hivatásunk, hogy az egymássalver- sengő szomszéd népek közt fentartsuk az egyensúlyt, mert Különben a vége érhe- tetlen harcokban azok egymást marcan­golták volna szét. Ha most kezünkből ki­ütik a kardot, ha a győzők ledöntik ál­lami életünket, a rombadöntésen nem lesz áldás, mert csak a zűrzavart, a mindenek- harcát mindenki ellen zúdítják magukra. És épen most, amikor Kelet felől a bol- sevizmus közeleg. De belátja majd ezt az antant és elsősorban a katonai rendel­kezéseken enyhít. Mert ez a 35000 em­ber az adott külső és belső viszonyok között semtniképen sem biztosíthatja a belső rendet s legkevésbbó az ország ha­tárainak a bolsevizmustól való megvédé­sét ; különösen ha az antant ragaszkodik a zsoldos hadsereghez. Nálunk a katonai szolgálatot eddig is hazafias kötelesség­nek tekintettük és a fegyverforgatás a jövőben sem lehet kény árkereső pálya. Európának is érdeke, hogy a Duna me­dencében egy tettrekész hadsereg áll­jon, de ez a koldussá tett ország pénz­ügyi helyzete semmikép sem engedi meg, hogy luxus hadsereget tartsunk. És ha a bolsevizmustól megkímélt nőmet hadsereg­ben 4 százalék tiszt lehet, akkor nálunk, ahol elsősorban a fegyelmet kell helyreállítani, aránylag több tisztre van szükség. Ha a Duna Magyarországnak az életere, a dunai forgalom biztosítását csak a Flottilla garantálhatja. Ki véd meg ben­nünket a kommunizmustól, ha még a csendőrségünket sem erősíthetjük, hisz Európában nekünk volt ez ideig is a leg­kisebb csendőrségünk. Nem imperialiszti- kus politikát akarunk mi követni, csak a megélhetést és a nyugodt életet követel­jük. — Ilyen tartalma memorandumot nyújtott át a napokban báró Láng alezre­des az antant megbízottaknak. HÍREK. Eger, 1920. jan. 26. Gyászhir. Részvéttel értesültünk, hogy Kriston Miklós földbirtokos folyó hó 25-re virradó éjjel, életének 69 ik, házas­ságának 44-ik évében Egerben meghalt. A megboldogultban Kriston Endre apát- kanonok, érseki irodaigazgató, Kriston Ferenc, a szabolcsi ármentesitő társ. igaz­gató főmérnöke és Kriston György csen­dőrszázados, édes atyjukat gyászolják. A temetés hétfőn, 26 án d. u. 4 órakor volt nagy részvét mellett. A mélyen sulytott család a következő gyászjelentést adta ki: Mélységes fájdalommal tudatjuk az összes rokonok nevében, hogy a forrón szeretett jó férj, atya és nagyatya Kriston Miklós földbirtokos, életének 69 ik, boldog házasságának 44 ik évében, Egerben, folyó hó 25-én reggel félhat órakor, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, az Úrban csendesen elhunyt. Temetése folyó január hó 26-án d. u. 4 órakor lesz a Káptalan-u. 11. A. számú gyászhá/.ból; az engesztelő szent misét pedig 27-én d. e. 10 órakor mutatjuk be érette a szent-ferenciek templomában. Eger, 1920. január 25-én. Emléke legyen áldott!,Az örök világosság fényeskedjék neki! Özv. Kriston Miklósné, szül. MiKecz Borbála felesége. Kriston Endre, Kriston Ferenc, Kriston György, fiai. Kriston Fe- rencné szül. Eggert Mariska, Kriston György né, szül. Michnay Márta, menyei. Kriston Géza, Kriston Micu, Kriston Bandi, Kriston Márta, Kriston Anikó, Kriston Dénes, unokái. Kinevezések. A főispán kormány- biztos a vármegye irodaigazgatói állásra kinevezte Nagy Gyula irodatiszlet. Az irodatiszti állásba Majthényi Kálmán iroda segédtiszt jutott. A két megüresedett iroda segédtiszti állást Hizsa Aladárné és Nagy József dijnokok nyerték el. Ä választások. Vasárnap csak jó felerészben sikerült a szavazatokat be­szedni, úgy hogy hétfőn egész napon át is tartott a választási küzdelem! Ha ugyan küzdelemről egyáltalán érdemes beszólni, mert az egri kerületben már ez­előtt 1 hónappal véglegesen a dr. Nagy János javára billent a mérleg. Értesülé­sünk szerint a szavazás úgy Egerben, mint a falvakban a legnagyobb rendben folyt le. Az eredmény ma, kedden este lesz ismeretes.

Next

/
Thumbnails
Contents