Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-16 / 238. szám
XXVII. évfolyam 238 szám. Cenz.: E. 464 1920. Eger, 1920. Október 16. Szombat. Előfizetést ciiiat. postai szállítássá): Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el Negyed évre 75 K. - Egy nora 26 E. Egyes szám ara 1 korona. POLITÍKRI 1IÄPILÄ felelős szerkesztő: Barsy Károig dr. P. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Licetrni tigomda. Telefon szánt 11, Széthulló csontok. Régen is azt panaszolta a költő: mint oldott kéve széthull nemzetünk, de ha most élne és látná azt a társadalmi aléltságot, vagy jobban mondva azt a társadalmi vitustáncot, ami a mi társadalmi életünket ma jellemzi, hát a halálharangot csendítené meg fölöttünk. Ahogy vége volt a proletárdiktatúrának, olyan életpezsdülés mutatkozott ezen a magyar társadalmon, hogy az ember lelke örült: no végre kezdődik a magyar szervezkedés, a nemzeti összefogás, az erőgyűjtés, a céltudatos munka! Annyi egyesület keletkezett, hogy már ebben a csonka országban több volt a mindenféle címen alakult egyesület, mint város.' Ez is magyar nyavalya: a sok szereplő vezető, elnök akart lenni és keresetet, ha nem talált, csinált magának egyletet. Mások meg könnyen is akartak élni, jól dotált állás kellett, hát hozzon áldozatot a nemzeti felbuzdulás, ha élni akar. Ez a külszin, melynek beteges tünete az a vitustánc, melyben egyesületeink élete úgyszólván kimerül. Mulatnak, táncot ropnak, mert hát sirva vigad a magyar 1 Közben pedig ki nem fogyunk a keserű panaszból: nem tudjuk tovább bírni ezt a nagy nyomorúságot, bele kell, hogy pusztuljunk. Komoly, céltudatos társadalmi munka sehol! Mindent az államtól, a nemzetgyűléstől várnak, pedig ezek munkája a társadalom összefogása, komoly nemzeti munkája nélkül meddő marad. Fogadkoztunk pedig, imikor láttuk, hogy a kisebbségben levő zsidóság és szociáldemokrácia összetartása és céltudatos munkája mit eredményezett, no majd mi is — csak egyszer megvirradjon még — rálépünk a komoly céltudatos munkára, összetömöritjűk a magyar erőket és oly erőt dolgozunk bele céltudatos munkával a magyar társadalomba, hogy szikrázva lepattan róla minden ütés, mely szétmállasztani akarja. És mi lett eddig?! Egy szétmálló társadalom 1 Sehol valami imponáló erő. Egyesületeink — az egy sportot kivéve —(ismerve a magyar szalmalángot, jövőre ez is a többi között lesz) nemzeti erőtömöritő, népnevelő munkát nem végeznek. Pedig,minden társadalmi egyesületnek ma annak a fókusznak kellene lenni, melyben találkozni kellene a magyar lélek, a magyar akarat minden sziporkájának, melyben megedződnék, tetté válnék a magyar életnek, élni akarásnak minden vágya, melyben összeforrna a magyar intelligencia a magyar néppel, melyből kiindulna a népnevelésnek, a nemzeti erősödésnek és megértésnek nagy munkája. De hát ehhez aprólékos, kitartó, áldozatos munka kell, a munkához pedig hozzáértés meg kedv. Most pedig olyan nagyon kedvetlen a magyar lélek a munkára! Táncra, mulatozásra nem. Egy munkás vezérkart összetoborozni, mely neki lendülne ennek az elalélt, lomha tömegnek, ma a lehetetlenséggel határos. Nem érek rá, sok a dolgom, elég a magam baja. Az élet nehézségei, lehetetlenségei föhlhöz ta- padtá teszik a lelket, mint az ólmos eső a darucsapatokat. Sokan meg a hivatott vezetők között úgy gondolkoznak, hogy lassankint majd vissza áll a régi csöndes világ és minden marad a régiben és újra lehet gondtalanul ablakon keresztül lepipázni az életet. Maga a nép, a tömeg is oly annyira elalélt, hogy csak az érzékcsiklandó injekciókra reagál, csak az anyaghoz tapad. A közérzés, a nemzeti öntudat, a szellemi értékek mind csak ! hekuba neki. A pénz devalvációtól retteg, az j az ország devalvációjának kegyetlen súlyát nem érzi. Az ő földje nincs megszállva, oláh, szerb, cseh őt néni zaklatja, mással ő nem törődik. Széthullott csontok vannak itt szanaszét! Próféták, tüzes, áldozatos lelkű próféták kellenek ide a magyar csontmezőkre, hogy szavukra,munkájukra erő és élet szálljon beléjük. Itt Egerben is mennyi egyesület! Csak egy két rátermett lélek, köréjük csoportosult munkás, céltudatos vezérkar kitartó munkával életet varázsolhatna beléjük, itt a vidéken a nemzeti erősödés tűzhelyévé tehetné. Gazdasági és társadalmi munka és összefogás lehet csak a keresztény nemzeti politikának szilárd alapja, különben a levegőben lóg minden. Dr. Nagy] János % Vegyes bizottság a lakás- mizéria megszüntetésére. A tűrhetetlen lakásmizéria, a waggonlakók jogos panaszkiáltása végre megszülte az elengedhetetlen és egyedüli orvoslást. Vegyes lakás- bizottság alakult katonai, rendőri és polgári ki küldöttekből, amely az egész városban átkutatja a lakásokat és az általába.: feleslegesnek ítélt lakrészeket''a Lakáshivatal utján kiutaltatja. A bizottság már napok óta végzi a munkáját és amily várakozó örömmel szemléli a hajléktalanok tábora ezt az eredményteljes akciót, a másik rész, a házigazdák tömege épen olyan ideges bizalmatlansággal fordul ellene. Pedig megértéssel kellene támogatni ezt az ügyet, mert nem kényelemkeresés vezérli a bizottságot, hanem a nemzeti hadsereg tisztjeit és a waggonlakókat akarja elhelyezni. Ilyen szempontok mellett a saját kényelméből mindenki feláldozhat annyit, hogy 6—7 szobás lakásából egy szobát legább szives előzékenységből átenged annak, aki már hónapok óta a nem emberhez méltó vagon-bódéban szenvedi az időjárás szeszélyeit. Hazafiatlanságra vall egyeseknek olyatén viselkedése is,. hogy bútorozott szobát kénytelen-kelletlen adnak ugyan annak a tisztnek, de se ágyat, se ágyneműt nem bo- csájtanak a rendelkezésére. Lehetetlen pedig, hogy nem volna. A vegyes bizottságnak is, az általa valahová beutalt lakónak is joga van méltányosságot és egy kevés emberbaráti érzést elvárnia a háztulajdonosoktól, viszont a bizottság csak növelni fogja a maga iránt a bizalmat, ha minden esetben körültekintéssel, a családi, egészségi, megélhetési viszonyok figyelembevétele után veszi igénybe a rekvirálást. 11 karod, hogy országunk ismét nagy és hatalmas legyen?? Ädakozz a nemzeti hadsereg felszerelésére! HÍREK. / Eger, 1920. október 15. Befejeztük a szüretet. A szőlőhegyek elcsendesedtek. Vége a szüretnek. A termés általában jó volt, sőt nem egy gazda van, ki az idei szütetet még sokáig fogja emlegetni. Az augusztus napi esőzések rontottak a szőlőn, rothadás állott be, a termés néhány százaléka tönkre ment. Annál többet használt azonhan a meleg, verőfényes szeptember. A napsugarak eletet adó fényé milliókat varázsolt az egri gazdák zsebébe. Megállította a szőlőszemek rothadását, soha nem látott mértékben megjavította minőséget. 25—28 fokos musttal dicsekedhetik legtöbb gazda. Ez az, amire lapunk a -figyelmet több ízben felhívta. A jó minőségre kell törekednünk, hangoztattuk több Ízben, mert csak igy tud a magyar bor a külföldi relációkban helyt állni. Most aztán olyan borunk van, amilyenre, hogy a régi mondással éljünk, a legöregebb ivók sem emlékeznek. Innen és egyéb körülményekből .(melyekre még visszatérünk) magyarázható, hogy a must literje 24 -28 koronára szaladt fel. Újabban azonban ismét esett. A szürettel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy a lopások hihetetlen arányokat öltöttek. Volt gazda, akinek szőlőjét egyszerűen leszüretelték a tolvajok. Mióta vajúdik már a mezei rendőrség ügye, mióta sürgetjük ennek megvalósítását! Jön a tél, jön a tüzelőinség. De a tolvaj urakat ez nem igen aggasztja. Ott van a jó száraz szőlőkaró, a kunyhóajtó, a gyümölcsfa. Kezdődik előre a tavalyi nóta. A hegyőrök — tisztelettel a kivételeknek — nem nyújtanak elég garanciát. Tudunk eseteket, hogy a szüret alatt a tolvajok állig felfegyverkezve, valósággal megszálltak egyes szőlőket. Aliig felvegyverkezve — katonafegyverekkel ! Ajánljuk figyelmébe a polgári és katonai hatóságoknak! Ankétok az élelmezés tárgyában. A vármegye alispánjához pénteken érkezett le a köz- élelmezési miniszter rendeleté, mely szerint a vármegye székhelyén az alispán elnökletével minden hónapban értekezlet tartandó a közélelmezés körébe vágó kérdésekről. Az értekezleten részt vesznek Gok. Áruforgalmi kiküldöttéi, a hatóságok fejei, a közélelmezés egyéb szervei. Az éríekez let megállapodásai a közélelmezési miniszterhez terjesztendők fel, ki ezeket intézkedéseinél tekintetbe veszi. Az értekezletről lapunk mindig be fog számolni. A vasúti menetrendben a következő változások léptek életbe. Egerből indul reggel 3 óra 30 p. kor a 7201 sz. vonat Füzesabonyban csatlakozással Miskolcz felé, hová reggel 6 óra 31 p. kor érkezik és Poroszló felé reggel 8 óra 30 p. indulással. Egerbe érkezik reggel 7 óra 05 p. kor a 7204 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Bpest. Keleti felől, honnan éjjel 1 órakor indul. Egerből indul délután 12 óra 30 p. kor a 7207 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Bpest. Keletire, a hová este 9 órakor érkezik és Miskolcz felé, a hová délután 3 óra 30 p. kor érkezik. Egerbe érkezik délután 2 óra 27 p. kor a 7210 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Budapest Keletiről, honnan délelőtt 9 órakor .indul és Poroszló felől, honnan délben 12 órakor indul. Egerből indul délután 2 óra 49 p. kor a 7211 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Budapest Keletire, a hová este 9 órakor érkezik. Egerbe érkezik délután 4 óra 25 p. kor 7212 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Miskolcz felől, honnan délután 1 óra 05 p. kor indul. Egerből indul este 9 óra 59 p. kor a 7215 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Bpest. Keletire, hová reggel 6 órakor érkezik. Egerbe érkezik éjjel 12 óra 30 p/kor a 7202 sz. vonat, Füzesabonyban csatlakozással Miskolczról, honnan este 9 óra 25 p. kor. indul. Az Egerputnoki vonalon semmi változás nem állót be. További változás, hogy a 7207. sz. vonat Egerből d. u. 12 óra 30 perckor indul. Füzesabonyban este 11 óra 16 perckor van csatlakozása és Budapestre érkezik reggel 6 órakor. Vissza Füzesabonyból indul este 11 óra 45 p. s Egerbe érkezik 12 óra 30 perckor.
