Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-10 / 233. szám
KG Rí NEPUIbÁG. vittatta. Tessék tudomásul venni: barbárságot követtek el a minareten, egriesen mondván : «csonka mecset«-en, városunk legbecsesebb történelmi emlékén. Belevertek az oldalába egy csesznye nagy vasdorongot, hogy átvezethessék a villanyt az utca másik oldalára. Nem lehet tudni, kinek az engedélyével és javallatára történt a dolog, de kár, hogy csak az árdrágítókra hozták azt a bizonyos törvényt! Más városban féltve őriznék az ilyen ritka emléket, ráccsal kerítenék, parkot ültetnének körülte. Na de mi praktikusabbak vagyunk : felhasználjuk villanyvezető póznának 1 Allah il Allah ! Mohamed rasul Allah . . . 3. Szállók kegyetekhez is, kicsiny és Nagy Dobó Katicák 1 Nem is olyan nagyon régen a va- sái napi korzón csak úgy virított a szemnek kedves, viselni kényelmes magyar derék, magyar párta. Ma köznapokon is alig látni, és csak azokon, akik sietnek elviselni, mig teljesen divatját nem mylja. Nem jól van igy, kis és nagy hölgyeim ! Az a magyar ruha most nem egyszerű divat, hanem hitvallás, fogadalom, tüntetés! És nincs magyar szive annak a magyar hölgynek, aki az ostoba divat bokorugró, takarnivalót mutogató ruhája miatt félreteszi a szemérmes pártát, viganót! A magyar ruha ma nem múzeumba való ereklye, amit felveszünk mutogatni ünnepélyek, mulatságok alkalmával, néha nagyritkán, hanem élő szárny, mely nélkül holtan hull alá a pillangó. A férfi munkájával áldozzon ma a nemzeti gondolatnak, a nő áldozza fel annak a hiúságot is! Legyen szabad ép azért hölgyeink figyelmébe ajánlanunk az ismert izleses fővárosi divat- tervezőnek, Holló Erzsinek okos és tanulságos cikkét az Uj Idők legutolsó (24-.) számában a Magyar divat-ról, mely még a jól értelmezett hiúságot is megmenti 1 4. A negyedik zokszó a modern táncokat illette volna, de a témát a minap nagyon ügyesen elirta valaki előlem. Hát csak röviden ennyit: a miskolci rendelet csakugyan igaz és ne feledjük, hogy Miskolc a katonai kürletparancsnokság szék- helve. Szóval a rendelet hozzánk is megjön. De a mi fiatalságunk ugy-e készen várja már a letiltó parancsot, mert a táncmesterek jóelőre gondoskodtak a régi tisztes táncok felujitásáról 1 így kellett volna! Igenis, állítsuk most még a szórakozást is a nemzeti gondolat szolgálatába ! Thália is, Euterpe is, meg a többi hét múzsa is Hungáriának legyen ma alázatos szolgálója! Különös figyelemmel fogjuk kisérni e szempontból az őszi mulatságokat. HÍREK. Eger, 1920. október 9. Az egri középiskolák uj főigazgatója. A VKM. a kassai tankerület székhelyét a megszállás miatt Miskolcra helyezte át. Mivel a kassai kerület majdnem minden középiskoláját elvesztette, a rendelet az egri és gyöngyösi középiskolákat a Budapestvidéki tankerülettől a Miskolcra áttett kassaihoz csatolta. így az egri középiskolák éléről megválik Gaál Mózes főigazgató, aki pedig kétéves működése alatt a legnagyobb mértékben megnyerte a tanulók szeretetét, a tanárok és szülők tiszteletét, és mint ember s pedagógus egyaránt csak gyarapította azt u becsülést, mely- lyel neki mint írónak már régóta adóztunk. A tanulók a gyermeki lélek nagy ismerőjét, a tanárok jóakaró barátjukat és megértő vezérüket, a szjilők tisztán látó s az iskola iránt elfogulatlan szülőtársukat vesztik el benne. Hisszük azonban, hogy a búcsú nem végleges s a kassai kerü'et visszakapja elrablóit intézeteit. Az uj főigazgató dr. Mázy Engelbert, bencés áldozópap, aki 13 évvel ezelőtt a pannonhalmi főiskola pedagógiai katedrájáról lépett át a kassai kerület élére. Sok kiváló pedagógiai és aszketikus munkát irt, tagja a tanárvizsgáló bizottságnak is. Régi kapcsolat elevenedik meg az egri középiskoláknak a kassai tankerülethez való csatolásával : 1884-ig az egri főgimnázium (akkor még több középiskolánk nem volt) Kassához tartozott s a boldog emlékű cisztercita Juhász Norbert volt az egri főgimnázium utolsó kassai főigazgatója. (T.) Festő és iparművészeti tanfolyam. A múlt év telén a Kath. Legényegyletben üdvös és okos mozgalom indult meg. Néhány lelkes kezdeményező felszólítására arra tömörültek az iparos segédek, sőt voltak köztük ifjú mesterek is, hogy továbbképző tanfolyamot szerveznek, melynek tárgyai: rajz, tervezés, magyar és német nyelv stb. lett volna. Szívesen vállalalták az iparos ifjak felkérésére a tanítást oktató testüle- teink tagjai, készen volt már az órarend is, a helyiség kérdése is biztosítottnak látszott, mikor elkezdődött a villanymizéria. A sötétségbe aztán belefult az életre való terv és a továbbképző tanfolyamból semmi sem lett. Most újra ilyenfajta tanfolyamról van szó. A Move, melynek kebelében a helybeli rajztanárok és festőművészek külön szakosztályt alkottak, immár Jietek óta hirdeti és hosszabbítja meg megindítandó festő és iparművészeti tanfolyamára a jelentkezést, mégis félő, hogy a tanfolyam nem nyílik meg az érdeklődés hiánya miatt. Mert eddig a festőiskolába mindössze két műkedvelő jelentkezett, az iparművészetibe meg kilenc, köztük öt katona. Sajnos, a Movenak anyagi helyzete nem engedi, hogy a tanfolyamot teljesen ingyen rendezze: havi száz koronát vesz a hallgatóktól a fűtés és világítás fedezésére. A tanárok a tél folyamán hajlandók ingyen vállalni a tanítást, azonban megfelelő számú hallgató nélkül a többi költség sem kerül ki. Elég baj, hogy kisebb teremhez a Move nem jutott sehol, kénytelen mostani helyiségét a tanfolyam számára berendezni, már pedig e nagy terem fűtése és világítása igen sokba kerül. Egy-egy tanfolyamra legalább 15—20 jelentkező volna szükséges, hogy a költségeket a tandíj födözze. Azért a Move elnöksége első sorban az iparos osztályt kéri, ne hagyják cserbe a jó szándékot. A mai kereset-viszonyok mellett ne sajnálják azt a havi száz koronát, melyért a havi 20— 24 órában igen nagy gazdasági ellenértéket kapnak vissza. Az iparművészeti osztály célja ugyanis az ízlés fejlesztése, képzés öntudatos alkotása, célszerű és tetszetős iparcikkek és épületberendezések tervezése stb. mind oly értékek, melyek nem mérhetők össze a csekély anyagi áldozattal. De ép úgy kérjük a szives érdeklődést a festő iskola iránt is. Igaz, nem föltétlenül szükséges, hogy mindenki festeni tudjon, de a müizlés fejlesztése, a nemes szórakozás megkedvelése s a szabad időnek művészi felhasználása minden intelligens embernek kötelessége. Kérjük főkép a leányvilágot, ne sajnálja e csekély áldozatot és a ráérő időt ily nemes foglalkozásra, mely valóban megfogja teremni kamatait. 25-én lezárjuk a jelentkezést. Hisszük, nem hiába szóltunk városunk megértő közönségéhez s mind a két tanfolyamot megnyithatjuk. Jelentkezni a propaganda boltban lehet. —s. Helyreigazítás. A Tűzoltó Egylet diszköz- gyülését nem ma, hanem jövő vasárnap tartja meg. Az elnökség. Eljegyzés. Ruzsin llát eljegyezte Ludányi Antal m. kir. hov. főhadnagy. Véres verekedés a Deák Ferenc-utcán. Ifj. Kánitz Gyula dr. és Mihics rendőrellenőr dulakodása. Pénteken délután, lapzárta után a Deák Ferenc utcán véres jelenet játszódott le. Kánitz Gyula a végrehajtóval elment a Mihics lakására, ahol megítélt perköltség címén lefoglalásokat eszközölt. A szomorú aktus csendben véget ért, a hivatalos közegek kifelé távoztak. Kifelé menet a szűk folyosón szembetalálkoztak Mihics rendőrellenőrrel, aki épen akkor érkezett haza Miskolcról. A felesége sietett felvilágosítani és csak ennyit mondott neki: «No jöhetsz már, elvitték a pénzedet!« Mihics megdöbbent, magyarázatot kért és elállta az utat. A rendőrellenőr vallomása szerint ifj. Kánitz őt mellen ragadva félre lökte az útból. Erre kardot rántott, nagy tulakodás támadt, mind neki estek a rendőrnek, Kánitz fejbe ütötte. Az asszony, a Mihics felesége ezt látva, a férje védelmére sietett és egy nehéz bottal amúgy magyarosan visszaadta Kánitznak az ütést. Dr. Kánitz ezzel szemben azt állítja, hogy ő csak védekezett, mert Mihics karddal rohant rájuk. Hogy ki kezdte a verekedést, majd megállapítják a nyomozás során, tény az azonban, hogy csupa vér volt mindkét fél és alaposan elverték egymást. De nem ez itt a fontos, hanem az előzmények. Az egész kellemetlenség a lakásmizériára vezethető vissza. Az említett rendőrcsalád ugyanis Kardos Sándor kereskedő házában lakott, ahol házigazda és lakó között az egyetértés annyira elfajult, hogy Kardos kérte a kilakoltatás elrendelését. Különféle pörösködések folytak közöttük és minden esetben Mihics veszített, a perköltségeket azonban nem tudta fizetni, erre következett azután a végrehajtás és a leirt véres viaskodás. Ezek a száraz tények, azonban az ügynek volnának egyéb intimitásai, amihez nem akarunk nyúlni. Csak magunkban tűnődünk, miért vált ez a szegény família feleslegessé, sőt teherré abban a házban, ahová annak idején maga Kardos vezette be — védbástyául a vörösek ellen ? Vájjon, miért verte meg egy pár hete Mihicsné a Kardos leányát? Ugyan azok a sérülések, amelyeket a kis lány szenvedett a Mihicsné ütéseitől eredtek-e, vagy csakugyan igaz az, hogy az uszodában ütötte meg magát? A rendőrellenőr védekezett, de a bizonyítékok ellene szólnak és megbüntették. És vájjon ha a perköltséget behajtják a famílián,miből élnek majd egy hónapon keresztül? Z. Áthelyezés. Perge Annuska kir. járásbiró- sági dijnokot az Igazságügyminiszterium számvevőségi osztályához helyezték át. Köszönetnyilvánítás mindazoknak, kik felejthetetlen jó Ferdinánd fiunk és testvérünk temetésén való részvételükkel mély fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton mond hálás köszönetét a Farkas család. Krámer tiltakozik. Krámer fogtechnikus a minapi róla szóló hírünkre reflektálva a sajtó törvényre hivatkozik és egy helyre igazitó közleményt akar leközölni. Sorok Írója azonban — ugyancsak a sajtó törvény alapján — kívánságának nem tehet eleget, mert a »helyreigazító« közlemény mint helyreigazítás, nem állja meg a helyét. így tehát elégtételképen csupán a saját kommünikénket helyesbbitjük, illetve -- sulyosb- bitjuk. Bevezetésképen legyen szabad megjegyezni, hogy Krámer Imrét a rendőrség már megbüntette egyizben árdrágításért, a bíróság kuruzslásért, Az előbbi ügy felebbezés alatt áll. A tárgyra térve meg kell állapítanunk, a következőket: A tanács határozatilag visszavonta Krámer iparigazolványát, mert a lefolytatott eljárás alapján meggyőződött arról, a hogy az igazolvány, amelyet a munkácsi ipartestületi jegyző Berkovics Izidor, utólagosan állított ki, hamis adatokat tartalmaz. Ezt a határozatot a másodfokú iparhatóság, az alispán is jóváhagyta. Tehát két egybehanzó hatósági megállapítás van arról, hogy Krámer igen is hamis igazolvány utján jutott iparigazolványához. Továbbá iparos létére fogorvosi teendőket is végzett több esetben és ezért a polgármester helyettes e tiltott munkák végzésére alkalmas minden műszerét lefoglaltatta ts azokat hatósági zárlat alá helyezte és ellene az államrendőrség kapitányságától a büntető eljárás megindítását kérte. — A technikusnak az a védekezése pedig, hogy csak egy esetben nem sikerült a műtét, szintén nem fogadható el, mert e sorok Írója három szenvedő páciens nevét azonnal meg tudja nevezni. A Kér. Szociális Egyesület ma d. e. 10 órakor választmányi ülést tart az Egylet helyiségében. A választmányi tagok pontosan jelenjenek meg. Halálozás. Heidrich Jakab folyó hó 8-án este czendesen elhunyt. Temetése ma, vasárnap délután 3 órakor lesz a Bartakovics utca 12. szátnú gyászházból. Heidrich család. A Nemzeti Hitelintézet R. T. megnyílt fiók intézetei mellé rendelt »propaganda osztály« ismeretterjesztő keresztény népértekezletet következő sorrendben tart: Egerben 1920. október hó 17-én Vasárnap délelőtt a makiári II. negyedben a Kertész utcai önálló gazdasági iskolában és ugyanezen napon délután 4 órakor a Mária-útcai földműves olvasókörben. E hó 18 án este 7 órakor a Kath. Legényegyletben. Minden keresztény nő és férfi ott legyen. Esküvő. Folyó hó 7-én tartották esküvőjüket Kosztolányi Tekla és Baumerth István. Tanuk voltak: Hallasy József kir. kamarás főispán és Papp Imre pénzügyi tanácsos. Idill a főutcán. Az egri korzón történt az alábbi eset: Csütörtökön este 7 óra körül hármas csoport sétál gyanútlanul a Lyceum előtt, amikor egy arra vágtató kocsiról egy földműves suhanc ostorával teljes erejéből a csoport közé vág és vad iramban tovább vágtat. Szerencse, hogy ki nem ütötte az egyiknek a szemét, aki arcán és nyakán jókora hurkával volt kénytelen szó nélkül odébbállani. Rendőr persze nem volt egy sem