Egri Népujság - napilap 1920
1920-10-03 / 227. szám
EGRI NÉPUIbAG. R szezon után. Rövid volt, épen harminc napos, de elég volt a publikumnak, direktornak egyaránt. Nem árt, ha levonjuk a tanulságokat. Csináljunk mérleget. Az egyik serpenyő. Ez a szezon mint üzlet nem sikerült. Az a bizonyos minimális heti egység, mely épen csak arra elég, hogy a színészek élni tudjanak, alig-alig jött össze hetenként. Félházak, negyedházak előtt ment az előadás, valóságos oázis volt olykor egy-egy telt ház. És talán a legszebb oázis az a néhány díákelőadás volt, mely anyagilag is, erkölcsileg is lebillenti a serpenyőt. A részvétlenség okát egyaránt kell keresnünk a társulatban meg a közönségben. Ma már nem a háborús idők publikuma jár a színházba s ez a publikum különb társulathoz van szokva a régi időkből. Valljuk meg őszintén : nem a meglévő tagok ellen van kifogás, hanem a hiányzók ellen. A róka is ki tanulmányozza az egyféle csalétket, s rá se hederit aztán. Azzal az egy-két favorittal nem lehet állandó publikumot a színházba csalogatni. Megvolt a teljes társulat, de csak papíron. Ki betegség, ki megszállás és egyebek miatt vagy egyáltalán nem jöhetett meg, vagy épen a legutolsó pillanatban érkezett. A vis maior lehet mentsége a direktornak, de ép akkora mentsége a publikumnak is 1 Persze aztán a műsor nem lehetett eléggé változatos és vonzó, hogy egyebet ne említsünk: baritonista, szopranista nélkül. Summa summárum : a társulat elsősorban magára vessen, ha a publikum nem pártolta nagyobb hévvel. De legyünk igazságosak. Azt a jóakaratot, mely a színház vezetésében nyilvánult, azt a legtöbbször becsületes munkát, melyet a pihenéshez alig jutott színészek kifejtettek, azt az áldásos lemondást az úgynevezett kasszadarabokról: a közönség sem méltányolta eléggé. Természetes dolog, oktrojálni nem lehet a színházat senkire, mégis példa gyanánt, minden mellékgondolat nélkül, le kell szögeznünk néhány megállapítást. Nem járt a színházba a zsidóság, már pedig a közelmúltban a színházlátogató publikumnak nem kis hányada épen az ő soraikból került ki. Messze jutnánk, ha a visszavonulás okait keresnők, mindnyájan tudjuk, sokkal mélyebben járnak ezek, semhogy ma változtatni tudnánk rajta. Távol maradt a színháztól a katonaság is. Az ő távol- maradásukat a pénztelenség magyarázza. Hogy a tisztviselőnek nem jut manapság ilyen költséges szórakozásra: szomorú igazság. Az iparos világ, úgy látszik, megcsömörlött a proletár előadásoktól. A derék földmivelő nép ellen nincs panasz: vasárnaponként ők töltötték meg a páholyokat is. Általában mentsége a publikumnak a színház drágasága, de ezen ma segíteni alig lehet. De elmaradt a tehetős és szórakozni vágyó közönség nagy része is. Itt kapcsolódik azonban a két ok: ez a közönség csak jól szervezett társulatra áldozza pénzét és szórakozó kedvét! És végül a leghatásosabb magyarázata a gyér látogatottságnak: szeptember nálunk soha nem volt jó szezon: ki ezért, ki azért nem ér rá szórakozni. A másik serpenyő: a művészi szempont. Elismeréssel kell kijelentenünk, hogy a műsor összeállításában nem tért le a színház vezetősége arról az útról, melyet előtte a szinügyi bizottság megjelölt. Leszámítva a külső mezítelenségeket, a divat hóbortjait, az egri színpad, ha áldozatok árán is, beleilleszkedett a változott viszonyokba s műsorát a megújhodás gondolata irányította. Egyszer történt kisiklás a Szerelem vásárá-val. A sok üres ház után a különben is megfésült darab próba akart lenni, vájjon hát a publikumot be lehet-e csalni ilyen mézes madzaggal? És az eredmény a szinügyi bizottság álláspontját igazolta : a nézőtér a vörös darab mellett is feketén ásitozott! Szomorú valóság volt a kasszára nézve, de méltó elégtétel a közönség próbára- tételéért. Nem hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy .sok darab kifogástalan előadásban ment (János vitéz, Császár és komédiás, Túl a nagy Krivánon, Tolonc stb.). Külön kiemeljük a kedvünkért betanult Dobó Katicá-t. Bár az is igaz, hogy nem egy darabot, talán kedvetlenségből, alaposan elejtettek (pl. Ocskay-t, Lisistratá-t stb.). Általában komolyabb, tudatosabb munkát tapasztaltunk a színház részéről, mint a nyári szezonban. Télen nem lesz színház Egyrészt a színház fűtőkészülékének helyreállítása és állandó fűtése tömérdek pénzbe kerülne, másrészt a szinügyi bizottság a direktorral együtt úgy vélekedik, hogy a publikum télen sem látogatná eléggé a színházat. S a tapasztaltak után jogos e vélekedés. Reméljük azonban, ha késő tavasszal visszajön a teljes társulat, ha a jó erőket hasonló jókkal, vagy még jobbakkal kipótolja, a publikum is nagyobb lesz, megértőbb lesz, áldozatosabb lesz. Mert valóban csak a két tényező egybekapcsolódásával emelkedhetik ki a színház a leromlás fertőjéből s a közös munka és közös áldozat árán válhatik azzá, aminek valóban lennie kell: nemesen szórakoztató, szórakoztatva tanító és nevelő eszközévé az igaz magyar kultúrának! —/• HÍREK. Eger, 192U. október 2. Egyházmegyei hírek. Hajdúnánáson expo- situra szerveztetvén, annak vezetésével Grosch Adolf prépostot, menekült besztercebányai kanonokot bízta meg az Érsek főpásztor. Kiszely Imre hittanárt az Érsekfőpásztor kinevezte az egri érseki egyházmegyei képtár és muzeum őrévé. Melcher Bertalan, volt kassai egyházmegyei áldozópap, kápláni minőségben Szendrőben kapott alkalmazást. Ma nyílik meg a líceumi képtár. Mint jeleztük, az újonnan rendezett képtár ma nyílik meg a nagyközönség számára. A képtár vasár- naponkint d. e. 10—12 óra között tekinthető meg. A szakszerű katalógus a Sajtóvállalat propaganda üzletében és a liceumi portásnál kapható 8 koronáért. Felhívás. Tudomásunkra jutott, hogy városunkban sok szegény család nincs télire fával ellátva. Mivel illetékes helyeken ennek ellenkező- jeként azt hiszik, hogy az egri lakosság el van látva télire bőven fával, elhatároztuk, hogy városunk fa-ellátatlanjait összeírjuk, nem mintha mi a fainséget megszüntethetnénk, hanem csak kimutatást akarunk készíteni azokról, akiknek a télire tűzifájuk nincs és azt illetékes helyre juttatni. E célbői a mai vasárnaptól kezdve, minden vasárnap d. e. 10 órától és d. u. 4 órától össze fogjuk irni városunk faellátatlanjait a tisztviselők és beszerzési csoportok tagjain kivül. Jelentkezés egyesületi helyiségünkben (Szekfű-u. Mecset előtt) a fenti időkben mielőbb. Kér. Szociális Egyesület Elnökség. Ájtatosság a Ferencrendieknél. A háromnapos ájtatosság, mely pénteken kezdődött a szent Ferenczieknél, hétfőn ér véget. Ma, vasárnap reggel 6 órakor szentmise, utána szentbeszéd. 8 órakor énekes mise, mely után a szerzetes jelöltek beöltöztetése következik. Délután 6 órakor szent beszéd, utánna rózsafüzér-ájtatosság. Október 4- én, szent Ferenc ünnepén 6 órakor énekes szent mise közös szentáldozással, 8 órakor énekes szentmise a szt Ferenc oltárnál, délután Vző-kor szt. beszéd, ájtatosság szt. Ferenc oltáránál az ő elköltözésének emlékére, ezt követi a teljes búcsúval összekötött általános feloldozás a III. rendi tagok számára, — rózsafüzér ájtatosság, Te Deum, végén szentséggel áldás.j Műkedvelő előadás. Hevesi Gusztávné rendezésével a dilettáns színészek fáradhatatlanul készülődnek az október 9-iki és 10-iki szinielőa- dásra. Naponta 3—4 órán keresztül próbát tartanak és ma már minden szereplő kiforrott készséggel alakítja a rá eső szerepet. A próbák után ítélve, a «Charlotte kisasszony« bemutatója fényes sikerekkel kecsegtet. A rendezőség csak két előadást tervez, de valószínű, hogy sor kerül a repeticióra, mert eddig is már 152 páholyt jegyeztek elő. A művészi est okt. 2.-ra volt tervezve, de a jelmez-kérdés egy heti prolongációt vett igénybe. Azonban ez a körülmény is csak a nagyobb sikert mozdítja elő, ez az egy heti késés a begyakorlást intenzivebbé, a művészi eredményt biztosabbá teszi. — A közreműködők teljes névsorát legközelebbi számunkban hozzuk. Meghívó. A Move Egri Sport Egylet f. hó 5- én, kedden d. u. 6 órakor a Move helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a Move Ese tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Három aleinök választása. 2. A lemondás folytán megüresedett főszertárosi tisztség betöltése. 3. Két szertáros választása. Move vezetőség. Nyukosz. Fakitermeléshez értő munkások elsősorban munkaképes rokkant katonák munkát kaphatnak megegyezés szerint a Nyukosz egri főosztálynál (Vármegyeház földszint). Jelentkezni lehet vasárnap 9—10-ig, hétköznap 9—11 óra között. Eljegyzés. Mucsy Mancikát eljegyezte Rap- csányi László. Turisztika. A Természetbarátok Turista Egyesülete f. hó 3.-án, vasárnap kirándulást rendez a Mészvölgybe. Indulás reggel 7-kor a tűzoltóktól. Útirány: Felnémet, Bervavölgy, Mészvölgy. Vissza: Tár- kánytól iparvasúton. Vendégek jöjjenek ! Vezetőség. Lettország egész területére egy tegnapi rendelet a magyarországi postaforgalmat kiterjeszti. Meghívó a Nemzeti Hitelintézet Propaganda Osztálya áltaj f. hó 4.-én (hétfőn) este 7 órakor a Katholikus Legényegylet helyiségében tartandó keresztény népértekezletre. Felnőtt férfiak és nők minél nagyobb számban jelenjenek meg. 1—1 Hevesvármegye m. kir. katonai parancsnoksága teljesen képzett gépírót, vagy gépirónőt keres azonnali felvételre. Jelentkezés d. e. 9 — 10 nevezett parancsnokságnál. 2—5 Hirdetmény. A vármegye laktanya parancsnokság a megyei laktanyában felállítandó borbély- műhely bérletére pályázatot hirdet. A bérletre csakis hivatásos hadirokkant borbély iparosok pályázhatnak. A bérletre vonatkozó feltételek a helybeli rokkantügyi hivatalnál kiffügesztett részletes hirdetményből avagy a gyalogezred I. zászlóalj gazdasági hivatalánál (Megyei laktanya) tudhatok meg. Pályázatok a megyei laktanya parancsnoksághoz nvujtandók bfe; Juhász ezredes. „Ravengár“ az Urániában. Ma három előadáson az amerikai Pathé-gyár szenzációs kalandortörténetének harmadik része: «Küzdelem a felhők közt« hat felvonásban kerül bemutatásra. A negyedik, vagyis befejező része: «A rejtelmek megoldása« következő szombaton és vasárnap kerül műsorra. Ma az előadások 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. A «Ravengár« befejeztével «A szent bűn« jön műsorra, főszerepét a nagy népszerűségnek örvendő művész, René Cresté (Judex) játsza. Kérelem. Kiröpült csütörtökön útikosaramból egy vörös-fehér színű galamb, nagyon kérem befogóját illő jutalom ellenében adja'át Kállaynak, Eger, Bartakovits-utca 6. 2—2 Elveszett. Deák-Ferenc úttól Piacig elveszett arany karkötő óra, megtaláló, vagy nyomra vezető 500 korona jutalomban részesül órái rendőrségen kérem átadni. 1—3 Szociális rovat. A földmives gazdák és munkásaik. A kölcsönös elhidegülésnek egyik fő oka a gazdák nemtörődömsége és előkelő elszigeteltsége volt. Sajnos, gazdáink nagy része nem méltányolta munkása egyéniségét oly mértékben, mint az megérdemelte volna. A legtöbb gazda azt tartotta : megfizetem a napszámot és többel nem tartozom. Pedig ez nem úgy van. Tudnia kellene minden gazdának, hogy a munkása egyúttal munkatársa is, akit ezért meg is kell becsülni. Amint nem jó gazda az, aki lovát csak befogáskor abrakolja és tisztítja, épp úgy nem jó gazda az sem, aki munkására csak a munkába álláskor gondol. Mert őszintén szólva, másra nem is gondoltak egész éven át a múlt időkben, csak önmagukra. Munkásaikat teljesen elhanyagolták. Ezzel nem azt akarom én mondani, hogy ezeket tenyerükön hordozzák, csak egy kis becsülést kérek a részükre. Néha egy kis jó szó, vagy a megszokottabb munkásnak egy kis anyagi segítség, örök hálára kötelezné szegény munkását és még szegényebb családját. Gondolják meg szőlő- és földmives gazdáink, hogy mig ők rendezett viszonyok között élvezik az évi munka gyümölcsét, munkásaik családjában a legnagyobb nyomor üthet tanyát, amelyen segíteni elsősorban a gazdáknak kell. Ne mondják nekem, hogy nem érdemli meg, mert elissza nyáron, amit keres. Nem igaz. Ha vasárnap délután egy félliter bort megiszik, a kozzá nem szokott gyomor, mely egész héten egyebet se* lát víznél, hamar tele van és igy a fejnek is megárt. Ezt a kis hibát ne rójják fel a munkásoknak bünül, mert hisz’ a gazdák is megisszák a maguk porcióját egész héten át és igy nekik azért nem árt meg oly mértékben. Ezek után tehát csak azt ajánlom, hogy egymásban gazda és munkás testvért látva, ne nézze le szegényebb sorsú munkását egy sem a gazdák közül, adja meg annak is a kellő tiszteletet legalább, mert munkája után azt is megérdemli.
