Egri Népujság - napilap 1920

1920-10-01 / 225. szám

XXVII. évfolyam 225. szám. CenZ,i E. 447/1920. Eger, 1920. Október 1. Péntek.

Előfizetési dijak postai szállítással:

Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el Negyed évre 75 K. — Egy hóra 25 K. - Egyes szám ara 1 korona.

Egy megszívlelendő gondolat.

Megyei múzeumot Egerben!

A líceumi képtárról, nemrégiben megjelent cikkhez néhány szavam volna. Ez a néhány szó elsősorban az elismerés szava. Akadt végre valaki, aki belátta azt, hogy nem elég a szépet és értékeset összegyűjteni csupán s elzárni a szép üvegszekrénybe, hanem föl kell tárni a tömegnek mindazt, amiből az izlés, a tudás és műveltség fakad. Mert az érték csak akkor érték, ha azt mások is tudják. A világ legnagyobb és legszebben csiszolt gyémántja is, beásva 100 méter mélyen a föld alá, szerintem éppen annyi, mint egy rongy kő. (Érték alatt nem a piaci árát értvén.)

A muzeum az értéktárgyak kirakata. A múzeumok nem csupán arra vannak hivatva, hogy dohos szobákban, öreg, összesavanyodott őrök gondjaira bizva rejtegessék a világ akár legdrágább kincsét is, hanem azért vannak, hogy a mindenünnen, legtöbbször nagy fáradtsággal, esetleg óriási pénzeken megszerzett tárgyakat megmutassák azoknak, akik egyébként körülményeik miatt ahhoz hozzájutni sohasem lettek volna képesek, illetve azoknak, akik azokból tanulva, az igy szerzett tudásukat a nagy tömegnek rendelkezésre bocsájtani készek. Egyszóval, a muzeum ne penészgomba s molylepke-tenyésztő odú legyen, hanem a tudás, a szépérzék terjesztője. Ezért üdvözlöm ezt a szép és okos kezdeményezést.

Ez azonban még nem minden. Régi nagy hibánk az önzés, vagy talán a szükkeblüségnek nevezett beteges állapot. Úgy"van ugyan is, hogy mindenki csak magának gyűjt, de senkinek eszébe nem jut, adni a köznek is. Hány nagyértékü, vagy képzőművészeti szempontból nagybecsű muzeális tárgy van családoknál, vagy egyeseknél, legtöbbször meg nem becsülve, a tanulni vágyók szemei elől elzárva, pedig mily áldás volna a közönségre, ha ezek előkerülnének a feledés homályából s oda helyeztetnének, a hová valók: a múzeumba, mindenki szeme elé.

Sokan félnek kincseiket múzeumnak adni; legtöbben azt hiszik, hogy ha festményeiket, vagy őskori tárgyaikat múzeumnak adják, akkor azoknak tulajdonjogáról már le kell mondaniok. Ez tévedés. A múzeumok, illetve képtárak elfogadnak örökletétként, de elfogadnak rövidebb időre is múzeumba, illetve képtárakba valók tárgyakat s igy a muzeum vagy képtár mintegy csak ki- állitja ezeket, a köz elé tárja, de a tulajdonjog nem szűnik meg.

Nagy hiba az is, hogy mindeme muzeális tárgyak sok helyen, sok gazdánál vannak. Eltekintve a magánszemélyeknél levőktől, itt Egerben pl. múzeuma van a lyceumnak, Bartalos Gyulának, a főgymnáziumnak, az angol apácák nevelő intézetének, főreáliskolának stb.-nek. Véle ményem szerint ez nagy baj, egyrészt azért, a mint már megelőzőleg is említettem, mert sok helyen van, másrészt mert el van zárva a világtól, továbbá azért is, mert legtöbbször még azok sem látják, akiknek a számára összegyűjtötték. Én nem tudom jelenleg hogyan van, de gimnazista koromban a főgymnázium múzeumában 2-szer voltam, pedig nagyon szerettem volna százszor is látni. Féltékenyen őrizték, nekünk tabu volt. Nem azt akarom én mindezzel mondani, hogy ezen iskolamuzeumokra nincs szükség, sőt, én csak azt óhajtanám, hogy legyen meg ezen múzeumokban mindaz, ami az iskolai neveléshez szükségeltetik s azon tárgyak pedig, a mik a nagyobb igényeket volnának hivatva kielégíteni, a mik a köz elé tartoznak, mindenki által könyPOLITIKÄI NÄPILÄP.

Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr.

nyen megközelíthető nyilvános helyeken legyenek közszemlére kitéve. Természetes, hogy ehhez megfelelő termekre volna szükség. Ézekről máskor.

Most csak gondolatokat igyekeztem nyújtani azok számára, a kik hivatva vannak e kérdésben tenni is valamit. Gyűjtsük össze a város, illetve megye területéről mindazt, a mi a történelmünkhöz tartozik, csináljunk egy megyei múzeumot s adjuk át művelődés céljaira azoknak, a kik e nemzetet az itt szerzett tudással naggyá, hatalmassá teszik. A műveltség nem utolsó fegyver azok kezében, a kik szomszédaink fölött uralkodni akarnak. Egy muharát.

HÍREK.

Fger, 1920. szeptember 30.

Az érseki líceum képtára.

Szmrecsánvi Miklós dr. ny. miniszteri tanácsos uj, szakszerű rendezése után október 3-án megnyílik a líceumi képtár s minden vasárnap délelőtt io órától déli 12 óráig nyitva lesz a közönség részére. (Kivéve a téli hónapokat.)

Gyermekek csak szülőikkel, iskolai tanulók csoportosan csak tanáraik vezetése mellett láto- gathatját a képtárt.

A művészet iránt érdeklődők — egyszerre legfeljebb tizen — a portás kalauzolása mellett, valamint az iskolai tanulók szemléltető oktatás céljából tanáraik vezetése és felelőssége mellett hétköznapokon is megnézhetik a képtárt. De a tanintézetek igazgatóságának a képtár őrét — Kiszely Imre hittanárt — egy nappal előbb kell értesiteniök a látogatás idejének meghatározása végett.

A képtár tárgymutatója az egri keresztény sajtószövetkezet könyvkereskedésében és a líceum portásánál kapható. Ara 8 korona.

A legnagyobb örömmel vesszük tudomásul és publikáljuk a hirt, hogy az érseki líceumi képtár remekei ezentúl a legszélesebbkörü nyilvánosság gyönyörködtetésére fognak szolgálni. Hálával gondolunk mindazokra, akiknek a képtár megnyitásában és rendezésében csak a legparányibb érdemük is van.

Requiem. Folyó hó 30 án a főszékesegyházban gyászmise volt néhai Samassa József dr., bibornok-érsejr lelki üdvéért. A gyászmisét Böhm János dr., prépost-kanonok celebrálta. A misén részt vett Szmrecsányi Lajos dr., Érsek Főpásztor is.

Élőposta Szibériából. Tegnap érkezett haza a szibériai Cselabinszk nevű fogolytáborból Törő József, aki szomorú kötelességének tartja lapunk utján közzétenni azon hevesmegyei bajtársainak nevét, akik halálának szemtanúja volt. Ezek a következők: Majzik Iván 8. honv. gy. ezredbeli százados. Meghalt 1918. jul. 18-án; Hajnal Ernő tanító, 10. honv. gy. ezredbeli had- apródj. Meghalt 1918. jul. 24-én. Mindketten a tomszki Polák-temetőben nyugszanak; Nagy Lajos (Erdőtelek). Meghalt 1918. máj. 20-án; Szabó Ignác (Tiszanána). Meghalt 1918. április 23-án; Jánosi János (Adács). Meghalt 1918. nov. 7-én és Rosenfeld Ferenc (Eger). Meghalt 1920. jul.

18-án Tomszkban. Az elhunytak hozzátartozóinak szívesen ad bővebb felvilágosítást Törő József, egri áll. polg. leányiskola.

Nyitva marad az uszoda. Az a hir, hogy az uszodát a mai nappal bezárják, sokakat igen elszomoritott. Megnyugtatásul közöljük, hogy az uszoda egész ősszel nyitva lesz, sőt tervbe van véve, hogy a tél folyamán is nyitva tartják.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

Hatályon kívül helyezés. Egy tegnapi kormányrendelet hatályon kívül helyezte a zálogtárgyak értékesítésének korlátozásáról szóló rendeletet. Egy másik korlátlanná teszi a nyerspamut, pamuthulladék, mügyapot, pamutfonál és pamutszövet forgalmát és felhasználását s igy vele az összes pamutforgalmat korlátozó rendeletek hatályukat vesztették.

Hirdetmény. A vármegye laktanya parancsnokság a megyei laktanyában felállítandó borbély- műhely bérletére pályázatot hirdet. A bérletre csakis hivatásos hadirokkant borbély iparosok pályázhatnak. A bérletre vonatkozó feltételek a helybeli rokkantügyi hivatalnál kiffügesztett részletes hirdetményből avagy a gyalogezred

1. zászlóalj gazdasági hivatalánál (Megyei laktanya) tudhatok meg. Pályázatok a megyei laktanya parancsnoksághoz nyújtandók be. Juhász ezredes.

Elfogták a rettegett betörő vezért. Meg

irtuk, hogy az egri törvényszék 10 évi börtönre ítélte azt a szervezett betörő banda vezérét, amelv a tavaszon a város minden részét izgalomban tartotta. Az Ítélet elől akkor Losonczi Simkó Antal, a fiatalkoruaknak 21 éves vezére, megszökött. Azóta a megrögzött, kalandos természetű ifjonc bekalandozta a Felvidéket, járt a románoknál, de vissza vágyott Egerbe. Több hete itt bujkált már az Eged alatt, a Nyúzó szőlőkben. Sátorban lakott, fegyverrel, pisztollyal járt és abból élt, amit a villákból ellopott. De mindene volt bőven. Mindenhová behatolt. A zár nem volt előtte akadály, a legerősebb lakatot is lelőtte, ha már lefeszíteni nem tudta. Élt vigan Savanyu Jóska módra, vagy amint azt a mozi filmeken láthatni. Tetszett neki ez az élet, de a virtus is dolgozott benne. Hizelgett az önérzetének, hogy ime a de- tektivektől ő nem fél. Késő őszig még Eger határában akart ődöngeni. Addig egy-két detektívet «haza küld», azután vagy elillan, vagy öngyilkos lesz. A halálra ítélt detektívek azonban kelepcébe csalták a vakmerőt. Bort küldtek ki neki, amit meg is ivott az utolsó rsöppig, berúgott, elaludt és összekötözve ébredt fel. «Kifogtatok rajtam! Üssetek agyon!» ezek voltak üdvözlő szavai. Kívánságát nem teljesítették ugyan, de a sorsát aligha kerülheti ki.

Gazdák figyelmébe! A Budapesti Közlöny folyó évi szeptember hó 23.-iki 218. számában jelent meg a m. kir. földmivelésügyi ministernek az őszi gabona termesztésének előmozdítása tárgyában 110.801. sz. alatt kiadott rendelete amely a közellátás biztosítása és a szabad forgalom lehetővé tétele érdekében szükségesnek mondja ki azt, hogy a gazdák szántó földjük legalább ’/* részén őszi gabonát termeljenek. Amely gazda ezt nem teszi, attól, ha requirálásra a jövő évben is szükség lenne, a gabona magasabb kulcs szerint fog requiráltatni, mezőgazdasági üzemanyagot pedig a földmivelésügyi ministerium ily gazdák részére egyáltalán nem fog kiutalni. Viszont az a gazda, aki szántóföldjének t/4 részét meghaladó területen termel őszi gabonát a jövő termésének ezen többletét minden körülmények között szabad forgalomban fogja értékesitetni.

Uránia. Szombaton és vasárnap a «Raven- gár« harmadik része: «Küzdelem a felhők közt« hat felvonásban kerül műsorra. Szombaton két előadás 6 és 8 órakor, vasárnap három előadás 4, 6 és 8 órai kezdettel. — Jegyek mindkétnapra már kaphatók a Mozitőzsdében.

Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. Eger. Alapítványi ház. Betéteket 4%-os kamatlábbal kamatoztat úgy könyvecskére, mint folyószámlára. A legelőnyösebb feltételekkel folyósít váltó és folyószámla- kölcsönöket. Értékpapírokra előnyös kölcsönt ad. Vesz és elad tőzsdén jegyzett és egyébb értékpapírokat.