Egri Népujság - napilap 1920

1920-09-24 / 219. szám

iXVIl. évfolyam 219 szám. Cenz.: E. 437/1920. Eger, 1SSC. Szeptember 24. Péntek. Előfizetési dijak postai szállítással: Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. | ttegged évre 75 Ä. — Egg hóra 25 K. Egyes szám ára 1 korona. POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő; Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd , Telefon szaru 11. Ä magyar dicsőség. Nagy Ínségben levő szegény magyarok elme­renghetünk az idő folyásán, sorsok változásán, dicsőség múlásán . . . A népek küzdelmének földetrengető tusájá- ban világot vakító fénnyel ragyogott a magyar dicsőség csillaga, vezetvén diadalról-diadalra a szittya vitézek fegyvereit. Hulló csillag volt! A dicsőség, nagyság magaslatáról belezu­hantunk a szerencsétlenségek örvényébe, hol go­nosz démonok sajgó szivünkbe csepegtették a keserű fatalizmus mérgét, mely elhódította agyun­kat, elpuhitotta szivünket . . . s ránkborult a kórtenyésztő tespedés éjjele. Ám, mit vétkes könnyelműséggel zúdítottunk önfejűnkre, azt nincs jogunk a Végzetre hárítani! Ha a puhaság nem­rég letűnt örökre átkozott napjaiban megnyitot­tuk hajlékunk ajtaját a rombolás ördögének, most öleljük férfikarokkal keblünkre az otthonából ki­űzött magyar Geniust: az államalkotó Erőt, az országot védő és mentő Akaratot, a hegyeket elmozdító Kitartást! Őseink teljes épségben hagyták ránk Szt. István birodalmát. Mi — a tékozló fiuk — el- prédáltuk az örökséget, mit fiaink majdan szá­mon fognak kérni. Legyen meg hát bennünk a kölykeit védő oroszlán halálraszántsága, mellyel visszaragadjuk az ország testének lemetszett da­rabjait a gránicokon tanyázó milliónyi dögke­selyűtől ! Tisztelet a politikusoknak, diplomatáknak, tudósoknak, művészeknek, de most mindenekelőtt prófétákra van szükségünk, kik ihletett ajakkal hirdetik a feltámadást, az örök életet; költőkre, kiknek lantja nem pásztor éneket és elegiát, ha­nem harci riadót, hősi ódát, irredenta dalt zeng. Mert én . . . érzem, hogy jön, a döntő óra, amikor min­denkinek, akinek magyar lelke van, ki kell állnia a síkra, indulnunk kell az uj szabadságharcra: a bánat völgyeiben sírva veszékelő testvéreink meg­váltására. Ó mily balgatag az, ki sosrfordulatoktól, a dolgok természetes folyásától várja a helyzet változását! Rabtestvéreink szivbe zárt szabadság- vágyát csak a vihar élesztheti eget nyaldosó lánggá, a magyar dicsőség zászlóját csak a fer- geteg ragadhatja győzelemről-győzelemre s meg­váltás sincs keresztfa és vérhullatás nélkül! Csak nem akarja valaki azt állitani, hogy a történések rúdját a rablóösztönök, a telhetetlen falánkság, s más egyéb állati indulatok irányít­ják? ! . . Mert akkor felhagyhatunk minden remény­nyel. Ellenségeink — körös-körül — a rablóvá­gyak kísérteties füzével szemükben, sóvár pillan­tásokat vetnek a magyar csűrök felé, s csak az alkalmat várják, hogy mikor lehet újra veszély nélkül harácsolni, felelősség nélkül fosztogatni védteleneket. De nem ! A história lapjait nem állati ösz­tönök karmai, hanem a hősiesség férfikarjai írják. A hősiesség iskolája pedig, hol a gyenge izmok történelmet vérrel iró karokká acélosodnak: a nemzeti hadsereg. Itt szövődik össze a harckész­ségnek, a férfias bátorságnak, testi és lelki erő­nek az a foka, melyet egy szóval hősiességnek nevezünk. Ma már minden igaz magyarnak lelke mélyében gyökeredző szent meggyőződése, hogy az ezeréves Magyarország nem diplomáciai sakk- huzásokkal, nem hazárd szerencsejátékokkal, ha­nem a nemzeti hadsereggel .áll, vagy bukik. Szeressük hát rajongással, önfeláldozó szeretettel ezt a hadsereget, mely magunkrahagyatottságunk- ban egyedüli támaszunk. Ez az az Istentől küldött tüzoszlop, mely a vak-sötét éjben még a hitetlen, kétkedő Saulok­ból is sziklaszilárd hitü, megingathatatlan reményű Szent Pálokat formáló tündökletes fénnyel vilá­gítja meg a magyar dicsőség útját, a jövő nagy­ság grádicsát. Valahányszor katonáinkat nézem, szuronyaik hegyén ott látom sziporkázni annak az üstökös­nek magját, melynek már csak csóvája izzik a történelem misztikus kohójában. Mi az üstökös neve? Magyar Dicsőség. IV. E. Városi közgyűlés. Eger város képviselőtestülete tegnap a vá­rosháza nagytermében gyér érdeklődés mellett rendes közgyűlést tartott. A magunk részérói —• bár számolunk a szüreti és egyéb égetően szük­séges őszi munkálatokkal — mégis igen szomo­rúnak találjuk, hogy a város ügyei iránt a kép­viselőtestületi tagok nagy része oly kevés érdek­lődést mutat. Ha országot épitő fokozott munkát követelünk mindenkitől, akkor a városatyáktól is elvárnék, hogy a közönség érdekeit fokozottabb buzgalommal viseljék szivükön. Napirend előtt Trak Géza elnöklő h. pol­gármester örömmel jelenti, hogy a májusi ellen- forradalomban oly nagy érdemeket szerzett Szita Mihály alezredes vármegyénk katonai parancsno­kává, neveztetett ki. Indítványára a képviselőtes­tület elhatározza, hogy visszatérésekor üdvözli s működéséhez sikert kivan. Kakuk Ignác azon in­dítványát, hogy a májusi ellenforradalom hősei­nek neveit jegyzőkönyvben örökítsék meg, a h. polgármester hozzászólása alapján, mely szerint Eger város összpolgársága ellenforrádalmár volt, a képviselőtestület elveti. Tóth Csepreghi András Eger város ellátat­lanjai érdekének szempontjából igen sérelmesnek találja, hogy a Sertéshizlaló r. t. a napokban 50 drb. hízott sertést Budapestre adott el, kilonkint 82 K-ért. A város közönségével szembeni csep­pet sem nobilis eljárásban a szerződés súlyos megsértését is látja. Kívánja, hogy a szerződést a jogügyi szakosztály vizsgálja át s amennyiben az nem felel meg az összpolgárság érdekeinek, azonnal megváltoztatandó. Kakuk Ignác éles sza­vakkal bírálja a megkötött ügyletnek ilyetén ki­játszását s követeli, hogy a hizlaldát a város vegye át. A h. polgármester tájékoztató szavai után a képviselőtestület utasítja a jogügyi szak­osztályt, hogy a kérdést készitse elő a jövő közgyűlésre. A tárgysorozat eiső pontja az Egerben fel­állítandó közigazgatási tanfolyam ügye. Kálnoky Istvsn dr. h. főjegyző jelenti, hogy a tanfolyam­mal kapcsolatos internátus ' minden valószínűség szerint a Szarvas-laktanyában fog beredeztetni, az erre vonatkozó döntés azonban a körletpa­rancsnokságtól van föggővé téve. A tanfolyam felállítása biztosítottnak tekintendő. A képviselő- testület kimondja, hogy az internátust anyagilag is támogatni fogja. Hevesvármegye főispánja a Jankovics Dezső polgármesterre vonatkozó felfüggesztési határo­zatot hatályon kívül helyezte, sőt meghagyta a rendelkezési állományban. Elénkebb vitát váltott ki a temetők ügye. A temetők zsúfoltsága miatt maholnap nem lesz hová temetni halottainkat. Uj temetőre, illetve a régiek kibővítésére van tehát szükség. Petrovits Gyula kanonok-plébános a rk. iskolaszék nevé­ben, amely behatóan foglalkozott az üggyel, a Kiasszony-temető kibővítésére — ideiglenes meg­oldásul — 260 négyszögöl köztér díjtalan áten- I gedését kéri, amit a képviselőtestület meg is ad. 1 HÍREK. Eger, 1920. szeptember 23. felemelték a középiskolai tandijat. A vallás- és közoktatási miniszter az államkincstár súlyos helyzetére és az iskolákra fordított dologi kiadások nagy emelkedésére való hivatkozással a középiskolai felvételi és tandijakat felemelte. Még pedig az eddigi 20 K-ás felvételi dijat 50 K-ra, a tandijat a tanárképző gyakorló főgimná­ziumban 1000, a többi középiskolákban 360—520 K-ra emelte. Kivételt képeznek azok a tanulók, akik családi pótlék alá esnek, továbbá azok, akiknek atyja a nemzeti hadseregnél, vagy a csendőrségnél az ezredesi rangfokozatnál alacso­nyabb rangot visel. Említettek a felvételi díjnak a felét, tandíj fejében pedig csak 100 K-t fizet­nek. Ebben a kedvezményben azonban az osztályt ismétlők, vagy a javítóvizsgát tett tanulók nem részesülnek. Ä teljes tandíjmentességet kérni kell és a kérvény elbirálásánál elsősorban a csekély fix fizetésű szülőkre vannak tekintettel. E rende­let csak az állami iskolákra szól, de mint értesü­lünk, a felekezeti iskolák is felemelték a tandijakat. Aknamunka. Az a tendenciózus hir terjedt el, hogy az egri ébredő magyarok meg akarják akadályozni, illetőleg zavarni a Nőegylet által rendezendő műkedvelő előadást, mert az előadandó darab szerzője: Lengyel Menyhért. Kijelentjük, hogy a darab megválasztását nem tartjuk szerencsésnek, mindazonáltal az előa­dás megzavarására még csak nem is gondoltunk és az ezzel kapcsolatos híresztelések szemensze- dett rágalmak, melyre csak az a feleletünk, hogy hiába a destruktiv urak és úrnők minden erőlkö­dése, mert a keresztény egyesületek között fenn­álló legbensőbb egyetértést úgy sem fogják tudni megbontani. Az Eme egri csoportja. Rendelet a munkásbiztositó pénztárak és betegsegélyzők alkalmazottairól. A m. kir. népjóléti miniszter rendeletet közöl, amely ki­mondja, hogy azok a munkásbiztositási, vagy be- tegsegélyzői alkalmazottak, akik a. forradalom alatt beigazoltan hazafiatlan magatartást tanúsí­tottak, felmondás és végkielégítés nélkül elbocsát­hatók. Az Ébredő Magyarok Egyesülete ma d. u. 4 órakor gyűlést tart. Az árvizsgáló bizottság élelmezési albi­zottsága ma, pénteken délelőtt 10 órakor a vá­rosház kis tanácstermében a húsárak megállapí­tása céljából ülést tart. Módosították az adógabona rendeletet. A közélelmezési miniszter az adógabona beszol­gáltatásáról szóló rendeletét oda módosította, hogy a beszolgáltatandó gabonamennyiség helyett árpát, sőt tengerit is lehet beszolgáltatni, amelyet a GOK kirendeltsége által a rekvirálást vezető tisztviselő egyénenkénti fellebbezés folytán állapit meg. A gazdaságok felszámolásánál és a termé­nyek rekvirálásánál a közélelmezési miniszter ren­deleté szerint, a múlt évben kibocsájtott utasítási rendelet alapján kell eljárni. Negyedik osztály a vasutakon. A ma­gyar vasutakon a közel jövőben negyedik kocsi- osztályt fognak beállítani. A menetdijemelés óta ugyanis a harmadik osztályok állandóan annyira zsúfoltak, hogya közönség testi épsége immár fel­tétlenül megköveteli ennek a zsúfoltságnak a meg­szüntetését. Elveszett szombat este a színháztól a Kaszinó szállodáig egy rózsaszín selyem sál. Kérem a becsü­letes megtalálót adja be a rendőrségre, hol illő juta­lomban részesül. 3-3

Next

/
Thumbnails
Contents