Egri Népujság - napilap 1920
1920-09-19 / 215. szám
Felhívás. Felhívom a helybeli hadirokkantakat és hadiözvegyeket, hogy lakás változtatásukat saját érdekükben hivatalomban (vármegyeház) múlhatatlanul jelentsék be. Újság elárusitáshoz rokkantat keresek. Hrabovszky az egri hadigondozó igazgatója. 3—3 Elveszett egy női szemüveg (lorgnette) fekete zsinóron. Megtaláló adja be a szerkesztőségbe, dús jutalomban részesül. 3 -3 Elveszett! Äki egy arany karkötő láncot a Kaszinótól a Hatvani temetőig megtalált, jelentkezzék a kiadóban, az aránylagos értékbeni jutalmat megkapja, mivel kedves emlék. 1—1 Szociális rovat. Tisztviselők és földmivesek. A legutóbbi időkben sok szó esett már a tisztviselőkről, különösen Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő felháborító beszéde óta. Nem lesz talán érdektelen, ha egy kissé foglalkozunk ezen kényes kérdéssel mi is, más oldalról is megvilágítva az ügyet. A tisztviselő kérdés ma csakugyan országos ügy és annyira fontos, hogy rendezése a legsürgősebbek közé tartozik. Nem is annyira ezzel akarok én most foglalkozni, mert ez már annyira le van tárgyalva, hogy én már csak üres szalmát csépelnék, hanem egy ezzel kapcsolatos másik ügyről a földmives munkásokróly/Azt mondhatja valaki, aki a czimet meglátja, hogy mit akarok én a földmivessel, hisz az tejben-vajban fürdik? Ép olyan tájákozatlan állítás, mint aki ugyanezt állítja a tisztviselőkről. Mert mind a kettő egy és ugyanazon hibában leledzik, t. i. szegén)'. Mert szükséges tudni, hogy földmives és földmives közt különbség is van. Az egyik gazda, aki a megélhetés gondjait többé-kevésbbé köny- nyen veszi fel, mivel" termelő. A másik pedig csak munkás a gazdánál, aki a végzett munkájáért bizonyos napszámot kap. Ehhez aztán több nincs, mert földje nem lévén, a gazdáktól kénytelen méregdrága áron egy kis földecskét bérelni, mert dolgozni tud és akar és nem akar minden szál zöldségért a piacra szaladni. Az a nyári, nagynak nevezett napszám még a nyáron elfogy, mert beéli magát sokszor a télen is, viszont jobban is kellene a nagy munkához étkezni, ha futná. Aztán beszerezni a télre egy kis fűtő anyagot, amihez ma már méregdrága áron sem jut, cipő is kellene, itt a tél, nem lehet többé mezítláb járni, ruha is melegebb kellene neki és családjának is. Kenyérnek való is megjárná, ha nem volna oly elérhetetlen magasságban, amit csak a vaskasszák tetejéről lehet fölérni. Mindezek oly iszonyú összeget igényelnek, hogy három nyár napszámja is kellene hozzá. Itt a. tél. Ez a szó most nem csak a cigány hátát teszi ludbőrössé, hanem a szegény földmives munkásét is. Mi lesz a télen ? Ez olyan nagy kérdőjel, ami előtt elképedve áll a szegény földmives munkás. Megszűnnek a munkaalkalmak, következéskép a napszámok is és élni kell a készből, ha ugyan lesz. így tehát látván a szegény földmives maga előtt a saját nyomorúságát, szemet vet a csillogóbbnak tetsző úri élet felé, pedig ha tudná, hogy ott is ur és ur közt nagy különbség van, csöppet sem irigyelné a nyomorúságban osztálytársát. Mert az az urnák nevezett kis tisztviselő az ő 800 -1000 kor. havi fizetésével még nem ur és ha az állam nem segít rajtuk is természetben, amint kellene a földmives munkáson is, bizony közülük is soknak felkopna az álla. Mert ha manapság urat keresünk, azt ne a kis tisztviselők közt keressük, hanem a zsidó láncosok közt, mert itt még ma is meg van minden földi kényelem. így tehát tisztviselő és földmives munkás egy sorsban lévén, egymást ne üldözni, hanem támogatni törekedjenek, mert közös erővel a nyomorral is jobban meg tudnak küzdeni/Mert éti olyannak képzelem el az ország testét/mint egy emberi testet, melyen a kezek képviselik a munkásságot, a láb a kereskedő és szállító osztályt, a fej pedig az intelligenciát. És ha a test részei közzül bármelyiknek is baja van, ezt az egész érzi, épp úgy éreznie kell az ország testén bármelyik osztálynak, ha a másik szenved. És ne cselekedjünk úgy, mint valami esztelen ember, aki a fejét szépen kicsinosítaná, megberetválkozna, divatosan megnyiratkozna, haját beszagositva, szépen kifésülné, kezein pedig a körmöket hosszúra hagyná nőni, kezét, lábát soha meg nem mosná, kezére, lábára fityegő rongyokat aggatna és igy menne ki az emberek közé. Nem de, nevetség és gunytárgya lenne, sőt hifi Hí '-Ki'!' \~AG akadna ember, aki egyenest bolondnak ítélné. Ami áll az ilyen emberre, épp úgy áll az országra nézve is, ha csak egy osztályt viszünk előre, a többivel pedig nem törődünk. Usszhangzatos, egész munkát végezzünk mindenütt, becsüljük úgy a tisztviselőt, mint a földműves munkást és a többi osztályokat, de különösen a két utóbbit, mint legelhagyatottabba- kat. Ha rá irányul a figyelme a vezetőknek jelen soraim után a mindenki által magára hagyott földmives-munkásra is, csekély felszólalásomért meg leszek jutalmazva. Nagy László földmives. Igazságügy. ítélet a nagytályai jegyzőcsalád elleni merénylő ügyében. Az egri kir. törvényszék a napokban hirdette ki Ítéletét Molnár Julianna ügyében. Az ítélet sulyo> testi sértés vétsége miatt 2 évi börtönt szabott ki a merénylőre. Az ügyész súlyosbításért felebbezett, mert a bűnös vallomásából kiderül, hogy gyilkossági szándékból előre megfontolt terv szerint követte el tettét. Molnár Julianna ugyanis március 22-én reggel 5—6 óra között fejszével behatolt Jezierszky Imre jegyző hálószobájába és az ott alvókat, a jegyzőt, a teleségét és Jezierszky Emmát egyenkint fejbeütötte a nála lévő fejszével. Az ütés egyik esetben sem volt halálos, csupán súlyos testi sértést okozott. A gyanú természetesen Molnár Juliannára esett, a ki cseléd volt a jegyzőnél. Azonnal bekisérték az egri ügyészségre és megkezdték a vallatást. A megijedt és most már bűnbánó nő négyféle vallomást is tett mindig megcáfolva az előbbi szavait. Két esetben más és más embert is belekevert a gaztett elkövetésébe, ezek azonban alibi tanukkal igazolták távollétüket és felmentették őket. Harmadik esetben töredelmesen beismerte, hogy egyedül ő a bűnös. Később azonban újabb tárgyalást kért és akkor már azt állította, hogy Bárczy Istvánnal közösen rendezték a vérfürdőt. Ezt a vallomását még ma is fentartja, habár a józai^, *sz is azt következteti, hogy ha a fejszecsapások férfitől származtak volna, mind a három halálos kimenetelű lett volna, a merényletet tehát csak Molnár Julianna egyedül követte el. Bárczi különben is a\ibit bizonyított s a bíróság felmentette. Az ügyész azonban hivatkozással a bűnös terhelő vallomására, megfelebbezte a Bár- czit felmentő ítéletet. A kommunista ügyekben Ítélkező bíróság legutóbb a káptalani jószágállomány elkobzásával vádolt mezőkövesdi volt vörös járásbiztos és a diktatúra bukása előtt Tiszafüreden átvonuló vörös dandár élelmező tisztje ellen emelt vadakban ítélkezett. Mindháromra nézve felmentő ítéletet hoztak. Sport. Labdarúgás. A M. E. S. E. szept. 19-én Salgóbányán revanchot ad az ottani csapatnak, amely egyúttal viszonozni akarja azt a barátságos fogadtatást, amelyben Egerben része volt és amelyet a M. E. S. E. vezetőségének jegyzőkönyvileg köszönt meg. — Az érsekkerti pálya különben is átalakítás alatt áll és csak okt. 1-én lesz olyan állapotban, hogy rajta nagyobbszabásu mérkőzést is lehet tartani. Addig minden vasárnap diákmérközések lesznek, amikor az egri iskolák versengenek egymásssal. Ma délután 4 órakor a Tanítóképző és a Gimnázium méri össze erejét. A putnoki csapat szeptember 10-iki mérkőzését nemcsak lapunk, hanem a miskolczi sajtóorgánumok is élénken kommentálták, azt állítva, hogy az egriek megérdemelték ugyan a győzelmet, de nem 5 : 1 arányban. Talán mondanunk sem kell, hogy referádánkat munkatársunk saját iniciativájából s nem a Move Ese vezetőségével történt megbeszélés alapján irta. Vívó és birkózó sport. Október elsején Horváth Lajos százados vezetése alatt 6 hónapos vivókurzust nyit a Move. A kiképzési dij Move tagoknak 400 korona, nem tagoknak 20 -30 korona egy óra. A téli hónapok alatt Baranyó reáliskolai tanár vezetése alatt birkózó tanfolyam is lesz, amelyre épen úgy, mint a vívó tanfolyamra is a Propaganda-üzletben lehet jelentkezni. Katonai sportversenyek. A sport nemzetnevelő és országot mentő jelentőségéről sokat írtak, sokat beszéltek. Ma már tetteket, eredményeket vár mindenki. Örömmel látjuk, hogy országszerte pezseg a sportélet, acélosodnak az elernyedt izmok, erősödnek a csüggeteg szivek. Ahol a legnagyobb szükség van erre : a hadseregben, ott a legintenzivebb a munka. E>ről tesz tanúbizonyságot a katonaság f. hó 25-én kezdődő napokon át tartó sportversenye. A különböző versenyekben részt vesznek az egri helyőrség, a Hevesvármegyei katonai parancsnokság és csendőrség tisztjei, továbbszolgáló altisztjei és legénysége. A versenyek f. hó 25.-én kezdődnek egyéni céllövöversennyel. Külön tisztek, altisztek és legénység számára. Kezdete reggel 8 órakor a katonai elemi lőtéren. A sportbizottság vendégeket is szívesen lát s villásreggeliről gondoskodik. 26.-án uszóverseny a férfiuszodában. Ökt. 1., 2. és 3.-án könnyű és nehéz athletikai versenyek az érsekkerti Moveese sportpályán, melyekre ezideig több mint 300 nevezés történt, ami a versenyeket igen izgalmassá fogja tenni. A versenyek győztesei különböző dijakkal fognak kitüntettetni, melyeket a rendezőség a társadalom adományaiból kíván összehozni. Tudomásunk szerint a megye és város vezetői ezen célból már akciót is indítottak. A felajánlott dijak az ezredparancsnoksághoz küldendők. Ha oly dij, vagy pénzösszeg ajánltatik fel, melynek értéke 3000 koronát meghalad, az mint vándordíj az adományozó nevét fogja viselni. A feltételeket az adományozó bevonásával a sportbizottság fogja meghatározni. Már eddig is többen adományoztak értékes tárgyakat. így Kolumbán István, Sebeők Béla, Ferenczy Zoltán, Leőchey Géza őrnagy, Takáts István kereskedő, Kecskeméti T. főhadnagy, Császár Géza százados, Lukács Béla főhadnagy stb. Bővebb felvilágosítást nyújtanak a falragaszok. Közgazdaság. Drágul a bor. A folytonos esőzés nagyon megrontotta a szüreti kilátásokat úgy, hogy az idei szüreti eredmény legfeljebb 20—25%-kal haladja meg a tavalyit. Ahol az időjárás a szüret kezdetének elhalasztását megengedi, a minőség javulására számíthatunk, azonban az esőzés általában sokat ártott mind minőségileg, mind mennyiségileg. Ebből következik aztán, hogy az ó-bor ára az uj-bor minőségének romlásával lényegesen javult. A borárak általában emelkedőben vannak. A 9 fokon felüli kommerce borokért is 15—18— 20 koronát fizetnek, mig a kvalitásos borokat 25—28 koronán alul nem lehet megkapni. A mustárak egyenlőtlenül alakulnak. Hordóhiány alig van, úgy hogy a hordóárak az utóbbi időben ennek következtében csökkentek. A terméseredmények csökkenésével függ össze, hogy a borkereskedelem tartózkodik az uj borok vásárlásától, azonban 10 koronán aluli árak egész kivételesen fordulnak csak elő. Az uj kötések 12—13 koronával történnek. A kivitel a vámküldföldre most sem jelentékeny, bár az utóbbi időben Svájcnak nagyobb mennyiségű palackbort szállítottunk. Ausztria csak kisebb tételeket vásárol a csekélyebb szesztar- talmu borokkal való házasitás céljából. A borárak. emelkedésére való tekintettel megállapíthatjuk, hogy ez az emelkedés a külföldi kiviteli lehetőségeket károsan befolyásolja, sőt a belföldi fogyasztásnak is nagy mértékben gátat vet. A magas borárak ezenkívül természetszerűleg kihatással lesznek a munkabérek emelkedésére is és ezzel ismét bejutunk abba az örök körforgásba, hogy egy-egy cikk drágulása, — ha nem is vonja maga után más cikkek áremelkedését — pénzünk annyira óhajtott javulásának mindenesetre gátat vet. Szőlőink állása. Budapesti kerület: A folytonos esőzés a szőlők állapotára minőségileg és mennyiségileg is igen rossz hatással volt. Csak közepesen aluli termés várható. A borforgalom igen lanyha. Csak elvétve történik eladás literenkint 12—18 K-ért. Balassagyarmati kerület: A termés jó közepesnek ígérkezik. Óborkészlet nincs, az új borokra kötés még nem történt. Egri kerület: A sok eső a termés egyhar- mad részét elpusztította. A szőlők érése hátramaradt. Csak közepes termés várható. Az óborok
