Egri Népujság - napilap 1920

1920-09-10 / 207. szám

KXVli. évfolyam 207 szám. Cenz.; E. 413/1920. Eger, 1920. Szeptember 10. Péntek W ElőfteeiéssS dijak postai szállítással! Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Megyéd évre 75 &. — Egy hóra 26 K. Egyes szám ára 1 korona. POLITiKJU NÄP1LHP Felelős szerkesztő s Barsy Karóig dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd > Telefon szám 11, 'fT'rr rT-'rTrrT-TOiBnrn'i ir~r~nrir~nrrmi • i unni ■yniwpi Gazdasági kibontakozásunk problémái. Siebert Gyula közgazdasági iró, a Magyar Külkereskedelem cimü gazdaságpolitikai szaklap főszerkesztője nehány napig Egerben időzött, ahová őt diákköri emlékei fűzik. Ebből az alka­lomból lapunk munkatársa beszélgetést folytatott vele gazdasági életünk aktuális kérdéseiről. Sie­bert Gyula hozzá intézett kérdéseinkre a követ­kezőket mondotta: — Magyarország politikai konszolidációja a vörös uralom letörése óta elmúlt tizenhárom hónap alatt olyan eredményeket ért el, amelyek páratlanul állók az újkor világtörténetében. A hosszú háború szörnyű megpróbáltatásai, az ál­forradalmak és ellenséges megszállások mérhetet­len erkölcsi és anyagi pusztításai után és a mai kormányzat rendkívüli nehézségei ellenére a ma­gyar ujjáébredés a politikai regeneráció terén megelőzte a legyőzött' népek bármelyik államát. Magyarország tehát az alkotmányos és jogtisztelő államrendhez való visszatérésével a politikai érettségnek olyan példáját mutatta, amely kiha­tásaiban vonzó és figyelmeztető lesz és végered­ményében sok rokonszenvet, sőt tiszteletet fog kelteni nemcsak volt, de mai ellenségeink sorá­ban is. — Ezzel szemben megállapítható, hogy az ország gazdasági konszolidációja nem tartott lé­pést politikai életünk megújhodásával, sőt min­denki érzi, hogy gazdaságilag egyre nehezebb viszonyok közé jutottunk. Ebből a szempontból a nemzeti magyarság még nem végzett alkotó munkát és előállott az a helyzet, hogy a politi­kailag életképtelen és gazdaságilag is elmaradot­tabb szomszédállamok gazdasági viszonyai rende­zettebbek és pénzük értékét a külföld is jobban elismeri, mint a magyar koronáét. Előállott az a látszólag paradox helyzet is, hogy az élelmezési és közhasználati cikkek valamint- a munkabérek ma is a legolcsóbbak Magyarországon, de csak a külföld, az idegen töke számára, amely valutá- ris előnyeit nemzeti vagyonunk rovására használ­hatja ki. Mely okok hátráltatják gazdasági konszoli­dációnkat és pénzünk értékének emelkedését ? — kérdezte munkatársunk. — Magyarország gazdasági talpraállását sok olyan körülmény is akadályozza, amely minden gazdasági törvény ellenére tipikus »magyar« je­lenség s amely á háború és a háborút követő idő politikai és gazdasági eltolódásaival kapcso­latos. Ezekkel a mahinativ jelenségekkel megküz­deni az uj kormányzat eddig nem tudott, egy­szerűen azért, mert nem volt meg hozzá a gaz­dasági ereje és tervszerűsége. Anélkül, hogy a mai politikai élet némely tévelygését birálni akar­nám, reá kell mutatnom arra, hogy a keresztény és nemzeti »kurzus« gazdasági, jelesül pénzügyi intézkedéseit tétován, olykor elkésetten tette meg. Általában hiányzik még ma is az a pénzügyi koncsepciónk, amellyel államháztartásunk uj rend­jének biztos alapot tudnánk adni és képesekké válthatnánk külföldi tartozásainknak önként és a magunk erejéből való megfiizetésére is. — Bizonyos, hogy belső és külső- ellensé­geink a külföldön rendszeresen rontják pénzügyi hitelünket és minthogy államháztartásunk az ál­lami szervezet változása folytán sem stabilizálód­hatott, amig állami budgetünk tételeinek szolid­ságáról a külföld meg nem győződik, a külföldi tőke bizalmára nem számíthatunk. Már a háború alatt oly jelentőssé vált zürichi tőzsde valuta- árfolyamainak kialakulását kétségtelenül erősen befolyásolják azok a mesterségesen működő nem­zetközi erők, amelyeknek eredő forrását csak sejtjük, de kikutatni őket a nemzetközi pénzügyi technika mai komplikáltsága melleit nem tudjuk. — Másfelől nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy : a külföld teljesen tájékozatlan kereskedelmi mérlegünk alakulása tekintetében is. Minthogy a háború óta külkereskedelmi statiszti­kát nem tehettünk közzé,* a külföldi gazdaságii kö­rök csupán hézagos és esetről-esetre változó gazdasági jelentéseinkre vannak utalva. E rész­ben érdekes jelenség, hogy a Budapestre küldött ántántmissziók tagjai már eddig is maguk igye­keztek a magyar gazdasági élet minden fonto­sabb ágáról tüzetesen tájékozódni. Az olasz kor­mány még a-tavasszal megbízta egyik közegéta magyarországi gazdasági viszonyok tanulmányo­zásával, az angol kormány pedig csak legutóbb adott megbízást budapesti kereskedelmi szaktudó- sitójának R. J. E. Humphreys-nek, hogy Ma­gyarország állami pénzügyeiről, pénzintézeteiről, mezőgazdasági és jpari termeléséről, szociális in­tézményeiről, munkabéreiről és közlekedési vi­szonyairól tegyen jelentést. ■— Ebből nyilván az is következik, hogy a külföld érdeklődése irántunk fokozódik és ez az érdeklődés függetleníti majd magát egyes szom­szédaink eddigi politikai cselvetéseitől, amelyek természetesen szintén közreműködtek valutánk lerontásában. — De a külföld pénzügyi segítségén kívül elsősorban a magunk gazdasági erejében ‘való törhetetlen hitünk kell, hogy a mai dezólált viszonyokból kivezessen minket. A gazdasági újjá­építés nehéz munkájában pedig ezentúl a magyar társadalom minden tagjának öntudatosan és czél- túdatosan kell résztvennie. Mert a magyar öncé- luság legszebb bizonyitéka, ha reális és nem jel­szavakkal elvakitott gazdaság^oWúkú életet kez­dünk a nemzetgyűlés házában is. HÍREK. Eger, 1920. szeptember 9. Személyi hir. Özv. Kállay Zoltánná, Heves­vármegye volt főispánjának neje, Mária leányá­val Egerbe érkezett és a Korona-szállodában szállt meg. Jótékonyság. A Szociális'Missió Társulategri Szervezete Isaák Gyuláné és Puchlin Lajosné úr­nők közbenjárására intézetünk pénztárába befi­zette nyolc polg. iskolás, négy tanitónőjelölt s egy kereskedelmista egész, illetve féltandiját 2938 korona összegben. Csendesen, feltűnést kerülve dolgoznak e szervezet munkásai, de a rejtekben is elárulja őket jótetteik illata. Hány könnyet tö­röltek már le, mennyi nyomort enyhítettek! Föl- segélyezett kis növendékeink hálája hinti be ezen­túl utjokat soha nem kervádó virággal, őszinte imájuk pedig áldást, kegyelmet esd ki számukra. Fogadják intézetünktől is legmelegebb köszöne- tünket. Az angolkisasszonyok egri érs. rk. leány­nevelő intézetének Igazgatósága. ■ A szinügyi bizottság ma d. e. xf\2 óra­kor a vigalmi adó tárgyában rendkívüli gyűlést tart. Ecséd község a hadifoglyokért. Ecséd községben a Move által rendezett hadifogoly­mentő mozgalom javára a községi gyűjtés 2566 koronát eredményezett, továbbá ugyanezen alapra Varjú József plébános által rendezett «Isten kardja« cimü népszinmü előadásának bevétele 2500 kor. volt, mely összegeket a jégverés által teljesen tönkre tett község fogságban sínylődő testvéreink hazaszállítására utolsó filléreiből adta össze. A Royalban szombaton és vasárnap a «Büntanya titka«, nagy detektivdráma kerül be­mutatásra. Főszerepeket Max Banda és Hanny Weisse játszák. A jövő hét attrakciója: «Farkas­kaland a hómezőn« és «Századok legendái« I. és II. rész. Halálozás. Vizy Gyula előadó, a Gabona- gyűjtés Országos Kormánybiztosság Hevesmegyei Kirendeltségének tisztviselője hirtelen elhunyt. Temetése szombaton délután 4 órakor lesz az Irgalmasok kórházából. Vasúti forgalom Magyarország és Ro­mánia között. Szept. 15-én egy román bizottság fog Budapestre érkezni, hogy rendezze a leg­égetőbb gazdasági kérdéseket Románia és Magyar- ország között. A legfontosabb feladat a közvetlen vasúti forgalom. Román részről az a szándék, hogy Románia és Magyarország között már az ősszel megindulhasson a közvetlen vasúti forgalom. Házasság. Szűcs Iréné Jolán Erk és coma- házi Pálffy Béla Zalaboldogfa házasságot kötöttek. Öngyilkosság. Lombarczki Mihály II. o. államrendőr szerelmi féltékenység miatt Öngyil­kos lett. Lombarczki a kötelességtudás minta­képe volt. Feljebbvalói és bajtársai őszintén saj­nálják korai pusztulását. Gyászhir. Ivádi Ivády Béla kamarás f. hó 2-án életének 83-ik évében Ivádon elhunyt. Heti műsor az Urániában. Ma »Jettatore« szicíliai tragédia, a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek, Szombaton és vasár­nap a Miss American negyedik, vagyis befejező része: »Veritas« Hétfőn a magyar filmek egyik remeke: »A senki fia« főszerepeit Lenkefy Ica és Csortos Gyula játszák. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Az előadások hétköznapokon 72 7 és >/, 9, vasárnap és ünnepnapokon 72 5, V, 7 és 72 9 órakor kezdődnek. Dr. Erlach Sándor egri ügyvéd tudatja, hogy a háború által megszakított ügyvédi gya­korlatát újból megkezdette. 3—-3 Elveszett drótszőrű kölyök foxterrier kan kutya a fej mindkét oldalán sárgás-fekete, a test jobb olda­lán fekete folttal. Megtaláló jutalomban részesül. Szvorényi-utca 22. < 2-3 Színház. Műsor: Péntek, 10-én, bérletszünet. Százszorszép, operette-ujdonság, először. Szombat, 11-én, bérlet 9. szám. Százszorszép, operette. Vasárnap, 12-én, bérletszünet. Tolonc, Tóth Edé népszínműve. Schubert szelleme dominálta 3 napig a szinpadot. A színészek megértéssel és érzéssel adták át magukat a' darabok szépségeinek, a kö­zönség részéről azonban már kevesebb megértést tapasztaltunk. Úgy a Három a kislány, mint a Médi finom muzsikáju, diszkrét, nemes veretű darabok, trikó, pikantéria nélkül. Nem is volt telt ház egyik előadáson sem. Mindhárom estén Bogár Gizi csillogtatta nagyszerű játék- és énekbeli készségét. Péterit} végre önmagára talált és osztatlan tetszést ara­tott, inkább játékával és megjelenésével, mint énekével, Alttal Nusi és Ballay Manci nemes vetél­kedése remis-vei végződött, a félszeg Novotny szerepében Bihary kabinetalakitást nyújtott, Ko- vacsics, Heltai szinpatikusak voltak. Halmágyi karmester buzgóságát csak dicsérni tudjuk, de nagyon kérjük, ne üsse agyon a legfinomabb

Next

/
Thumbnails
Contents