Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-20 / 191. szám
XXVIII. évfolyam 191 szám. Cenz.: E. 378/1920, JL Eger, 1920. Augusztus 20. Péntek. POLITIKAI N Ä P I L Ä P. Felelős szerkesztő; Barsg Károlti dr. Szerkesztőség: Eger, Uccura. & Adóhivatal: Lie eu-uí ngoitm • Telelőn sz;-m 11. Előfizetés! dijak postai szállítással: Egész évre 200 R. — Fél évre 100 K. — E tegyed évre 50 K. — Egy hóra 18 E I Egyes szám vasárnap 1 K. hétköznap 60 f. | WH'imrif mi ti TBíimTunirrnr rí— rr-nm Trirrm—•1 m"w‘ Az első magyar király ünnepén. Äh! Hol vagy magyarok tündöklő csillaga . . . Több, mint kilenc évszázaddal ezelőtt élt a Kárpátok medencéjében egy nép. Vitézsége, hadi erényei rettegetté tették nevét Európában. De az alig egy évszázados uralom alapjai inogtak, a népek haragja ádáz diihvel fordult a maroknyi magyarság ellen. Nem volt kétséges, hogy a keletről bevándorolt nép elődeinek és rokonainak, az avaroknak és hunnoknak sorsára jut. És ekkor a Gondviselés egy férfiút küldött, ki felismerte a veszélyt és rettenthetetlen akarattal, az apostolok hitével vezette nemzetét arra az alapra, mely kilenc évszázadon keresztül lett állami életének, nemzeti létének megingathatatlan, szilárd bázisa. Ezt az alapot három elemből építette fel Szent István király. Első a kereszténység, második a királyság, harmadik az állami szervezettség. Mind a három eszme sokszor volt kilencz évszázadon át támadás tárgya, egyik-másik elhomályosult, de csak azért, hogy a nemzet felismerve annak éltető erejét, ismét visszatérjen a sérthetetlen, örök ideálhoz, szent István hármas eszméjéhez. 1920. Szt. István ünnepén sóhajtva invo- cálja a magyarság szt. István szellemét. A kereszténység ismét uralkodó eszme, de mintha csak az ajkakon s nem a szivekben trónolna. Mintha nem a szt. István megalkuvást» nem ismerő, krisztusi taitálommal biró kereszténysége volna. A királyság, mely a pártvillongásia hajló magyarság bibliai tüzoszlopa volt 900 éven át, melynek összetartó erejét sóvárogva kívánjuk vissza, még mindig csak a jobbak lelkében trónol. A nemzet, mint az ■ ájultságából ocsúdó ember keresi a lét feltételeit s nem tud megteremtődni a nemzeti szervezettség. Körülöttünk ellenséges népek árja, mindenkitől 'elhagyatva, egymást meg nem értve, lét és nem lét örvényei közt hányatva, egy uj szt. Istvánt várva, szakad fel a keblekből a fohász: Hol vagy István király? léged, magyar kíván; Gyászos öltözetben Te előtted sírván. B. K. Lyceumi képtár. Sokszor halljuk emlegetni, hogy vidéki városaink mennyire el vannak maradva a kultúra terén; de akik igy sóhajtoznak és kritizálnak, gyakran halvány sejtelemmel sem bírnak arról, hogy milyen nívón is áll a vidék kultúrája és egyáltalában nem ismerik a vidék kultúrkincseit. Ezek a föltétien centralisták, akik azt hiszik, hogy minden szép és nemes csak a fővárosban zékel s minden ami a vidéken látható, csak törpe epigonja a nagyvárosinak; megfeledkeznek arról, hogy Németország is nagy centralizátióju állam, de bármily erős centralizációjával sem bírta illetve nem akarta elnyomni a vidék kultur- és műkincseit, melyek sok tekintetben túlszárnyalják a birodalmi egység hatalmas empóriumát. Ezen azonban alig lehet csodálkoznunk. Hogyan ismerje az ország, hogyan ismerje a főváros az egyes vidéki városok kulturkincseit, mikor egy-két szakembert leszámítva az illető vidéki városkában is alig akad valaki, aki tudná, miféle érdekességeket, milyen tanulságos látnivalókat rejt magában egyik-másik középület, amely előtt a járók-kelők naponta többször sétálnak el gon- ddlkozás nélkül. Ki tudja például Egerben, hogy a lyceum második emeletén olyan képtár van elhelyezve, amely az érdekes látnivalók egész sorozatával gyönyörködtetheti azokat, akik a művészi élvezetek iránt fogékonysággal bírnak ? Igaz ugyan, hogy az érdeklődés hiányát nem lehet teljesen a közönség rovására írni. A képtárak kincseire rá kell irányítani a közönség figyelmét, fel kell kelteni irántuk a közérdeklődést és elsősorban könnyen hozzáférhetővé kell azokat tenni a publikum számára. A líceumban elhelyezett érseki képtár az elmúlt hónapokban nagy átalakuláson ment keresztül. Dr. Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos, a képek nagy kedvelője és ismerője, a Szmrecsányiakat jellemző kitartással, tudással és pedantériával, hónapok fárasztó munkájával újra rendezte a képtárat. A nem signált képek egész soráról állapította meg, hogy melyik művész ecsetje alól milyen korban kerültek ki s a rendszertelenül elhelyezett képeket finomult müérzékével s nagy szaktudásával korok, iskolák és művészek szerint csoportosította. Egymás mellé sorakoztatta ugyanazon mester müveit s kornologi.kus sorrendbe helyezte el az egyes korszakok festőművészeiének termékeit, szemléltetve a különböző korszakok és iskolák irányzatait s a festőművészet fejlődésének különböző fokozatait. Mikor Szmrecsányi Miklós ezzel a nagy és fárasztó munkával elkészült, melyet — mellesleg megjegyezve — egyedül, minden segitség nélkül végezett, mert Egerben alig akadhatott volna valaki, aki felderítő munkájában segítségére lehetett volna, Egerbe hívta Beer József kir. tanácsost, a Szépművészeti Muzeum kiváló kon- zervátorát, akinek azonban már csak a könnyebb szerep jutott, amennyiben egyszerűen ratifikálta Szmrecsányi Miklósnak nagy tudással előkészített és megállapított agnoszkálásait. A két elsőrendű szakember egybevágó megállapításai most már teljesen megnyugtató tájékozást nyújtanak az érdeklődő közönségnek s az ő konstatálásaik szerint a líceumi képtár azon vidéki képtárak sorába lépett, melynek kedvéért, különösen egyes, régi, magyar festők munkáinak együttes megtekinthetősége szempontjából, érdemes Egerbe jönni. Szmrecsányi Miklósnak három hónapon keresztül naponkint reggeltől estig tartó nagy munkáját honorálandó, mai nap folyamán megjelent a képtárban dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek főkáptalanával együtt s hálás testvéri elismerését fejezte ki a művészileg felismerhetetlenségig átalakított lyceumi képtár felett. A szakember elkészült munkájával, amelyet a művészet iránti rajongása s az az óhajtása inspirált, hogy nem eléggé ismert kulturkincseink feltárásához s ezzel a közönség müizlésének fejlesztéséhez s a művészet népszerűsítéséhez hozzájáruljon. Most már a közönségen van a sor. Az ő érdeklődésén múlik, hogy az alkalmat kihasználja, hogy a művészetnek eléje tálalt gyümölcseiből gyönyörűséget, tanulságot és okulást merítsen. Szmrecsányi Miklós nagy munkáját még azzal fejezi be, hogy a képtárhoz szakszerű katalógust is készit, az egri érsek pedig elrendelte, hogy a nyári hónapokban a képtár vasárnap d. e. 10—12 óráig nyitva legyen, amikor is azt bárki megtekintheti s azonkívül intézkedést fog tenni arra nézve, hogy a helybeli ^.tanintézetek növendékeinek müizlése fejlesztése szempontjából szaktanáraik vezetése mellett a képtár megtekintése rendelkezésre álljon. Végül közölte a mindenki által örömmel fogadott ama hirt, hogy Ridárcsik Imre prépostkanonok a képtár fejlesztésének céljaira 50,000 koronát adományozott. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 19. Lapunk legközelebbi száma Szt. István ünnepe miatt vasárnap reggel a rendes időben jelenik meg. Aranymise Verpeléten. Boldizsár Benedek Verpelét plébánosai, hó 17-én tartotta lelkipásztorkodásának 50 éves jubileumát. A 10 órakor bemutatott aranymise alatt tömve volt Verpelét kicsiny temploma. Mise után Sikorszky József espeies a pap testvérek, Kanzsó György bank- igazgató az iskolaszék és a hitelszövetkezet, Ko- vordányi Sándor főjegyző Verpelét közönsége, Rhédey Endre a tüzoltótestület és özv. Praz- novszky Gyuláné a hölgyek nevében üdvözölték az ősz jubilánst. Majd a középhevesi kerület papsága tartott gyűlést, amelyen felolvasták az ünnep koronájaként a Főpásztor üdvözlő leiratát. Az ünnepség után diszebéd volt, melyen az ősz júbiláns az őszinte szeretet és hódolat hangján szólott a Főpásztorról. Kanzsó György a lelkipásztor és a hívek egymás iránti kötelmeiről emlékezett meg, kiemelve a jubilánsnak a pasztoráció terén szerzett érdemeit. Kinevezések a hadseregben. A kormányzó Őfőméltósága Dézsi Béla, Berzeviczy Béla, Horthy István és Soós Károly vezérőrnagyokat altábor- nagyokká nevezte ki. Áthelyezés. Tamassy Kálmán rendőrfelügyelőt saját kérelmére Egerbe visszahelyezték. Balassa Béla — Vezérőrnagy. A Kormányzó Ő főméltósága f. hó 18-án, Balassa Béla vezérkari ezredest, az vezérőnagygyá nevezte ki. Balassa Béla 1920 február 10. óta van Egerben, de ezen rövid idő alatt is fényes tanujelét adta vezetésre hivatottságának mind katonai, mind pedig társadalmi téren. Katonai téren tudása és vaskeze szinte csudákat müveit a szervezés és fegyelmezés szempontjából, Katonái rajongó szeretettel veszik körül. Ami pedig a polgári életben való szerepét illeti, legyen elég megjegyezni annyit, hogy minden kulturális, testnevelési és jótékonysági akció vezetői között ott látjuk. Ezzel pedig a polgárok osztatlan megbecsülését vívta ki. Kinevezése egész Eger városában örömet keltett s mi is őszinte szívvel gratulálunk. A Move-Ese tenniszpályája elkészült. A játszani óhajtó egyleti tagok, a részletek megbeszélése céljából szombat d. u. 6 órakor jelenjenek meg az érsekkerti sporttelepen. Move vezetősége. A MOVEESE ma délután katonai sportünnepélyt rendez, amelynek keretében az I. és II. zászlóalj csapatai fognak szerepelni. A programúiban labdarúgás, athletikai mutatványok is szerepelnek. „Nyukosz“. Az amerikai misszió az orsz. szövetségnek 15 láda szeretetadományt bocsátott rendelkezésre. Az elosztásnál kizárólag katona- tiszti özvegyek és árvák jönnek tekintetbe. Mindazon tiszti özvegyek, akik a »Nyukosz«-nak tagjai és a szeretetadományra reflektálnak, jelentkezzenek augusztus hó 20., 21.. 22-én délelőtt 9. és 11 óra közt a »Nyukosz« egri fiókjánál. (Vármegyeház, földszint.) A ládák tartalma: 6—10 doboz tej. 4—6 doboz kakaó. 6 tégely húskivonat. 1 doboz cukor. 1 csomag tea. 1 tégely só, vagy bors.. „Nyukosz“ egri fiók.
