Egri Népujság - napilap 1920

1920-08-07 / 180. szám

XXVIIL évfPinám 180 szám.

Cents.: E, 357/1920. Eger, 1920. Augusztus 7. Szombat.

Kunfi ölelése.

A népbiztosok bünperének tárgyalásán a napokban hallgatták ki dr. Vass Jánost, Hevesmegye volt főispánját és a Károlyi uralom vallásügyi miniszterét.

Mielőtt a vallomással foglalkoznánk, tegyünk egy rövid visszaemlékezést. 1919 tavaszán Vass János dr. Egerben járt s egy banketten felvetette azt a kérdést: mikor kezdődött a forradalom. Maga adta meg a választ: A forradalom az egri választással kezdődött. Akkor, mikor az egri vármegyei másodfőjegyző kibuktatta gróf Zichy János, akkori kultuszminisztert az egri mandátumból. Legyen neki igaza. Amit akkor a választási küzdelemben produkáltak, az csakugyan forradalmi ténykedés volt. Izgatás a fenálló rend ellen, tetszetős, soha meg nem valósítható jelszavaknak a nép közé dobása, gyors béke ígérete, földosztás, a tekintély bemocskolása, az epigonok könyökkel való előretörése. Mi ez, ha nem forradalmi tény? Az egri júniusi választás döbbenetbe ejtette a hazájuk sorsán aggódó hazafiakat. Jól mondta dr. Vass János, hogy ez volt az első rakéta, melynek fényénél bepillantást nyertünk a jövő eseményeibe. Szomorú dicsőség. Herosztra- teszi hivatás. Megengedjük, hogy dr. Vass János nem igy képzelte a jövőt. Ő csak a benne régóta lappangó, féktelen és minden áron érvényesülni akaró becsvágy lidércfénye által csábittatta el magát s haladt előre az ingoványbán, melyben az országnak is el kellett merülnie.

A most folyó bünperek vallomásai szinte komikus helyzetben tüntetik fel a Károlyi uralom polgári exponenseit. Károlyi egy deliriumos báb volt, kit Kunfi és társai dróton rángattak, Berin- key és társai pedig most panaszkodnak azon, hogy nem tudták az ország szekerét a lejtőn megállitani. Jól mondja egyik fővárosi sajtóorgánum, hogy ily körülmények közt a felforgató elemeknek könnyű munkájuk volt. Az ország ügyeit olyan emberek intézték, kik egy szerkesztőséget nem tudtak volna becsületesen adminisztrálni. A markukba röhögő internationális gonosztevőknek érett gyümölcsként hullott ölükbe ez a szerencsétlen ország. „

Ha netalán mozgolódni kezdett a polgári miniszterek nem teljesen romlatlan lelkiismerete, elég volt egy-két jó szó, Kunfinak egy ölelése és megbékültek és kormányozták tovább az országot s rohantunk lefelé a mélységbe. Bedobták a követ a kútba, melyet most az ország legjobbjai nem tudnak kihúzni. Nem akarunk elébe vágni az eseményeknek, hisz’ Berinkey, Vass János és társai illetékes bíróságuk előtt fognak számot adni sáfárkodásukról, csak azt kérdezzük: Feltételezhető-e jóhiszeműségük, mikor Vass János vallomásában maga mondja, hogy Károlyi újévi beszédében nem területi, hanem gazdasági integritásról beszélt, tehát az országot odadobta a ránk leselkedő, prédára éhes szomszédoknak ?

Avagy miért nem fordultak el Károlyitól és gonosztevő vezérkarától, mikor Károlyi, félrerugva a Diaz-féle páduai fegyverszüneti megállapodást, mely az ország régi határait jelölte meg demar- kácionális vonalként Jászi ur által vezettetve a magyarságot a kaudiumi iga alá kényszeritette ?

Avagy beszélhetünk-e jóhiszeműségről akkor, mikor Vass János brávóival hetekig gyötör- tette — vagyonellenőrzés cimén — Mikes szombathelyi püspököt, kinek energiájától méltán féltették hatalmukat? Nem is szólva arról, hogy Mikest és több társát később egyszerűen elzáratták.

De Kunfi ölelt és a lelkiismeret elhallgatott. Aztán Kunfi nem ölelt, mert már nem volt szüksége a megöleltekre. Kunfi röhögve rúgta ki *

Eionzexesi aijaü postai szdmwssai, ■ rt r\ j i T í í/ ír T YVT n n TI űTk

Egész évre 200 R. - Félévre 100 K. - I POLITIKÄI N 1 P I L Ä P.

Neaued évre 50 K. — Ecu hóra 18 K. — I _ „, , ,

Envfis szám vasárnan 1 K! hétköznan 60 f. I Felelős szerkesztő : Barsjj Karoly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

alóluk a bársonyszéket s a balgák szemüket dörzsölve kérdezték önmaguktól: Mi ez ? Hogy jutottunk ide? Hogy jutottunk rabkosztra?

De már későn volt. Feleljenek érte a lelkiismeretük, a történelem és a bíróság előtt, hogy jutottak ide.

Egy tanulság azonban már most adódik:

Senki se próbálkozzék erején felül. Ne kapkodjanak a kormányrúd után a diletánsok és nem hivatottak. Az ország nem kísérletezések és próbálkozások tárgya.

A mindenáron vezérségre törekvők sok bajt okoztak már ennek a szerencsétlen országnak. Ettől a törekvéstől ma sem ment politikai életünk.

Vezérek! Okuljatok! Mert eljön az idő, mikor megmérettek. S jaj nektek, ha könnyűnek fogtok találtatni, de jaj áz országnak is!

Rz állam a tisztviselőknek.

Rendkívüli gyorssegély és egyéb jók.

Végre hangokat hallunk arról, hogy a tisztviselők helyzetének javítása ügyében illetékes körök lépéseket tesznek. A jóakarat talán eddig sem hiányzott, azonban a végleges megoldás mindig késik.

Most a kormány a családi pótlékot két és félszeresére emeli fel.

Ezenkivül rendkívüli gyorssegély kiutalásáról is szó van.

a természetben való ellátás kiegészítése is folyamatban van. Ennek megfelelően a közalkalmazottakat ipari cikkekkel is el fogják látni, főleg lábbeliekkel és ruházattal. A lábbeli és ruházati cikkek elkészítése központosítás utján fog történni és pedig gyárilag.

A járási ki árusítási szerveket, amelyek eddig rendszertelenül működnek, ugyancsak központosítani fogják, amivel elérni óhajtják, hogy a közszükségleti cikkek egyformán és aránylagosan lesznek kioszthatók.

Csak várjatok türelemmel tisztviselők, köz- alkalmazottak, rövidesen segitve lesz rajtatok. Az állam segíteni fog bizonyára, csak azt nem tudjuk, hogy abból a felemelt családi pótlékból mit vesztek feleségeteknek, gyermeketeknek, ruhát, cipőt, vagy lisztet, tejet, vagy talán egy malacot a télire, avagy fát, hogy legyen meleg szobájtok? Mondjátok, mire fordítjátok azt az 1000—1600 korona rendkívüli gyorssegélyt, amit kilátásba helyeznek az illetékes körök?

HÍREK.

Eger, 1920. augusztus 6.

Az árvizsgálóbizottság ülése. Az árvizsgálóbizottság a piaci szabadforgalmat továbbra is fentartotta, de a kiskereskedő illetve a kofa nyereségét 20%-ban állapította meg. Ennek az ellenőrzését úgy viszik keresztül, hogy a termelői árakat próbalemérések utján állandóan figyelemmel kisérik s ennek alapján hétről-hétre megállapítják a viszonteladásnál a százalék hozzáadása után a jogos árakat. Ezt a határozatot az általános panasz tette indokolttá, hogy a kólák olcsón veszik az árukat a termelőktől, de a viszonteladásnál uzsora hasznot húznak. Ez a határozat azonban csak próba és ha az árak igy sem fognak leesni, nem marad más hátra, mint hogy a termelőket fogják megmaximálni. Épen ezért a termelők már most vigyázzanak arra, hogy a kofák ne licitáljanak egymásra, mert akkor a fogyasztóközönség ismét drágán tudja megszerezni az élelmiszereket, ennek pedig a retorziója csak a termelők megmaximálása lehet.

Az egyetemről. A budapesti egyetem közgazdaságtudományi karának dékánja az 1920/21. tanévre újból Bernát István ny. r. tanár, prodé- kánja pedig újból Steinecker Ferenc ny. r. tanár lett.

Menekültek figyelmébe. Felkérem az ösz- szes menekülteket, hogy folyó hó 7-én (szombaton) délután 5 órakor a helybeli áll. polgári iskola tornatermében igen fontos ügy megbeszélésére megjelenni szíveskedjenek. Bene Lajos, az 0. M. H. Miskolczi Kirendeltségének Hevesmegyei megbízottja.

Jugoszlávia megnyitotta a határt Ma- gyaroszág felé. A jugoszláv kormány julius 27-én tartott miniszteri tanácson elhatározta, hogy a mezőgazdasági termékek részére a határt Magyar- ország felé megnyitja. Az erre vonatkozó kormányrendeletet a jugoszláv lapokban már közöltették. A jugoszláv kormány ezenkívül megengedte, hogy Kapronczán és Szabadkán keresztül gyapjút és idei burgonyát ez év szeptember 15-ig Magyarországba kivihesseitek. A rendelet 1920. év végéig marad érvényben és letelte után a jugoszláv kormány a Magyarország felé való kivitelt újból szabályozni fogja.

Gyóni Gézát egy orosz katona lőtte agyon. Hajós J. Ferenc mérnök, aki most tért haza Oroszországból, elmondotta, hogy Gyóni Géza nem lett öngyilkos,' hanem egy fogolyőr lőtte agyon. Gyóni búskomorságba esett és többször megszökött, de a bolsevikiek mindig eltog- ták. Amikor karmadszor akart elmenekülni agyonlőtték.

Dobó István-Asztaltársaság tagjai — a servitáknál vasárnap d. e. 10 órakor tartandó hdlaado szt. misére — 3/410-ig gyülekeznek a Kath. Legényegylet és Kér. Iparoskor udvarán, honnét zászlójuk alatt, testületileg vonulnak a templomába. A misét Kriston Fndie apát-kanonok mondja s a Polgári Dalkör énekel mise alatt. 11 órakor — mint már tegnapi számunkban közöltük is — ünnepies közgyűlés keretében leplezik le a Dobó István képét, amelyet Kiss Alajos festett. A társaság minden érdeklődőnek megjelenését bizalommal kéri és hálás köszönettel veszi.

Az uj vasúti tarifa. A vasutak magasabb tarifája augusztus 11-én éjjel 12 órakor lép életbe az összes vasútvonalakon. A személytarifa a réginek éppen háromszorosa lesz. Drágul a perron- jegy is, melynek ára 3 koronára emelkedik. A büntetési tételek is megfelelően emeltettek.

Uszóversenyek Egerben. Sportéletünk fel lendülésére vall azon körülmény, hogy a közeli napokban két uszóverseny is lesz Egerben. Folyó hó 15-én a Move Egri Sport Egylet rendez egy nagyszabású versenyt, melyen a fővárosi MAC bajnokuszói is részt vesznek. Az egri fiuk már serényen treníroznak. Folyó hó 7-én és 8-án Eger és Miskolcz között az ETE rendez mérkőzést, melyen a Move Ese úszói nem indulnak.

A Royalban szombaton és vasárnap a;ma- gyar filmsorozat legkiválóbbja, a «Jamata« kerül bemutatásra. Amikor ezt a filmet az Omniában bemutatták, egész Budapest csodájára járt, mert úgy technikailag, mint pszihikailag hozzá fogható alig akad. A darabot Vajda László irta s Korda Sándor rendezte. Egy rabszolga csodálatosan hü viselkedését mutatja be a főszerepben Rajnai Gábor. — Jegyek egész nap a moziban válthatók. Előadás kezdete llq9 órakor.

Fenmaradnak a női kereskedelmi szak tanfolyamok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete aszerint az 1919/20. év folyamán már működött női kereskedelmi szaktanfolya-