Egri Népujság - napilap 1920
1920-08-03 / 176. szám
/ XXVIIL évfolgam 176 szám. Cenz,; E. 351/1920. ggcr, 1920. Augusztus 3. Kedd. Előfizetési dijak postai száilitással; r* i ( t Ilf B I w R D T í n n Szerkesztőség: £cjer, 'Líceum. Egész évre 200 E. — Félévre 100 K. KULI lllUjl ^ 1 L " 1 * Kiadóhivatal: Líceumi nuotíidí. Egyos^szám vasárnap 1 K^éltáznáp 60 f. “"*» **>Bara" Kato1« dr _Telefon szám II. Ä város kenyere. Mint ismeretes, a városi tanács a közélelmezési miniszterhez fordult, hogy adja meg Éger városának is azt a jogot, amely a rendelet szerint a törvényhatósági joggal felruházott városokat megilleti, t. i., hogy a város maga szerezhesse be lakóinak a szabadforgalomból a szükséges búzát. Megjegyezzük, hogy ez a jog, ha jnegadta volna is a miniszter, nem sokat ér. Akinek van pénze, az könnyebben bevásárolhatja maga, mint a város, továbbá ä város vásárlása csak megdrágítaná az amúgy is drága búzát, mert a vásárláshoz szükséges milliókat kölcsön kellene venni drága kamatra. Ennek csak akkor volna értelme, ha maximális áron lehetene vásárolni a városoknak is, mint az államnak, de az 500 koronás maximális ár csak az állam által kivetett menyiségre szól. A várös képviselője mindamellett felkereste a közélelmezési minisztert és a miniszter kijelentette, hogy nem csak a városoknak, hanem szövetkezeteknek^ testületeknek, egyesületeknek is megvan az a joguk, hogy azok számára, akik vásárlási igazolványaikat átadják a városnak, szövetkezetnek, a szabadfordalomból bevásárolhatják helyettük a szükséges búzát, árpát,' rozsot természetesen nem maximális áron. Tehát megvan a lehetősége annak, hogy a város, vagy a Hangya azoknak, akik vásárlási igazolványaikat átadják, beszerezhetik az egész évi kenyéranyagot a szabadforgalmi áron, tehát nem maximális áron. Ennek azonban csak akkor volna értelme, ha a városnak, vagy a Hangyának a nagy uradalmak átadnák fölösleges és eladásra szánt búzájukat, mert sem a város, sem a szövetkezet nem vállalkozhatik arra az iszonyú munkára, hogy egyes kisgazdáktól mázsánkint vásárolja be a búzát, ki-ki maga olcsóbbaiT és könnyebben megteheti ezt. Az Érsek ur Őexcellenciája meg is hagyta az uradalom tisztjeinek, hogy jelentsék be nála a fölösleget, melyet el lehet adni, mert a városnak akarja eladni, még pedig maximális áron. Mivel azonban a múlt évi kommunista gazdálkodás, a román megszállás és az uradalom kirablása miatt (nem lehetett az egész birtokot megművelni és közellátás céljaira 2800 mázsa búzát kell beadni, a megmaradt mennyiség a személyzetnek, cselédségnek, vetőmagnak alig lesz elég. Ugyanez a helyzet a káptalannál is. A legbiztosabb tehát, ha mindazok, akik'a „hadi lisztet“ nem akarják továbbra is igénybe venni, iríaguk vásároljak be akár készpénzen, akar csere utján a családjuknak szükségéé búzát, árpát, rozsot. Ez a legbiztosabb, mert a maga vásárlásában nyugszik meg mindenki a legjobban. Azok pedig, akik a hadi liszttel is megelégszenek, mert nincs arra pénzük, hogy ezer, kétezer koronás búzát vegyenek, a közellátástól fogják kapni a lisztet maximális áron. Ez a maximális ár is csak úgy lehetséges, hogy az állam egy-pár ezer milliót ráfizet, hogy a szegényebbek olcsóbban kaphassák a lisztet, mint azok, akik szabadforgalomban fognak vásárolni. De ez a mindennapi kenyér is csak úgy lesz biztosítva, ha nemcsak a nagy uradalmak, hanem a kisgazdák is és a malmok is becsületesen beadják a rájuk vetésterület, illetőleg őrlés arányában kirótt mennyiséget. Ha azonban önzők és uzsorázsok lesznek, akkor a szegények szájából rabolják el a betevő falatot. Az még nagyobb gazságot követ el, aki bevásárolja a búzát és a közellátástól is felveszi. n. A mezőgazdasági haszonbérek. A hivatalos lap a folyó évi julius hó 7-én kelt 153 számában közli a 'ministerium 5440./M. E. sz. rendeletét, a mezőgazdasági haszonbérietekkel kapcsolatos rendelkezésekről. Ez a rendelet a változó viszonyokhoz igazodó továbbképzése az e tárgyban legutóbb 820/920. M. E. sz. a. kibocsátott rendeleteknek. Lényeges újabb intézkedései a következők: Az eddigi rendelet alapján az 1919/1920. évre már felemelt haszonbér az 1920/21. gazd'. évre is érvényes — de a felek kérhetik az utóbbiaknak a változott viszonyoknak megfelelő újra való megállapítását is.' A haszonbérlő ezt azonban csak 100%-nál nagyobb emelés esetén kérheti. Megegyezés hiányában a haszonbérnek a változott viszonyoknak megfelelő emelése kérhető (megállapított határidőben) 100 k. holdnál kisebb haszonbérletnél a kir. járásbíróságnál, ennél nagyabbnál pedig törvényszéknél . alakuló vegyes bíróságnál oly szerződéseknél melyek 1918. és 1919. években köttettek. Maga a^ haszonbér az 1919/1920. és még az 1920/21. gazdasági évre is emelhető. Kérhető a felemelés csakis az 1920/1921. gazd. évre is, ha az eddigi rendelet" alapján (vagyis az 1917. dec. 31. alatt kötött szerződések alapján) aZ illető a kérelmet nem terjesztette elő, vagy eredményt nem ért el. A szerződés tartama alatt, vagy megszűntekor teljesítendő szolgáltatásokat, munkálatokat (szántás, vetés stb.) a haszonbérlő a haszonbér-7 beadó hozzájárulása nélkül meg nem válthatja hanem természetben tartozik teljesíteni. Ezek elmaradása esetén a haszonbérbeadó bíróságtól kérheti a teljes pénzbeli egyenérték megállapítását illetve a netán kikötött birság, vagy váltság emelését. E szolgáltatások biztosítása végett a biróság előzetes intézkedéseket tehet. Rendkívüli felmondást biztosit a katonai szolgálatból hazatértek, továbbá a közszolgálati alkalmazottak javára, ha birtokukon maguk kívánnak gazdálkodni. Rögtöni hatállyal felmondás lehetséges, a haszonbérlő által elkövetett, a termelést veszélyeztető cselekmények, vagy mulasztások esetén. A haszonbérlő a haszonbérlet 'lejártakor a gazdaság folytatásakor szükséges terményeket visszahagyni tartozik, úgyszintén a takarmányt és trágyát is. Az 1919/20. gazd. évben, vagy ezután lejáró szerződések más megállapodás hiányában a lejáratkor megszűnnek, kivéve azokat, amelyek a termelés biztosításáról és a legelőterületek biztosításáról szóló rendeletek alapján jöttek létre vagy hosszabbittattak meg. Ezek az 1920/1921. gazdasági év végéig meghosszabbittattnak. Az oly lejáró haszonbérleteket amelyek bérbeadójával érintkezni nem lehet, a bérlő a hatóságnál bejelenteni tartozik. A rendelet egy fokú felebbezést engedj meg; a birói eljárás /általában a korábbi rendeletben megállapitottT Terjedélmesen felsoroltainak azok a körülmények, melyeket a biróság a szerződő felek érdekei szempontjából mérlegelni tartozik. A haszonbérlő csupán 100°/o-nál nagyobb emelésnél álhat el a haszonbérlettől. Felebbezési joga is csak ilyen esetekben van. A rendeletben foglalt intézkedések ellen vétők kihágást követnek, el megfelelő pénzbüntetés, elzárás és kártérítési kötelezettség van benne megállapítva. A rendelet alkalmazást talált akkor is, ha erdő mezőgazdasági birtokokkal együtt van haszonbérbe adva, valamint akkor is, ha mezőgazdasági ingatlanhoz tartozó belsőség, malom, szeszgyár, stb. a földbirtoktól elkülönítve van bérbeadva. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 2. Magyarország prágai képviselője. A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére Magyar- ország csehországi képviseletével tahvári és tar- keői Tahy László dr. elsőosztályu konzult bízta meg; s neki ebből az alkalomból a másodosztályú követségi tanácsosi címet adományozta. A Területvédő Liga ünnepélye Pásztón. A Területvédő Ligá pásztói fiókja fővárosi vendégek közreműködésével fényes ünnepélyt rendezett julius hó 25-én. Délelőtt 10 órakor ünnepi szent mise volt, utána pedig népgyülés a községháza előtt;. Este 9 órakor a polgári iskola tornatermében szépen sikerült ünnepélyt rendeztek a helybeli műkedvelők és a fővárosi vendégek. Barna István neve alatt rejtőző urat fel kérem,, hogy nevezze ,meg levélben' felhozott esetekre tanúit', mert mende-mondák ködére nem épithetem eljárásomat -az illetékes helyen. Ebben az ügyben velem lehet nyílt sisakkal is beszélni. Vasárnapokon rendesen itthon vagyok. Az én elvem mindenütt a tisztítás, csak adatom legyen és hatalmam hozzá. Az általa felsorolt esetek nem csak azt bizonyítják, • hogy fejétől bűzlik a hal, hanem azt is, hogy mily romlott az a kor, melynek gyermekeiből ily büzlő halfejek kerülnek ki. De a világ is könnyebb végét fogja a dolognak, nem vesz példát a becsületesektől, hanem kényelmesebbnek tartja _ a romlottakban a maga igazolását^ keresni. Pedig lehetne tanulni is, mert a kom műn napjaiban annyi nagy jellemnek hitt ember összeomlott és szétmállott, mint az agyag a záporban, de itt megvetve, koldulásnak kitéve 30 — 40 ezer korona évi fizetés Ígérgetése^ ellenkező esetben üldözések kilátásba helyezése közepette jellemek maradtak. Ebből is lehet példát venni a jövőre! Dr. Nagy János. Eljegyzés. Dr Jankovics Dezső, ügyvéd, eljegyezte Mózer Sárit. Vonatváltozás. A miskolczi üzletvezető ma értesítette a miskolczi pályaudvarokat, hogy hétfőtől, ’ augusztus 2-ától kezdve a miskolczi üzletvezetőség területén fontos vonatváltozás történik Kisterenye — Kálkápolna — Kisköre között. így a Miskolcz felől este nyolc órakor érkező 7112. számú vonat helyett a 7114—7102. számú vonat közlekedik, amely körülbeül egy órával későbben érkezik és indul Kálkápolnára. Esküvő, Grünbáum Zoltán és Lindner Bianka folyó hó 3-án, kedden d. u. 3 órakor tartják esküvőjüket Pacsirta-’utca 11. számú lakásukon. (Minden külön értezités helyett). Anyakönyvi hírek. Újszülöttek: Szabó József földm. Anna, Molnár József földm. Gyula, Jokman László máv. raktárnok László Trimmel József cukrász József, Szepesi János földm. Anna ngvü gyermeke. Jegyesek: Bodnár János földm. és Pálok Rozália, Deli István földm. és Császár Mária egri lakosok. Házasságot kötöttek: Tóth Lajos műkertész, virágkereskedő és Pálik Gabriella, Keskeny Ferenc földm. és Takács Veronika, Faragó Béla szabó s. és Bürger Mária, Hanus János földm. és Gajdacsik Szidónia egri lakosok. Meghaltak: Máyer János kéményseprő 65 éves, Vig András földm. 87 éves korában. — A\ f. é. julius havában született 53 gyermek, meghalt 56 egyén, házasságot kötött 24 pár. \
