Egri Népujság - napilap 1920

1920-07-25 / 169. szám

Felhívás. Akik a felállítandó városi szesz- főzdében/akarják saját termésüket kifőzni, a ter­mésmennyiség bejelentése végett sürgősen jelent­kezzenek a városi adóhivatalban. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, a kik felejthetetlen, drága jó anyánk temetésén megje­lenésükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek vol­tak, ez utón mondanak köszönetét a Merczel nővérek. Uránia. Ma A gyémánthajó páratlanul iz­galmas, attrakciós jelenetekben bővelkedő hat felvonásos kalandortörténet kerül műsorra egy előadáson fél 9 órai kezdettel. Holnap Fantomas kastélya. Kedden Játék a tűzzel szerelmi dráma, írója és főszeieplője a közönség egyik kedvenc művésznője Lotte Neumann. A jövő hét szenzá­ciója a Megváltás nagy biblotikus filmjáték, szom­baton és vasárnap kerül bemutatásra. — Jegyek előre válthatók a Mozitözsdében. Komáromy Ödön ének- és zenetanár zene­iskolájában Deák Ferenc-utca. 2. személyes ve­zetése mellett a nyári szünidőben is tart magán zongora és énekórákat, valamint állandó zon­gora és ének tan folyamot; előkészít az akadé­miára és felvesz tanulókat, kik magánvizsgára készülnek az akadémián vagy nemzeti zenedén. Meghívó. Az Egri Hatvan II. negyed róm. keth. olvasókör augusztus 1-én d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Elnökség. 1—1 „Royal-Mozgó“-ban szombaton és vasár­nap a Korán filmsorozat első filmje a »Nagy Úr« egy sorskitagadott férfiú szerelmi drámája 4 felvonásban, főszerepben Beregi, Rajnai, Faikas Antonia, a magyar filmszínészek legjelesebbje. — Ezen darabot a cenzúra értelmében szigorúan csakk 16 éven felüliek nézhetik meg Az elő­adás kezdete mindkét napon 5/49 órakor. Jegyek egész nap a Mozipénztárnál válthatók. 2—2 Igazságügy. Az egri kommunista vezérek monstre tárgyalása 3 napon keresztül julius 21—24-ig tartott. A vádlottak között szerepel Juhász Aladár 146 ezer korona, Jakwerth Ede 220 ezer, Mihály János 200 ezer korona sikkasztásával vádolva. Jakwerthet ezen kívül terheli még az a vád is, hogy Kakuk Ignáctól erőszakkal elvett 140 — 150 ezer korona értékű értékpapírt és kocsifelsze­relést. Ott láttuk a szuronyos őrök között Müller Alajos gazdatisztet) volt vörös nyomozót, aki annak idején Kakuk Ignácot letartóztatta. Ismét bíróság elé került Gyiífka Ferenc, Kertész Jenő, Szepesi András és Fischer Miklós lázadás bűntet­tével és felbujtással vádolva. A legfőbb lázitó dr. Kormos Dezső v. vörös toborzó ad a bíró­ságnak legtöbb dolgot. A lázadás és felbujtás bűntettén kívül sikkasztással is vádolva van és a tanuk kihallgatása 2 napon keresztül tartott. — Tóth Peták János, Gyiífka Ferenc, Szepesi And­rás, Hajnal Sándor, Jaksi Ferenc, Mirkóczki J. zsarolás miatt, illetve Gyiífka még a Csáka Ró- bertnél elhelyezett zálogtárgyaknak visszafize­tés nélkül való kiadatása miatt is bűnhődni fognak. Az Ítéletet előreláthatólag csak a jövő hét szerdáján hirdetik ki. Sport. Aki városunkban a közelmúltban, végignézte a «Moveese« érsekkerti pályályán s az uszodában tartott versenyek közönségének sugárzó arcát, meggyőződhetett arról, hogy e pálya megszerzéséért harcolók ígéretei nem vol­tak népbolonditó kijelentések. Mert a mig fiaink ott küzdöttek a diadal pálmájáért, a kevés, de lelkes közönség kitűnő árnyas helyen, fölséges, pormentes levegőben megkapta azt, a miről a testedzésért lelkesedők írtak, az igazi sport élvezetet. A 15:0 eredmény csak első pillanatra el­szomorító, mert volt egy nagy tanulsága ezen mérkőzésnek. A versenyt végignéző, de az ered­ményt az újságból olvasó közönség is végre lát­hatta, hogy elődeink bűnös mulasztása hová jut­tatott bennünket a testedzés terén. A mig más városok fiatalsága városukban a nekik nyújtott előnyt fölhasználva, a test kultuszának élt, izmait fejlesztette, addig mi, jó öreg egriek, csendesen pityizáltunk. A napokban egy budapesti újságíróval be­EGRI NÉPÚJSÁG. szélgettem, a ki azt mondotta, hogy meglepő előtte az egri emberek keleti tunyasága, nemtö­rődömsége. Kérdezte, mi lehet ennek az oka? Én igazán nem tudom, hogy miért vagyunk tunyák, de hogy azok vagyunk, az tény. Ébredjünk föl, édes földieim ! Siessünk azon lelkes emberek támogatására, kik az ifjúság meg- edzésével naggyá óhajtják tenni városunkat s minden ellenségét cltipróvá a szegény Magyar- országot. Lépjetek be a «Moveese«-be, meglátjátok, sohasem bánjátok meg! Belépés a Sport Egyletbe. A «Move« Egri Sport Egyletbe beiratkozni az alapitványházban levő propaganda üzletben lehet. A «Moveese« tagok az esetben, ha az igazolványukat már ki­váltották s legalább három havi tagsági dijukat befizették, a «Moveese« összes versenyeire féláru jegyet kapnak. Az érsekkerti sportpályának kerítése a na­pokban elkészül. Attól kezdve a pályára belépni csak tagsági jegy felmutatása mellett lehet. Ézt annál is inkább figyelmébe ajánljuk a közönség­nek, mert a pályán tartózkodók állandó igazolta­tásnak lesznek kitéve s tagsági jeggyel nem ren­delkezők a pályáról el fognak távolittatni. Ski-pálya a Blikkben. A budapesti Move augusztus elején leküld egy 4 tagú bizottságot Egerbe és az egri Move-val terepszemlét tart a Bükkben az ott létesítendő ski-pálya helyének kijelölése céljából. Még a jövő hónapban meg­kezdik a menedékház építését és hamarosan meg­indulnak a ski-pálya előmunkálatai is. Közgazdaság. A szőlőtermés. Lesz-e bormonopolium ? Az időjárás a szőlőfejlődésének eddig ország­szerte rendkívül kedvezett. Legjobb bizonyítéka ennek az, hogy a főváros csemegeiizleteiben a múlt hét utolsó napjaiban megjelent az első szőlő: ropogós, muskotályizü Csabagyöngye, 26—32 koronás árban. A termés megyénkben is kitűnő s mintegy két héttel előbbre van a szokottnál. Nagyon ajánlatos lenne, ha gazdáink ennek ellenére is a rendes időben szüretelnének. Így minőségben hasonlithatatlanul jobb bort nyer­nének, amely azután erős külföldi kereslet tárgya lenne. A külföld ugyanis kizárólag a jóminőségü bort keresi nálunk, mert silányabb minőségűvel — olcsóbb pénzért — teljesen ellátja Olaszország. Már most élénk vitákra ad alkalmat az a kérdés, hogy vájjon lesz-e bormonopolium ? Állí­tólag ezen eszmének különösen a nagytermelők között van számos barátja. Ilyen értelemben a kisgazdák sem ellenzik, de a maguk részére nem kérnek belőle. Bárki kívánja is azonban a bor- raonopoliumot, nem helyes utón jár, mert a bor ezerféle különbözőségénél fogva — nem csak a fajták, hanem a kezelés és évjárat szerint is — nem alkalmas állami egyedáruságra. Mindamellett, ha az állam érdeke mégis megkívánná a mono- polizálást, úgy teljesen kizárt dolog, hogy ezen intézkedés alól a »kisemberek« borát ki lehetne vonni,aminthogy a dohánytermelésnél sem tettek soha különbséget a félholdas és százholdas do­hánykertészetek között. TÁRCZA. Magyar ima 1920-ban. Istenem! Trónodhoz fájó szívvel lépek, Szavam által szólnak szegény magyar népek. Hozzád fohászkodik űzött magyar népünk, Hatalmas Úristen ! tégy igazat nékünk, Hallgasd meg a szavunk, mert méltó az rája, Ez minden magyarnak napi szent imája. Szomszédokhoz mindig csak jószivvel voltunk, Becsületen nem volt soha semmi foltunk. Most ők nekünk jönnek, sirt ásni akarnak, Derék jószomszédnak, nemes, nagy magyarnak. Hazánkat akarják széjjel darabolni, Őrzött kincseinket meglopni, rabolni, — El akarják venni az ősi szent földet, Nem akarják soha visszaadni többet. Add Uram! — hogy Erdély vize kiapadjon, Gyógyulást nekik ne soha, — sohse adjon. Tikkadjon a rabló, kínzó szomjúságban, így érje majd utol minden magyar átka. Gömör nemes érce szálljon olyan mélyre, Kapzsi, gaz bitorló soha el ne érje. Tolvaj kincskeresőt, ha leszáll az űrbe, Dobja ki a föld, — élve meg ne tűrje. (Bánát termő földjét magyar eke szántsa, Aranyos kalászát csak magyarnak szánja). Bánáti kenyerünk, ezt add meg óh Ég! Tolvajok szájában méreggé változzék. Add, hogy a föld, hova sok magyar költözött, Mit drága őseink szent vére öntözött, E föld szólni tudjon, mondhassa mit akar; • »Maradok, mi voltam, Magyar, mindig Magyar.« H. G-né. ORSZÁG - VILÁG. Ausztria válasza a magyar demarsra. Nem akar konfliktusba keveredni Oroszor­szággal. „Mihelyt a magyarországi helyzet megengedi, a népbiztosoknak vissza kell térni hazájukba!“ Az osztrák Állami Értesitő hivata­los kommünikét közöl, mely az osztrák kormány válaszát tartalmazza a Kun Béla ügyben történt magyar demarsra. A kommüniké szerint az oszt­rák kormány a magyar követ által tett lépéssel szemben figyelmezteti a magyar kormány képvi­selőjét, hogy Ausztria Kun Bélának a menedék­jogot azon megállapodások alapján adta meg, melyet a magyar tanácskormány bukása előtt kötött Magyarország antibolsevista és konzervatív köreinek képviselőivel. Ezen megállapodás célja az volt, hogy Budapesten egy véres katasztrófát elkerüljenek. Az osztrák kormány kijelenti, hogy Magyarország mai kormánya gonosztevőkként ke­zeli a korábbi magyar kormány tagjait, mely kormány az ő emlékezete szerint Magyarország területének megtartásáért hazafias háborút folyta­tóit Románia és Csehszlovákia ellen. Oroszország most is nagyrabecsüli a volt tanácskormány tag­jait Ausztria nem akar biróul fellépni ebben az ügyben, s ezzel Oroszországgal konfliktusba ke­veredni. Azzal, hogy Kun Béláékat nem adtuk ki a magyar kormánynak — mondja tovább a válasz — semmivel sem csorbítottuk meg Magyar- ország jogait. Különben is az egész ügy az ille­tők elutazása következtében tárgytalan. Félhivatalosan ehhez a következőket fűzik: Renner ezt a választ bizonyára még Kun Bélá­nak Németországban történt elfogatása előtt fo­galmazta. Tudomásunk szerint a Renner által említett megállapodásokat egy teljesen törvény­telen önkormánnyal kötötte Ausztria. Egy másik félhivatalos azt igyekszik bizo­nyítani, hogy Ausztria az akkori magyar kormány követével: Böhm Vilmossal kötött legális megál­lapodás alapján nyújtott menedékjogot a magyar- országi tanácsköztársaság kormányához tartozó' kommunista népbiztosoknak és alárendeltjeinek. Az Ausztriában való tartózkodásukat azonban csak addig engedik meg, ameddig ebből a Né­met-Osztrák köztársaságra semmiféle belső, vagy külső nehézségek nem háramlanak. Mihelyt a magyarországi belső helyzet megengedi, a nép­biztosoknak és alárendeltjeiknek vissza kell térniök hazájukba. Addig is kénytelenek mozgási szabad­ságukban korlátozni őket. Azt hisszük, hogy a józan osztrák nép, amely már kezdi számonkérni az emigráció költ­ségeit, nem fog a kormány intézkedésére várni, hanem egyszerűen kibotozza a magukat mártírnak feltüntető közönséges gonosztevőket. Nem! Nem! Soha ! Harc a magyar föl­dért. Vértanú magyarok. Sátoraljaújhelyről je­lentik : Közvetlen azután, hogy az oláhok kivo­nultak Beregmegyéból, Feketeardó község refor­mátus és katholikus lelkésze felszólította a lako­sokat, hogy a bevonuló cseheket ásóval, kapával és kaszával verjék ki. A felhívásnak meg lett az eredménye, amennyiben az elkeseredett lakosság a cseheket több községből kiverte. Váratlanul azonban egy oláh csapat támadta meg a lakoso­kat, mire formális harc fejlődött ki, melynek ma­gyar részről is számos halottja és sok sebesültje lett. Az oláhok ezután túszokat szedtek, s azokat elhurcolták magukkal ismeretlen helyre. Az elesett magyarok vére, s az elhurcoltak gyötrődése mindennél jobban szitja az irredentiz­mus tüzét, mely ha kitör a lelkek, mélyéből az osztó igazság lángpallosával fog szétütni a terü­letrablók, a magyargyilkosok között. Lengyelország hivatalosan felajánlotta a békét Oroszországnak. Antánt rendszabályok. Varsóból jelentik: A lengyel kormány külügy­minisztere, s a lengyel hadsereg vezérkari főnöke

Next

/
Thumbnails
Contents