Egri Népujság - napilap 1920
1920-07-15 / 160. szám
/ XXVIII. évfolyam 160 szám. Eger, 1920. Julius 15. Csütörtök. wr Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Fél évre 100 K. - Negyed évre 60 K. — Egy hóra 18 K. — Egg szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barst) Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomda. Telefon szám 11. Ütni a zsidót, szidni a berekedésig és Palesztinába küldeni nem nehéz, nem is kell hozzá valami lángész. Ue a zsidókat nem lehet ám kiszorítani a társadalmi és gazdasági élet vezetéséből se lármás handa- bandával, se «alkotmányos« rendszabályokkal, hanem egyedül és kizárólag fokozatos és tervszerűen folytatott nevelő és alkotó munkával úgy, hogy helyüket pótolni tudjuk keresztény tehetségekkel és keresztény tőkével. Hiába hozzuk be a numerus clausust, hogy megakadályozzuk a zsidóknak az értelmiségi pályákra tódulását, ha egyúttal nem gondoskodunk arról is, hogy helyükbe megfelelő számú tehetséges és törekvő keresztény ifjú kerüljön. Pedig nekünk oly kevés intézményünk van, amely anyagi támogatással segítené szegényebbsorsu, de tehetséges ifjainkat tanulmányaik végzésében. A fölösleges gégegyakorlatok helyett erről kellene gondoskodni. Hiába szónokolunk magyar kereskedelemről, mig a vagyonosabb keresztény családok nem nevelnek gyermekeikből olyan fiatal generációt, amely a kereskedelemben tehetségével, szorgalmával és pénzével fel tudja venni a versenyt a szerény, alázatos és élelmes zsidóval. Hiába akarunk nemzeti földbirtokpolitikát és mezőgazdasági ipart csinálni, ha főuraink nem akarnak, vagy nem tudnak intenzív 'gazdálkodást folytatni, dé csupa kényelemből potom áron zsidóknak adják bérbe uradalmaikat. Pedig még ma is meg van minden urnák a házi zsidaja, aki helyette gondolkodik és gazdálkodik. Hiába ábrándozunk magyar közgazdaságról, amig akkora keresztény tőkét nem gyűjtünk, amely feleslegessé teszi a zsidó tőkét. Ezen a féren már csodás eredményeket mutatnak á Hangyaszövetkezetek és Hitelszövetkezetek. Ezek a kipróbált évtizedes intézmények jelölik meg a ma számára is a helyes irányt: kevesebbet lármázni s arravaló keresztény szakerők és tehetségek telhasználásával csendben többet dolgozni! Ezért nem fél a zsidóság az összes újabb intézményeinktől úgy, mint ezen szövetkezetektől. Hiába minden «intézményes rendszabály« a zsidó sajtó ellen, amig a keresztény lelkekbe tudatossá, nem tesszük a ma nemzetiszinbe bujtatott zsidó sajtó veszedelmét, mig a keresztény sajtót életszükségletté nem tesszük s a propagandában is fel nem vesszük a versenyt. Hiszen már eddig is számtalan^ alkalmunk lett volna a keresztény programmot elkezdeni a zsidókérdés megoldása és nemzetgyűlési intézkedések nélkül is. Gondoljunk csak a közélet erkölcsi helyzetére, parlamenti személyes intrikákra, tisztviselők nyomorúságára, vaggon- lakókra, a 3000 koronás búzaár kombinációkra, a protekció hatalmára, amely tehetségtelen, erkölcsi nullákat állít Intézményeink élére, akik azt rövid idő alatt botrányba fullaSztják. De hiányzik belőlünk még ma is a keresztény szellem, mint a keresztény politikának az alapfeltétele.- Fundamentum nélkül csak légvárat lehet építeni, amely az első megrázkódtatásra halomra dől. Keresztény szellemet teremteni pedig nem lehet kormányrendeletekkel s amig intran- Szigensek nem leszünk hitben, lélekben és valláserkölcsben, addig komolyan nem is gondolhatunk keresztény intranzigeheiára a politikában. Szidjuk hát kevesebbet a zsidót s dolgozzunk többet. Csináljunk, versenyt a zsidónak a tisztességben, becsületben, szolidságban és szorgalomban s akkor majd lesz a »zsidókérdés« intézményes megoldása nélkül is keresztény közélej és; keresztény magyar közgazdaság. B. Gy. HÍREK. Eger, 1920. julius 14. Emléket az ellenforradalom hőseinek. Emlékeiből él a nemzet. A nagy idők emlékét tehát a benne élőknek elsc| szent kötelessége Megörökíteni, mert az ytókor a - — dicső tettek — tanulságaiból, a tettek hőseinek magasztos sorsából meríti a célért való lelkesedését és kitartását a munka küzdelmes korszakában. Nehezebb fellegek aligha vonultak át a magyar horizonton a tavalyi vörös khaosz gomolygó ködénél. Szomorúbb mártirsors csak kevés magyar vértanúnak jutott a keleti őrjöngés áldozatainak sorsánál. Clio foliánsain évszázadok óta magyar hősi- ségről, áldozatkészségről, haláltmegv^tő vitézségről beszélő sorok ragyogóan ékeskednek, de az ellenforradalmárok tettei méltán sorakoznak ezek után. Mert azt, amit ez a kis tábor, az ellenforradalmárok tábora véghez vitt, értékében csak a történelem tudja majd elbírálni. De már mais megállapítunk annyit, hogy az ő harcuk az egyénnek elszigetelt harca volt egy világot döngető világáramlattal szemben. Az ő életük árán törött meg az őrjöngés veszedelmes éle. S ki tudja, ha ők meg nem hozzák a véráldozatot, nem-e az egész világ esett volna áldozatul . . . ? Nagy e mártírok érdeme és a jelenkor háláját bírják is érte. De kötelességünk róla gondoskodni, hogy emlékük szentsége, nevük tiszta- , sága unokáink,. az utókor előtt is ott ragyogjon a többi Nagymagyarok hosszú névsorában!! * A legközelebbi, városi közgyűlés elé indítványt fognak beterjeszteni, amely épen azt kéri, •hogy a májusi ellenforradalom egri áldozatának, Mészöly Géza őrnagynak emléket állítsanak. Az indítvány nem ad határozott direktívákat, mert számol a gazdasági helyzet nehéz problémáival, de épen ez a körülmény teszi lehetővé azt, hogy a képviselőtestület módját találja a hála kifejezésnek. Ma nem gondol arra senki, hogy monumentális szobrot építsünk, de leróhatjuk kötelességünket úgyis, hogy az utcát, ahol a banditák fegyvere^ letethette, az ő nevéről nevezzük el — egy kis emléktáblával jelölvén meg a helyet, ahol magyar szive megszűnt dobogni. —y. René Cresté és az egri nők. Nem szoktam az áskálódásokat túl zokon venni, szeretem az ellenséges aknákat oly módon ártalmatlanná tenni, mint Lambert, francia tábornok, aki kihúzta a füstölgő bomba gyujtózsinórját és — szivarra gyújtott vele ... De már amit René ’Cresté miatt kell tűrnöm és hallgatnom, az egyszerűen sok. / — Na! mit szól a legújabb megbízatáshoz? — Kezdé a társalgást egyik özvegy ismerősöm. — híem tudom, melyik megbízatást érti Nagyságos Asszonyom —- feleltem szerényen. — Talán nemzetgyűlési képviselőnk megbízatását a zsidókérdést illetőleg? Csepp hija, hogy keresztül nem szúrt a tekintetével. — Megmondtam már a télen, mikor, maga a jogfolytonossággal szekirozott, hog^ többet nem politizálok. Megtaláltam azt, ami eszményei^ volt. őt! Semmi és senki többé nem érdekel. Csak 0 I Látta, ahogy kilép' a lepedőre ? Ahogy végignéz ? Ahogy tartja magát? Kezdett derengeni a fejemben. A Jüdex láz! René Cresté! Eger összes bakfissziveinek szuverén ura, az asszonyi álmok tündér királya, a haladottabb korúak utolsó mentsvára! Elhatároztam, hogy szokásom ellenére elmegyek a moziba. Fél 9 órakor már az Uránia előcsarnokában voltam. A jegykiadónő szánakozva rézett rám, mikor bátortalanul megkérdeztem : hányadik’ megbízatása ez J-udexnek ? A csodálkozástól nem is felelt. Egy szenvedélyes mozilátogatótól, egy kedves humora műszaki főtanácsostól tudtam meg, hogy ez a 35-ik megbízatása, de még kilátás van 70—80 újabb megbízatásra. Az ajtónálló szívósan küzdött az ostromló tömeggel — csupa nő — de ereje láthatóan kezdte elhagyni, bátorsága meg pláne inába szállt, mikor hátulról esernyők kezdtek a levegőbe emelkedni. A tömeg berontott, egy perc alatt zsúfolásig tömve volt a terem. De az előcsarnok még sem ürült ki. Az újonnan érkezők jegyet követeltek. Károly, Strausz és Tóth igazgatók rögtönzött haditanácsot tartottak, a gépész bereteszelte a vasajtót, a titkár sürgős ügyben eltávozott, a tömeg pedig egyre szaporodott. — Minden előadáson itt voltam, sikoltozott egy 30 év körüli harcias dáma, és most — most — most nem láthatom Őt. Egyik szöglethen Károly János és Mititzky Béla bizonyítgatták, hogy Harry Peel-t érdemesebb megnézni, mint René Crestét, és Dán Norbert se utolsó., A jövő héten színre kerül mind a kettő. Jegyek már most válthatók. ■Közben megszólalt a csengő. Besiettem a terembe. Elfoglaltam helyemet, melyről megelőzőleg 2 női kalapot, egy sétapálezát és három lábat távolítottam el. E pillanatban 'annyira a látottak hatása alatt állok, annyira nincs meg az események megírásához szükséges történeti tárlatom, hogy a közönség szives elnézését kérve, beszámolómat — örökös nyavalyánk, a helyszűke miatt is — későbbre halasztóm. B. K. Judex uj megbízatása. Ma és holnap a szenzációs francia filmsorozat negyedik része: «Az egyszemű« pénteken és szombaton pedig az ötödik rész: «A vezeklés» kerül műsorra az Urániában. — Jegyek az előadásokra még kaphatók a Mozitőzsdében. Naponta csak egy előadás 729 órai kezdettel. Ä rokkantak, A világháború áldozatai között első sorban a hadirokkantak, hadiárvák és hadi özvegyek azok, akiknek nyomorúságos helyzetén feltétlenül segíteni kell. Mikor lelkesedéssel elindultak oda, ahol a halálnak oly dús aratása volt, a mikor kemény katonás léptekkel zeneszó és rivalgó éljenzés mellett indultak oda, ahol a dicsőséges halál várt reájuk, akkor megfogadtuk és megígértük, hogy a haza nem lesz hálátlan hozzájuk és ha a dicsőség mezején életük áldozatul esik, nem fogunk megfeled«ezni feleségeikről és árván maradt gyermekeikről. A társadalomra hárul a feladat helyre hozni, — legalább részben — az eddig mulasztást, mert a ország jelenlegi pénzügyi helyzete olyan, hogy momentán nem képes nekik megadni azt, amit szenvedésükkel a hazáért kiérdemeltek. Szent és hazafLs kötelessége tehát minden magyar honpolgárnak, — különösen a jobb anyagi helyzetben élőknek, — hogy tehetségükhöz mérten hozzájáruljanak a rokkantak, hadiözvegyek és árvák nyomorúságos helyzetének javításához. E célt akarja szolgálni a Hadi rokkantak Nemzeti Szövetségének egri alcsoportja azzal, hogy folyó hó 17-én (szombaton) este és 18-án vasárnap a városi színházban az egri és hatvani műkedvelő ifjak közreműködésével színi előadást rendez és 18-án, vasárnap délután pedig táncmulatsággal egybekötött népünnepélyt tart. Bizton tudjuk, hogy Eger város, minden áldozatra kész, hazafias közönsége nem fog elzárkózni és hadi rokkantjainkkal szemben is meg fogja hozni a célnak megfelelő anyagi áldozatot, sőt felülfizctésekkel fokozni fogja a reménylett bevételt. A, mulatságot dr. Szmrecsányi Lajos érsek főpásztor Úr védnöksége mellett, Isaák Gyula alispán Úr elnöklete alatt rendezi a csoport, akiknek neve elég biztosíték arra, hogy a célt el fogjunk érni és a rokkantakat hozzá juttatjuk ahhoz, hogy kétségbeejtő helyzetükön legalább pillanatnyilag, segítve legyen. Jöjjön el tehát e mulatságra minden jó hazafi, mert ez nem csak a szórakozást, hanem hazafias kötelesség teljesítését is jelenti. Halmágyi Ferencz telekkönyvvezető.
