Egri Népujság - napilap 1920
1920-07-03 / 150. szám
XXVIII. évfolyam 150. szám. Cenz.J E. 301/1920. Eger, 1920. Julius 5. Szombat. W Ä város kenyere. Végre megérkezett a kenyérrendelet, mely a lakosság kenyeréről akar gondoskodni. A rendelet 15. szakasza szerint a hatóság által összegyűjtött gabonakészletekből ellátásban részesülnek: 1. a nemzeti hadsereg, 2. közhatóságok, közhivatalok tényleges és nyugdíjas tagjai családjukkal, 3. kórházak, gyermekmenhelyek, nevelő- intézetek stb., 4. mindazok, akik a fenti kategóriába nem tartoznak, de évi jövedelmük a -25000 koronát meg nem haladja. Azok pedig, akiknek 25000 koronánál nagyobb Jövedelmük van, a 20. szakasz szerint a hatóság által lefoglalt mennyiségen felül maradt gabonából szabadon vásárolhatnak. További eladás céljára azonban vásárolni büntetés terhe mellett tilos. Mindezekből láthatjuk, mily nagy és súlyos feladatot ró a városra a kenyérrendelet. A fenti 1., 2., 3. pont alatt elsoroltakkal a városnak semmi 'dolga nem lesz, mert azok a maguk hatáskörében járnak el. Annál nagyobb feladatot ró a városra annak megállapítása és Összeírása, akiknek .25000 korona évi jövedelmük nincs, mivel ezen a téren történik a legtöbb visszaélés. Hogy ezt megakadályozhassa a város, a 'kenyérrendelet értelmében törülni kell az ellátatlanok közül azokat, akiknek . 25000 koronán felül van jövedelmük. De éppen ez a punctum salians! 1 Alakítson a város egy bizottságot, melynek tagjai a lakosok vagyoni viszonyait ismerik. Ez a bizottság állítsa össze azoknak jegyzékét, akik a fentiek szerint közellátásban részesitendők. Ezeknek lisztet a közélelmezési miniszter a várinegye utján havonkint fog kiutalni a vármegye területén levő hatósági lisztből. A rendelet 20. szakasza a törvényhatósági joggal felruházott városoknak megengedi, hogy azok részére a szabadforgalomból vásároljon búzát, akik a rendelet szerint közellátásban nem részesülhetnek. így a rendelet kizárta Eger városát, hogy ezeknek részére • bármit is vásároljon, mivel Eger csak rendezett tanácsú város. Miután előreláthatóan még azók is, akiknek 25.000 koronán fölül van jövedelmük, a szabad- forgalomban gabonát csak nagyon nehezen vásárolhatnak, 50 képviselő indítványt adott be a városi tanácshoz, hogy a város kérje/a minisztertől a gabonavásárlásra és a lisztellátásra ugyanazon jogokat, melyek a törvényhatósági joggal ellátott városokat megilletik. Ezzel gondoljuk kizárni pnnak lehetőségét, hogy a város a jövőben. egy pillanatig is kenyér nélkül maradjon. Ha a város ezeket a jogokat megkapja, akkor közvetlenül és azonnal gondoskodhatik ellátatlanjairól és nem kell neki Ponciustól-Pilátusig futkosni, hogy lakosságát kenyérhez juttassa és akkor a szegény ember sem lesz kénytelen batyuzással eltölteni munkaidejét. A kormányzó Gödöllőn. Horthy Miklós kormányzó, családjával a jövő héten,«amikor a kormányválság minden bizonnyal megoldódik, hosszabb nyári tartózkodásra Gödöllőre utazik. Kilépés a kér. nemzeti pártból. A tegnapi nap folyamán két keresztény nemzeti egyesülés párti képviselő, névszerint Kovács Emil és Pálffy Dániel bejelentette a pártból való kilépését. Kovács Emil a Friedrich-párthoz csatlakozott. BggZéZ?200'K. ^Fé! évre 100 £ I POLITIKAI NAPILAP. ‘ C9Hed tzám ára 6O0 finér* * 8 Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Ä zsidókérdés megoldása: ' Van zsidókérdés! És pedig nem felekezeti szempontok szerint, hanem faji és nemzeti szempontokból Ítélve. Mert a vallás ellen semmi kifogásunk, mi örülnénk legjobban, ha a mély vallásosságot és erkölcsi parancsok átértését láthatnók^De az a kétszínű eljárás is, amit épen a vállás terén tanúsítanak, azt bizonyítja, hogy a zsidó vallásosság, illetve a vallásellenésség fajkérdést szolgált és a magyar nemzeti eszmét akarja felőrleni. A szociáldemok-' ráták és a szabadkőművesek üldözik a vallást, amig a kereszténységről van szó, de a zsidó' vallást védik. A. felekezeti tanítójuk harcol a vallástan tanítása ellen és továbbra is meghagyják felekezeti tanitónakr Kalmár Mór zsidó pedagógus írásaiban valóságos atheista és amikor kidől-, gozta a tantervet, a zsidó hittanra 3 órát irt elő. A Shewra Khadisa szent egylet Thalmud- thóra ifjúsági egyletet alakított, hogy «a vallásoktatáson felül a zsidó valláshoz való ragaszkodást, szeretetet erősítse az ifjúságban«, ugyanakkor az »Egyenlőség« c. zsidó lapban gyűlöletes cikkek jelentek meg a keresztény szertartások ellen, a «sötétség terjesztőinek«, »maradinak«, ,»butitónak«, »kulturellenesnek» minősítették az egyházi körmeneteket. A Pester Lloyd 1910-ben siettette a Haverda-pörben tárgyaló esküdtszéket, mert zsidók is voltak , benne akik Hosszu-nap miatt nem vehettek volna részt a további tárgyaláson, addig mindén keresztény felbuzdulást annyira lepocskondiáztak, hogy keresztény ember szégyelte magát. Nyilvánvaló tehát a tendencia, nem a vallás ellen, vagy az ő vallásuk mellett harcoltak ők annyira, hanem a fajiságukat, faji öncélúkat akarták erősbiteni a magyar- nemzet ellen. 1 Ezek után -—• de ezek nélkül is -—a zsidó-1 ság nem tagadja, hogy a kérdőjel valóban itt lebeg köztünk és felettünk, minden percben lezuhanással és rombadöntéssel fenyegetve mindnyájunkat. Nem is igen vitatja a kérdés létezését senki, inkább a megoldástól félnek egyesek. Pedig ez elkerülhetetlen. Ha Amerika védekezik- a sárgák ellen, mi magyarok is védhefjük magunkat a ránk törők, a nyakunkra növök ellen. A megoldás nem fogja érdekelni a velünk egybeforrott, összeolvadt magyar érzésű zsidóságot, csupán azokra fog vonatkozni, akik a liberalizmus alatt beözönlöttek hozzánk, de még. nem volt idejük, illetve nem volt szándékuk, hogy a befogadók által nyújtott nagy szabadságot a magyarsághoz való assimilálódással honorálják, akik tehetségüket, vagyoni erejüket nem a magyarság erőnagyobbodására, hanem a saját önző, faji céljaíkra*használták fel. A megoldást erőszakosan, vagy a szabadság- jogoknak a visszacsinálásával nem lehet keresztülvinni. Aki ilyenre gőndol, az előre kiállíthatja magáról az élhetetlenségi bizonyítványt. A kibontakozásra való törekvés csak oda irányulhat, hogy a liberalizmus alatt a zsidóság kezébe átjátszott előnyöket, állami jogosítványokat — a magyarság kezébe, érdekkörébe kell beállítani. Másodszor törvényhozásilag kell biztosítani, hogy a két faj között a verseny egyenlő feltételek között haladjon. Ha a keresztény magyart a keresztény erkölcsi szabályok kötik, akkor a zsidóságnak se legyen szabad magát , a morál hatása alól mentesíteni. És ha ez máskép nem sikerül, kényszerrel kell végrehajtani; az ipar, kereskedelem és sajtó-, törvények revíziója, a büntetőjog átmódositása, a vallás és a nemzet elleni bűnök szigorú megtorlásával. Harmadszor társadalmi utón kell kemmmmmmmmmmmmm \ m — wm ■ ■ ——§ Szerkesztőség: Eger, Lice ura. Kiadóhivatal: Liceu ai ugomdu. Telefon szpto il. resnünk 'a kivezető utat. A magyarságot meg kell szervezni, az üzleti szellem belenevelése által, a kitartásra, az összetartásra való rászoktatással. Mert valljuk be őszintén, hogy ezek a tulajdonságok hiányoztak belőlünk mind mostanáig és ha talpra akarunk állni, akkor ezeket át kell vennünk a zsidóságtól Ez ellen ugyan majd tiltakozik a zsidóság és felekezeti törekvésnek fogja elkeresztelni, ^le ha ők ezt az összetartást annyira tudták ápolni, hogy még a szemben álló lövészárkon keresztül is kezet nyújtottak egymásnak, akkor nekünk is birnunk kell ezzel a tulajdonsággal egymás* között, magyar és. magyar között. A zsidóság is tanulja meg, hogy a mai antiszemitizmusnak ők, maguk az okai, a be nem olvadó természetükkel, idegenkedésükkel és el- zárkozottságukkal, bizalmatlanságukkal és az aránytalanul nagy befolyásukkal. A megoldásnál tehát csak az arányok kiegyenlítése kerülhet szóba és nem fogadjuk meg Jászi OSzkár tanácsát, »okosabb elnyomni a zsidót, mint emancipálni.« £ n— _____■________• H ÍREIK. Eger, 1920. julius 2. 1920: XI. A hivatalos lap közli az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló 1920. évi XI. törvénycikket. A törvény értelmében azók, akiket 1918. évi október hó 31-e óta neveztek ki, azonnal elbocsájtandók. Az ezen idő óta történt magasabb fizetési osztályba való sorolásokat és címadományozásokat felülvizsgálat alá kell venni. Felhatalmazza a törvény a m. kir. minisztériumot, hogy azokat a ^tisztviselőket, akik hazafiatlan, társadalomellenes fagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak, eltávölithassa. A jövőben szükséges létszámot külön törvényben fogják megállapítani. Mig ezen törvény hatályba nem lép, addig az üresedésben levő állások nem tölthetők be. Az Egri Önk. Tűzoltó- és Mentő Egyesület parancsnoksága a f. hó 3-án (szombaton) d. u. 6-kor tartandó megbeszélésre ez utón is meghívja a működő bajtársakat. A Kath. Legényegylet má este fél 9 órakor vezetőségi ülést tart. A vezetőségi tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. Országos vásty". F. hó 5-én és 6-án fog megtartatni a nyári országos vásár Egerben. Vészes helyekről állatokat felhajtani nem lehet. Többszáz milliós kár. E hét eleién a. Hort-Ecséd-Atkár-i határ rövid félóra alatt letaposott ugarrá változott át. Olyan sürü és, nagy- * szemű jég esett, hogy a lábon álló búzát, kukoricát, árpát valósággal lekaszálta. A kár horribilis, több száz millióra becsülik. Mulatság Kácson. A mezőkövesdi járás jegyzői kara -múlt hó 28-án sikerült kirándulást rendezett Kács-fürdőre. A kiránduláson részt vett a budapesti Polgári Dalkör is. \ Értesítés. A czifratéri és Wesseíényi-u. áll. el. iskolák tanulói f. hó 8-tól minden ^csütörtök délután 2 órakor gyülekeznek iskoláikban s onnan indulnak az Érsekkertbe játékra v. kirándulásba. Igazgató. Szenzációs műsor az Urániában. Ma és holnap Puc«ini «Pillangó kisasszony« cimü operájának nyomán:, «Harakiri« egy japán leány története 6 felvonásban. E kiváló film a fővárosi »Kert-mozgó« megnyitó előadásán aratott nagy sikert.'A jövő-hét szenzációja «Nyugat csillaga«. ~
