Egri Népujság - napilap 1920
1920-07-02 / 149. szám
' XXVin. évfolyam 149, szám. ■ Cenz.: £’. 300/1920. Eger, 1920. Julius 2. Péntek. Előfizetési dijak postai szállítással! Egész évre 200 B. — Fél évre 100 K, tiegged évre 50 í£. — Egg hóra 18 K. Egg szám ára 60 fillér.-I POLITIK ÄI NÄPIJLÄ Ran Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesxlőség: Egrar, Líceum. Kiadóhivatal: LiceiSrtii űyoradu, Teíefon szám ti. iái ifi Rz önkéntes munka. Magyarország a kényszermunka hazája volt eddig; Hivatalokban, műhelyben, gyárban, jelszó volt: csak annyit dolgozni, amennyit épen muszáj 1 A jövő Magyarország közgazdasági, kulturális, politikai tevékenységét uj alapokra kell fektetnünk. Az egyén tevékenységét át kell hatnia annak a tudatnak, hogy amit tesz, azt nemcsak önmagának teszi, nemcsak exisztenciájáért küzd, hanem anyagi és szellemi produkciójával harmonikusan beilleszkedik a társadalom össztevékeny- ségébe, nemes versenyre kelvén polgártársaival. Minél többet és minél jobban ! A német munkásság kötelezte magát, hogy mindennap egy órai munkáját felajánlja a haza oltárára. A magyar munkásságtól nem kérünk ennyit. De igenis követeljük azt, hogy a társadalom minden tagja rendelje alá magát egy magasabb szempontnak, érezze, hogy nemcsak a mindennapi kenyérért küzd, hanem küzd égy olyan célért, amelyért ma élni, dolgozni és meghalni is érdemes. «Nem! nem! soha!« «Területi integritás.,« «Fajunk védelme,« — mind csak frázis addig, mig munkával, önként vállalt munkával tartalmat, súlyt nem adunk neki. Állítjuk, hogy összes társadalmi problémáink eredő oka a termelés dezorganizációjában keresendő. Sőt talán hem csalódunk, ha a napjainkban annyira kiélezett felekezeti kérdések megoldását is csak a termelés organizációjában, a magyar faj munkakedvének fokozásában keressük. A napokban folyt le az egri önkéntes tűzoltó- és mentőegylet diszgyakorlata és mulatsága. Nagy eseményekhez képest csekély' jelentőségű eset. De mégis tanulságos. Láttunk munkában görnyedő embereket, önként, becsületből, fizetés nélkül, még csak elismerést sem kérve, fáradni. Becsületből a közért! Gyönyörű jelmondat! Bárha mindenki megértené és magáévá tenné! I ,. B. K. Ähol nincs, ott ne keress. A ' tegnapi számunkban megjelent vezércikkünk a zsidókérdésről élénk visszhangot keltett mindkét részről (zsidó és nem zsidó). Egyelőre hallgassuk csak az előbbiek hangját. Azt mindjárt kijelenthetjük, hogy nem uj és nem meglepő a rezonanciájuk. Az álliberálizmus ha- gyományaképen t. i. ma egész természetes, hogy ismét nem akarnak tudni a zsidókérdésről. Miért? Azért mert ő szerintük van nemzetiségi, van munkáskérdés, de zsidókérdés nincs. »Ahol nincs, ott ne keress«. Tehát egyáltalában nincs mit megoldani sem. Mi nem cáfoljuk meg őket, csupán Eötvös báró gondolatát idézzük. »Az évezredes küzdelmeket kiállptt nép kőszikla lesz a nemzet testében, ha beolvasztjuk őket«. És igy született meg az emancipáció, a zsidóság jogegyenlősége. Kősziklát akarták belőlük alakítani, de ez a leg- kevésbbé sem sikerült. A magyar befogadó által nyújtott bőkezű liberalizmussal, szabadsággal élve egyeduralkodók lettek a pénz fölött, kezükben tartják a nagyipart, a kereskedelmet, övék k föld 1/i része. \ A gazdasági életben döntő szerepet játszanak, összetartásuk, vagyoni állásuk, világösszeköttetésük mindent a kezükbe juttatóit, ami a, nemzet erejét, alapját, biztonságát alkotja — és még sem váltak kősziklákká közöttünk. A sajtó* az újságírás úgyszólván csak az ő monopóliumuk volt, irányitották a közvéleményt és a próbák alatt, a Károlyi éra és a forradalmak idején, nagy. hatalmukat nem a saját fajtájukból kikerült bomlasztó erők lecsititására használták, hanem a zsidó öncéluság előmozditására. Destruktiv irányú volt és ma is az a sajtójuk, a socialdemokraciában vezérszerepet játszanak, a kőmivespáholyokban, amelyeknek a közéletre gyakorolt hatása ma már nem lehet vita tárgya, vezetők voltak a mai napig, illetve a feloszlatásig és ezzel a kereszténységnek, vele Magyarországnak is megrendítették az' alapjait. A kommun alatt nem emelték fel tiltakozó szavukat, pedig gazdasági befolyásúk és nagy összeköttetésük révén megtehették volna .és most tele kiáltják a világot, nemzetközi rokonaikat ellenünk mozgósítják, hamis hazugságaikkal kiprovokálták a bojkottot, ilyenekre és hasonlókra latba- vetik a világszövetségüket, csakhogy a keresztény Magyarország talpraállását megakadályozzák. Általában egész szereplésük szemben áll a magyarsággal, zsidókérdés tehát van és nagyon jó helyen kereskednek azok, akik mindenáron meg akarják azt oldani. * n— Tűzoltó hét. Ezt a hetet bátran nevezhetjük tüzoltóhét- uek. A derék tűzoltók, kik jelszavukhoz ■— becsülettel a közért — hiven mindig készen állnak a váró 5 anyagi javainak oltalmára, hat évi pangás után teljes energiával megkezdték a reorganizáció munkáját. Ebben a munkában a főparancsnoktól a közlegényig mindenki egyforma lelkesedéssel veszi ki részét s a közönség megértve és méltányolva'■& tűzoltók munkáját s azt a hivatást, mely. a jövőben a' tüzoltótestületekre vár, szerete- tének teljes melegével sietett a derék egyesület támogatására. Junius hó 28-án este diszgyakorlát volt a piactéren. A szakavatott rendezés és fegyelem Dr. Dallos Iván főparancsnok hivatottságát és Greskovits Lajos alparancsnok fáradhatatlan ügy- buzgóságát dicséri. Kitüntették magukat Zachetti, Wágner, Szabó, Mihalica,‘Mácsai, Lehócki mászó- tüzoltók. {gén sikerült volt Wágner és Jankovics tűzoltók mentő-ugrása. Junius 29-én az Érsekkertben nagy níulatság volt, melyen ezernyi ezer ember vett részt. Élég rámutatnunk arra, hogy a nyefs bevétel felül volt 100 ezer koronán. A mulatság szervezése körül Greskovits, Singer és Magyar tűzoltók szereztek érdemeket. Junius hó 30-án este a tüzoltókertben barátságos morzsa-vacsora volt, melyen Dr. Glósz Kálmán, volt főparancsnok a tetterős tüzoltógár- dát, Dr. Dallos Iván főparancsnok a megértő egri közönséget köszöntötte. Dr, Nagy János az önkéntes munka becsét emelte ki. Bodnár János Dr. Glósz Kálmánt éltette, Kováts Sándor Mlinkó István volt főparancsnokot és Greskovits Lajos alparancsnokot köszöntötte. A Tűzoltó Egylet együttesen mond köszönetét mindazoknak, kik felülfizetéssel az egyesület céljait támogatni szívesek voltak. A csehek és a magyar* bolsevikiek. Most niár szigorúan ellenőrzik őket. Bécsből jelentik : A csehektől megszállott magyar területeken eddig szabadon garázdálkodhattak az oda menekült magyar bolsevikiek, mert a cseh kormány azt hitte, hogy az ő malmukra fogják hajtani a vizet. Most azonban belátta, hogy a kommunis- tákriák egészen más céljaik vannak s ezért utasította a felvidéki rendőrséget, hogy a kommunistákat vegye a legszigorúbb ellenőrzés alá. HÍREK. Eger, 1920. julius 1. A kommün vértanújáért. A kommunisták által halálra ítélt Csipkay huszárszázadost julius hó 4-én, (vasárnap) Gyöngyösön exhumálni fogják. A hős vértanút ezután ünnepélyesen eltemetik. A fényes szertartáson a vármegye képviseletében jelen lesz dr. Bobory György főispán, Isaák Gyula alispán és dr: Tömösváry János főis- páni titkár. A MOVEESE tarkői kirándulása a teljes siker jegyében folyt le vasárnap. Az ut nagy részét lóvonattal tette meg a 25 tagú kedélyes turista! társaság. A résztvevők között szép számmal voltak nők is, számszerűit 14-en. A Természetbarátok Egylete 5 taggal csatlakozott a MOVEESE tagjaihoz. A fél órai csendes eső bajt egyáltalán nem okozott, mert a kirándulókat az eső épen barlangok közelében találta s igy biztos helyről várhatták meg az eső elvonulását. A közel 1000 máteres Tarkő csúcsát 10-en mászták meg, mig a többiek a csodaszép Imókőre (mely a népmonda szerint pogány magyarok áldozati oltára lett volna) mentek fel. A kirándulás sikerében az oroszlánrész a vezetőt: Kolosy Mór ny. főreáliskolai tanárt illeti meg, aki — mint mindig — ez alkalommal íjs fáradságot nem kiméivé, vasakarattal, nagy ambícióval és kiváló szaktudással valósította meg a túrának általa a legnagyobb alapossággal előre kidolgozott pro- grammját. Kívüle még dr. Czekkel Ferenc főorvos, a MOVEESE ügyvezető elnöke osztozik a sikerben, aki a kirándulás adminisztratív rendezésének nagy munkáját végezte. A legközelebbi (IV.) kirándulás programmja most készül. A mészárosok hasztalan fáradozása. A megyei nrvizsgálóbizottság az egész megye területére az egri húsárakat rendszeresítette. A marhahús 64, borjúhús 56, sertés 76, zsirszalonna 100 és birkahús 60 korona lesz. Ez a megállapítás három hétre szól, azután ismét leejtik az árakat. Be fog bizonyosodni, hogy mégis csak lesz a piacon hús, hiába féltek a mészárosok a husinségtők Meilinger Dezső képkiállitását junius hó 30-án Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos és: Kriston Endre apátkanonok társaságában megtekintette Szmrecsányi Lajos dr., érsek-főpásztor és tetszésének adott kifejezést a látottak fölött. Betörés tervrajz után. A napokban az egri detektivesoport elfogott egy kiiskolázott betörő bandát. A kiszemelt táma’dásí pontokat rajzok után állapították meg és naponta kikitörtek körútjukra, felfegyverkezve, álarcban és nagy ragasztott bajuszban. A szereplők : Losonczy Simkó József csavargó, Fehér Nándor mészáros, Balogh Ferenc asztalos, Kormos Ferenc cipész. Betörtek a vásártéren Matizer Sámuelhez, Klein Herman, Morvái Kálmán, Flaskai János házához. A felnémeti utón revolverrel megállítottak két felsőtár- kányi kocsisembert és kifosztották őket. A kidolgozott tefvezet szerint a Kigyó-utcába mentek volna két férjhez menendő lánynak a hozományáért. A kir. ügyészség fogházában várják méltó büntetésüket. A bandának Radon Erzsébet nevű nő volt a felbujtója, szervezője és orgazdája. Rados Erzsébet szintén fogva van. A Move Egri Sport Egylet folyó hó 3-án (szombaton) d. u. 5 órakor választmányi gyűlést tart. A moziigazgató gyilkosai. Ezelőtt nyolc hónappal Kertész Zsigmondot, a miskolezi Apolló r.-t. igazgatóját a Weidlich palotában lévő laká-
