Egri Népujság - napilap 1920

1920-07-01 / 148. szám

XXVIII. évfolyam 148 szám. Cenz.s E. 299/1920. I Eger, 1920. Julius 1. Csütörtök. Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 200 K. — Fél évre 100 fi. Negged évre SO K. — Egg hóra 18 H. Egg szám ára 60 fillér. POLITIRai NÄPILflP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eg^r, Líceum. Kiadőbivataí: Líceu ni ngomda. Telefon szám 11. Dr. Nagy János a zsidókérdésről. A keresztény nemzeti egyesülés pártja a zsidó­kérdés megoldására öttagú bizottságot küldött ki. A bizottság a kérdésről tanulmányt készít, ámelynek történelmi részét, a zsidóság destruktiv és associátís tulajdonságait, a forradalmakban való szereplését Lingauer Albin dolgozza ki. A tanulmány rá/'fog mutatni a zsidók elleni gazda­sági verseny módozataira, az intellektuális pályák­nak százalékok szerint eloszlására, a kereskede­lemnek, .banküzleteknek a magyarság kezébe való áttevésére stb. Az ötös bizottság tagjai között szerepel dr. Nagy János is, épen ezért a napok^ ban vele folytatott beszélgetésünk a zsidókérdés megvHfígitásánál, mint nagyon értékes tényező fog szolgálni. Képviselőnk a következőket mondotta: A zsidókérdés megoldását a nemzet köve­teli. A kormány bukásának is egyik oka, hogy a közvélemény semmi garanciát nem látott a volt kormányban arra, hogy a zsidókérdést és a vele kapcsolatos gazdasági, pénzügyi kérdéseket intézményesen képes lett volna megoldani. Az itt-ott előforduló atrocitásoknak, egyéni vállalko­zásoknak is eZ volt az oka. A parlament nem szolgált villámhárítóul, hát a terhes felhőkből a dühös villámok jobbra-balra csapkodtak le. Ezért gyors tempóban mindkét fél javára meg kell oldani a zsidókérdést. Ennek tanulmá­nyozására vagyunk kiküldve öten. De hogy a bizottság mily irányban dolgozik, arról taktikából hallgatni kell. Veszedelmes és évezredeken át vajúdó kérdés ez. Időelőtti nyilatkozatok árthat­nak az ügynek. Három recepttel azonban szolgálhatok. Az egyiket Dr. Ad. Wahrmund Das Gesetze des Nomadentums und die heutige ludenherrschaft cimü müvében ezekkel a rövid, de sokat mondó szavakkal fejezi ki: «Ha minden nem zsidó (árja) a zsidónak fog szolgálni és érte fog dolgozni, akkor meg lesz oldva a zsidókérdés.« Ugy-e egyszerű megoldás ? A talmud szel­leme és a zsidó hatalmi törekvés is ilyen félét hirdet: a választott riép uralmát. Az ilyen meg­oldásba belenyugodnának a zsidók, de mi mit szólunk hozzá? Nem, nem, soha! A másik receptet Jászi Oszkár adja. Nor- daunak egyik nyilatkozatához ezt a megjegyzést fűzi: «Ha a zsidónak adott szabadság, emanci­páció, jogegyenlőség a zsidó hatalmi törekvések felébresztését eredményezi, az elnyomás meg a ghettót, akkor a nem zsidókra nézve mégis oko­sabb az elnyomás, mint az emancipáció.« De ebbe meg a zsidó nem nyugodnék bele. A harmadik receptet egy tehetséges zsidó adja, Weininger Geschlecht und Charakter cimü müvében: «Erlöser des Judentums ist Erlöser vom Judentum.« (Vagyis a zsidó-kérdés megol­dása nem más, mint a zsidóságból való kiemel­kedés). «Értsék meg a zsidók' legelőször önma­gukat, tanulják megismerni magukat és maguk ellen küzdeni. Szabadítsák meg magukat a zsidó­ságtól. A zsidókérdést ezért csak egyénenként lehet megoldani, minden egyes zsidó a mfiga személyére nézve keressen erre feleletet.« Igaz, hogy Weiniger is az öngyilkosságban talált .a maga személyére nézve feleletet, nem merte a sejtett határozott lépést megtenni. Melyik tetszik a három recept közül? Ne­héz választani, de meg kell oldani, mert úgy vagyunk már ezzel a kérdéssel, mint a beteg az operációval, akire úgy diktálják rá az operációt, hogy ha nem hagyod magad operálni, biztosan meghalsz, Ellenkező esetben talán kigyógyulsz:. Ha nem oldjuk meg a zsidókérdést, biztosan el­pusztulunk, mert ez a vérvesztett, legyengült kis ország, ez a széthúzó nép nem bírja el ezt, a sok zsidót. Bérmálás Gyöngyösön. Érsek-főpásztorunk jun. 27, 28 és 29-ik napjait a leégés után még mindig romokban lévő Gyöngyösön töltvén, ez alkalommal a gyöngyös- solymosiakkal együtt mintegy 5000 hívőt részesí­tett a bérmálás szentségében. A leégett szent Bertalan tepmlom még mindig használaton kivül van, azért a szertartások a? Urbán templomban folytak le. Vasárnap reggel az a meglepetés érte a hiveket, hogy hallhatták az okmányt, amely szerint az érsek-főpásztor plébánosukat, Bozsik Pál dn-t a szent Péterről nevezett sajószentpéteri prépostság címzetes prépostjává nevezte ki. A préposti megáldás után Török Kálmán mondott szent beszédet, majd kezdetét vette a bérmálás, ’amely déli 1 óráig tartott. Délután Gyöngyössolymoson bérmált -a fő­pásztor, estefelé pedig a Mária Tanodát tekintette meg. Vasárnap este lampionos menet vonult el a plébánia előtt és a temérdek népsereg hálás ér­zelmeit Tamasi CsépányPál földmives tolmácsolta. Az érsek szép beszédben köszönte meg a meg­ható tiszteletnyilvánjtást. Hétfőn <J. e. főpásztorunk a tanulóifjúságot bérmálta meg, amelyhez előbb lelkes beszédet intézett. A városi képviselőtestület, nőegylet és birói kar tisztelgése után néhány látogatás, májd a Fehérváryné-féle árvaház megtekintése követ­kezett. Péter-Pál napján a szent ferencrendiek templomában főpásztorunk 7 növendéket szentelt áldozópappá, majd Török Kálmán beszéde után mintegy 1400 hivőnek adta fel a bérmálás szent­ségét. A rendházban előbb a rendi tagok, majd az egyháztanács tisztelgését fogadta a főpásztor, a délután folyamán pedig kocsin visszaindult székvárosába. " ' hímek. Eger, 1920. junius 30. Plebánosi beiktatás. F. hó 27-én folyt le Szabó Elek Beseriyőteleki lelkész plébánossá való beiktatása. A beiktatási szertartást Venczell Ede prépost-kanonok végezte, ki magas szárnyalásu beszédet mondott. A lélekemelő templomi ünnep­ségen részt vett a falu apraja-nagyja, s a kegy- uraság is képviseltette magát. Dr. Nagy János kerecsendi beszámolója. Vasárnap d. u. Kerecsenden Dr. Nagy János, ke­rületünk képviselője 2 és fél órás beszédben beszá­molót tartott. Ismertette az általános politikai helyzetet; reámutatott egy egységes kormányzó­párt kialakulásának szükségére, melynek gerince agrár programúi, alapja keresztény és nemzeti eszme. Feltárta a békeszerződéssel kapcsolatban reánk váró súlyos feladatokat, pénzünk leromlá­sának okait; a valuta javítása érdekében a szük­séges intézkedéseket haladéktalanul meginditan- dóknak tartja. Ismertette a választók nagy tet­szése közben a mezőgazdasági kamarák fellállitá- sára kidolgozott törvényjavaslat fontosabb sza­kaszait. Részletesen ismertette a földbirtok reform törvényjavaslatát, melynek letárgyalására, még a nyári szünet előtt sor kerül. Kifejtette a reform­mal járó nagy nehézségeket, hangsúlyozva, hogy a javaslat igen sok szempont figyelembevétele mellett, gyakorlati ismereten felépülve készült. Türelemre, kitartásra hívta fel a választók figyel­mét épen a kérdés óriási horderejűnél fogva. A javaslat ismertetését a választók nagy tetszéssel fogadták. A választók tömegének egyhangú kí­vánságára kiterjeszkedett a zsidókérdésre is. Er­ről lapunk más helyén részletesen nyilatkozik Dr. Nagy János. Beszéde végén kiterjeszkedett a hadsereg szeretetének hangsúlyozására, mely ma minden reményünk, büszkeségünk sőt ma már külföld előtti tekintélyünk legbiztosabb záloga. A „Sasok“ Egerben. A »Magyar Turista Egyesület Sasok Csoportja« 14 tagja, lovag Steiner Hugó az »Ébredő Magyarok Egyesülete« orsz. főpénztárosa, székesfővárosi mérnök vezetése alatt Péter-Pál napjára Egerbe érkeztek s meg­tekintették a város nevezetességeit. A turisták 26-án indultak el Budapestről Miskolczra s a Bükk-hegységen keresztül gyalog jöttek Egerbe. A székesfővárosba 29-én délután vasúton utaztak vissza tele tapasztalatokkal és a négy nap kel­lemes emlékeivel. A rokkant és hadiözvegy nemzeti szö­vetség egri csoportjának megalakítása.! A helybeli és vidéki rokkantak megalakították a vármegyei csoportjukat. A gyűlés mindenek előtt megválasztotta a tisztviselői kart. Diszelnöknek dr. Szmrecsányi Lajós érsek főpásztort. Elnöknek delegálták Isaák Gyula alispánt, alelnőknek Polák Pál törv. birót, ügyvezető igazgatónak Hadobás Györgyöt, ügyésznek dr. Pataky Istvánt, titkár­nak Halniágyi Istvánt, pénztárnoknak Endrész Sándort. Megválasztották, illetve kiegészítették az intéző bizottságot, kijelölték a négy ellenőrt és ezzel a rokkantak szövetségének egri csoportja megalakult. Fzután a gyűlés köszönetét szavazott Török Kálmán apátkanoknoknak, dr. Nagy János­nak az egyesület t. b. alelnökének és Subik Károly érs. jegyzőnek, akik közreműködésükkel elősegitették a megalakulást és- egyúttal őket tiszteletbeli örökös tagoknak jelölték. A gyűlésen a nemzeti hadsereg részéről megjelent Binder Frigyes őrnagy, akinek szintén jegyzőkönyvi kö­szönetét szavaztak. A gyűlés után az intéző- bizottság visszavonult és megbeszélték a legköze­lebbi teendőket., Tiszujitás a Move egri főosztályá­ban. A MOVE egri főosztálya áthelyezések és lemondások folytan megüresedett állások , betöl­tése végett folyó hó 26.-án szombaton’ délután hat órakor tartotta meg nagy érdeklődés mellett tisztújító rendkívüli közgyűlését. A megüresedett állások a megejtett választások alapján a követ­kezőképen töltettek be: Elnök lett: Otta Nándor őrnagy, titkár: Hunyady-Buzás Béla főhadnagy, szervező: Relics Milán őrnagy^ ügyész: Dr. Pataky István ügyvéd, gazdászati főnök: Jescheta Ágos­ton százados gt. Dr. Kovács József őrnagy, alelnök indítvá­nyára társelnökké dr. Molnár Kálmán választatott meg. A III. ügyosztály élére élénk éljenzés kö­zepette dr. Torjai Ányost választotta meg a közgyűlés. A nemzetvédelmi csoport vezetője, Arnóthfalvy tábornok mellé, a kisegítő társi tiszt­ségre egyhangúlag Nicki Károly főhadnagyot küldték ki. Nem azonos. Fűlöp Dezső, pétervásárai kir. járásbirósági segédtiszt annak közlését kéri, hogy nem azonos azzal a Fülöp Dezső nevű egyénnel, ki lapunk jun. 22-iki száma szerint 8 hónapi börtönre ítéltetett. Hatályon kivül helyezés. A m. kir. mi­nisztérium a 'gyümölcsből való szesztermelés kor^ látozásáról szóló rendeleteket hatályon kivül helyezte. . * Dr. Varga Damján egyetemi magántanár. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a m. kir, vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Varga Damján ciszt. r. tanárnak a -budapesti tudomány- egyetem bölcsészettudományi karán a régi ma­gyar irodalomból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag 'tudomásul vette és ne­vezettet ebben a minőségben megerősítette. A jeles tanár több éven át működött az egri fő­gimnáziumban is, s tanitványai ma is a legna­gyobb szeretet hangján emlékeznek meg róla. . , Dr. Bállá Mór orvosi rendelését Széchenyi- utca 10. ujhól megkezdte. 3—3

Next

/
Thumbnails
Contents