Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-25 / 144. szám

XXVIII. évfolyam 144 szám. Eger, 1920. Junius 25. Péntek. Cenz.: E. 287/1920. Előfizetést dijak postai szállítással: Egész évre 200 K. - Fél évre 100 K. — Hegyed évre SO K. — Egy hóra 18 K. — Egy szám ára 60 fillér. Destrukció és válság. Hogy kerül össze ez a két szó ? A világháborúban történt leverettetésünk óta állandóan válságokkal küzdünk s hogy a vál­ságok mindig a destrukció melegágyában szület­tek, az senki előtt sem titok.. A kommun bukása után sem ringattuk ma­gunkat abban a hitben, hogy a destrukció hydra- fejeit egy csapásra levágtuk. Azt azonban remélni mertük, hogy a magyar nemzet regeneráló ereje ki fogja magából forrni a destrukció gyilkos bak- teriumtömegét. A nemzet egészséges szervezete hajlandóságot is mutat erre, de sajnos, hiányzik a megfelelő orvos. Nem látjuk a nagy koncep­ciójú, céltudatos vezetést. A nemzet első tanács­kozó testületé, a nemzetgyűlés, mélyen alatta van annak a színvonalnak, amely az uj honalapitás munkájában, a képességek tekintetében megkiván- tatnék. így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy a nemzet egészséges életösztöne olyan uta­kon nyilatkozik meg, amelyek a jogrend és köz- biztonság szempontjából megengedhetetlenek. A nemzet egészséges életösztöne az eddig csöndben meghúzódó, most már azonban mind szemérmetlenebből fészkelődé destrukció ellen «robban ki« ezekben a nem helyeselhető egyéni akciókban. Mert mégis csak különös, hogy azoknak a bizonyos fórumoknak még csak egy sajnálkozó szavuk sem volt akkor, mikor százszámra gyil­kolta a vörös terror a becsületes polgárokat, mi­kor Magyarországon minden fenekestül felfordult. Sőt! muníciót is kapott a vörös csőcselék. Ma pedig bojkottal és más retorziókkal üldöznek bennünket, azért, mert . . . mert . . . magunk sem tudjuk, miért . . . talán azért, mert a magyar fiuk kissé tüzesebbek mint azok, kik az ország dol­gait intézik, talán azért, mert a magyarság, — szokásához nem híven — még nem felejtett. A nemzetközi destrukció erőpróbája tolyik most. Becsületünk és nemzeti függetlenségünk követeli, hogy álljuk a harezot. Akik pedig passzivitásukkal támogatják a destrukció erőfeszítéseit, azok jegyezzék meg, hogy a magyar nép türelme nem végtelen. A destrukciót meg fogjuk törni, ha kell, harcz árán is. Hogy a harcznak kormányok és- intézmények esnek áldozatul, ez a főszempont — a határozott keresztény és nemzeti irány — szempontjából másodlagos kérdés. B. K. Dr. Nagy János az adóról, a yagyondézs- máról és az Ébredő Magyarokról. Amit már a háború alatt meg kellett volna csinálni és amit már egész Európában végrehaj­tottak, az adókulcs felemelését nálunk még csak most tárgyalják a nemzetgyűlésben. Kétségtelen, természetes, hogy egy-két hét alatt törvénybe is iktatják, mert hisz az állam még most is 10 mil­liárdos deficittel dolgozik. Ezért nem tudták mind­mostanáig megoldani a tisztviselőkérdést, ezért nem indulhatott meg az ipari többtermelést célzó állami építkezés. Nincs az államnak semmije, ami­ből, vagy amivel valamit kezdhetne. Ha a győz­tes Romániában a 20-szorosára kellett felvenni az adókat, nekünk se lehet mást tennünk, mert különben az államháztartásunk rövidesen felborul. Azonban még az adóemelés sem sokat se­gít a kincstáron, mert mindössze 1 milliárd jö­vedelmet jelent csak a számára. A deficit másik 9 tized részének a kiküszöbölésére feltétlenül ki kell mondani a vagyondézsmát. Eddig ezt félős volt megtenni, mert az antant bizonyára lefog­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. lalta volna és egyszerűen csak a jóvátétel szám­lájára irja. Ha azonban a békét ratifikálják, ez a veszély megszűnt és igy az óriási háborús vagyonokat ki lehet, sőt ki kell venni az illeték­telen kezekből. Mert ha a kormány meg nem csinálja, majd elvégzi Jellinek Morton és a fajro­konsága. Az Ébredő Magyarok Egyesületére vonat­kozó kérdésünkre úgy nyilatkozott képviselőnk, hogy nagyon korai még a zsidó internacionale öröme az «Érne« föloszlatása fölött. T. i. téves az a hit, hogy egyszer s mindenkorra feloszlat­ták. Erre nincs is ok. Hogy pedig egyesek visz- szaéltek az «Érne« jelvényével és ennek az égiszé alatt követtek el olyan dolgokat, amelyek visszatetszést keltettek, ennek a tisztázása csak alkalmul fog szolgálni arra, hogy az Ébredők ügye még a gyanúsítok előtt is tisztázódjék. A vizsgálat, ami most ellenük folyik, az iratoknak és a pénzüknek a lefoglalása az ő kérésükre történt (az ellentábor tehát ne dicsekedjék azzal, hogy ők eszközölték ki!) A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. XIII. Azonfelül bizonyos irányban már prejudikál a szerződés jövendő kereskedelmi politikánknak, amennyiben koncedálja, hogy a békekötést kö­vető első öt évben azok az előnyök, amelyeket Magyarország, Ausztria és Cseh-Szlovákország egymásnak kölcsönösen biztosítanak, a többi or­szágokra nem fognak feltétlenül kiterjedni.1) Ez­zel bennünket Ausztriával és Cseh-Szlovákország- gal szemben bizonyos gazdaságpolitikai egyez­ségbe akarnak belekényszeríteni, ami szintén ag­gályos, miután szabad akcióképességünknek újabb korlátozását jelenti. Végignéztünk tehát a szerződés gazdasági vonatkozású rendelkezésein és mindenütt igyekez­tünk megvilágítani azokat a mérhetetlen veszélye­ket, melyeket sok csapástól sújtott hazánkra jelentenek. «La Hongrie renonce«, «La Hongrie s’engage«, «Magyarország lemond«, «Magyaror­szág kötelezi magát.« Ez vonul végig az egész szövegen és Magyarország azon jogokkal szem­ben, amikről lemond, olyan kötelezettségeket vesz magára, amelyeknek ma még a nagysága is teljesen beláthatatlan. Rövid idő választ el bennünket attól, amikor a nemzetgyűlésnek határoznia kell, hogy ezt a szerződéstervezetet elfogadja-e vagy nem. Nem tudhatjuk, miképen fog a nemzetgyűlés dönteni, de lehetséges, hogy abban a kényszerhelyzetben, amelyben szerencsétlen országunk van, ha talán némi engedményekkel is és minden esetre azzal a tiltakozással, hogy kényszer alatt tesszük, ez a tervezet szerződéssé fog válni. Azonban erős a meggyőződésem, hogy nem ez az utolsó szó. Minden jel arra vall, hogy a győzők jelentékeny és leghatalmasabb faktorai, Anglia és különösen Amerika, már maguk is be­látják, hogy túlságosan messze mentek és máris nap-nap után olvassuk, hogy mindenünnen a szerződések revíziójának szükségességét hangoz­tatják. Erre kényszeríti őket a semleges országok közvéleményén kívül, mely mindinkább kezd el­lenük fordulni, az, hogy a győző országok leg­többje is igen súlyos gazdasági bajokkal küzd és mindinkább kezdik belátni, hogy lehetetlen dol­gokat kívánnak. A legsúlyosabb, az egész világra kiterjedő bajok egyike a pénz vásárlóerejének nagymértékű Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ayomd>j. Telefon szf rn 11. 0 Mill IMWIII1H 'ÍHlt.lll—TIHKIilHmiflllB Mim ......Hifin «I, BHHII1III IMI mi c sökkenése. Ne higyjük azt, hogy csak nálunk van drágaság, meg van az az összes országokban, úgy az entente-országokban, mint a semlegesek­ben, ha nem is olyan mértékben, mint nálunk. Hollandiában, Svájcban, amelyek valutájuk intakt - ságát megtartották, az árak a kétszeresre-három- szorosra emelkedtek. Franciaországban, Angliában, még jelentékenyebb a drágulás és ez utóbbi or­szágok vezető pénzügyi körei élénk ' aggodalom­mal látják, hogy az angol font és a francia frank az internationális valutapiacon a dollárral, hollandi forinttal és svájci frankkal szemben mindinkább vészit az értékéből. A francia franknak a csökke­nése a svájci frankkal szemben közel 60%, az angol fonté 20%. ‘) X. rész 205. §. (Folyt, köv.) HÍREK. Eger, 1920. junius 24, Tűzoltó majális és diszgyakorlat. A egri önkéntes tűzoltó és mentő egyesület f. hó 29-én, Péter-Pál napján d. u. az Érsekkertben nagy majálist rendez. Előtte való nap hétfőn d. u. a Piactéren diszgyakorlatot tartanak. Mindkét esemény iránt városszerte nagy az érdeklődés. A tanácsköztársaság igazolási záradéka. A hivatalos lap mai számában közölt 3821/920. M. E. sz. rendelet szerint a takarékbetéti köny­vekre az u. n. tanácsköztársaság rendelkezése alapján vezetett záradékok semmiféle joghatál­lyal sem bírnak. A Move Eger város és Heves vármegyei főosztálya szombaton, junius hó 26-án d. .u. 5 órakor az egyesület helyiségében (érseki palota II. emelet) rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: A megüresedett tisztségek választás utján történő betöltése. Választók és választhatók azon rendes és alapitótagok, kik a 20-ik életévüket betöl­tötték. Felkérem a tisztelt tagokat, hogy a gyű­lésen minél számosabban megjelenni szivesked- enek. Kovács őrnagy, a Move Eger város és Heves vái megyei főosztályának alelnöke, helyet­tes elnöke. A vasúti és hajózási forgalom korláto­zása. A hivatalos lap mai száma közli a m. kir. minisztériumnak azt a rendeletét, mely felhatal­mazza a kereskedelemügyi m. kir. minisztert arra, hogy az áruk felvételét és továbbítását azon or­szágokba, melyek Magyarországba szóló árukat nem vesznek fel és nem továbbítanak, beszün­tethesse. A munkásbiztositás szabályozása a fel­szabadult területekre nézve. A hivatalos lap legutóbbi száma rendeletet közöl az idegen meg­szállás alól felszabadult területekre vonatkozólag a munkásbiztositás terén felmerült kérdések sza­bályozásáról. Eszerint azokra a területekre nézve, melyeken a munkásbiztositás tekintetében az u. n. tanácsköztársaság rendeletéi az idegen megszállás folytán nem nyertek alkalmazást, az 1919. évi március hó 21-én alkalmazásban volt szabályokat megszakítás nélkül érvényben levőknek kell te­kinteni addig az időpontig, amelyben az újabb rendeletek e területeket illetőleg hatályba léptek. Azokon az idegen megszállás alatt álló területe­ken, melyeken az újabb rendeletek nem léphet­tek hatályba, azok 1920. évi május hó 1-től hatályosak. Mindkét esetben a korábbi rendeletek alapján netán mégis befizetett dijak visszafizetése nem követelhető. Nyers anyagok szabad forgalmára vonat­kozólag a minisztérium feloldotta a kormánynak 1434/1920. sz. rendeletét. Ennélfogva az alább

Next

/
Thumbnails
Contents