Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-24 / 143. szám

XXVIII. évfolyam 145. szám.

Cenz.: £. 286/1920,

Eger, 1920. Junius 24. Csütörtök.

Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 B. — Fél évre 100 K. Negyed évre 50 K. — Egp hóra 18 K. Egy szám ára 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BarSjj Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Liceuio. Kiadóhivatal: Liceu ui nyomd Telelőn szám 11.

Hadifoglyaink

— hála a jó Istennek — sereglenek hazafelé nagy Szibériából. A jeges-havas, hideg, lelketlen világból. Ez a hir mámoros örömbe szédit.

Daliás leventék után sok-sok esztendőn keresztül hűséggel epekedő mátkák, az özvegység minden kinját végig szenvedett hitvesek, már-már apadó könnyű édesanyák, nagyranőtt gyermekek

— mind-mind örüljetek — jönnek már haza messze-messze földről 1 A ti örömötök, határtalan szeretetetek vigasztalja meg őket azért a sok szomorúságért, amely az antant szívtelenségéből rájuk szakadt.

S amikor a haza képének keresésében elfáradt szemekbe tüzes látást varázsoltok vissza ismét: gyújtsatok meleg szeretetet a szivekbe az elárvult magyar haza iránt. Mert azt olvastuk, hogy odaát, messze, a fagyos hideg sok-sok szenvedőnek, még olyannak is, aki hős, félisten volt a Kárpátokban, a Dnyeszter mellett, jégkérget vont a szive köré. A sok szenvedésben elmosódott az édes haza képe. Gonosz tanítások lopták be magukat a tiszta magyar lelkekbe .. .

Magyar anyák, magyar asszonyok, magyar leányok 1

A viszontlátás édes perceiben hódítsátok vissza a tétován habozókat a magyar hazának . . Sirjátok, zokogjátok bele a hazatértek szivébe azt a sok szenvedést, amit az orosz rém, a bol- sevizmus hozott rátok ! Reánk 1 Mindnyájunkra 1 Ébresszétek fel bennük a magyar földért, magyar mezőért, a magyar levegőért való régi szeretet, örök rajongást! Döntsétek le az idegen bálványokat, amelyeket idegen próféták csináltak 1

A ti szavatokra — magyar anyák, magyar hitvesek, magyar mátkák — bizonyára hallgatni fognak 1 . . .

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

XII.

A fennálló államadósságok megosztása különféle szempontok szerint történik. Azon állam- adósságok, amelyek vasutakkal, bányákkal stb. külön biztosítva voltak, (dettes gagées) a Jóvá- tételi Bizottság határozata szerint annak alapján osztatnak meg, hogy az illető vagyonrész, amely a kölcsön biztosítására szolgál, mely állam szuverenitása alá fog tartozni.1) A háború előtti egyéb, címleteken alapuló államadósságok (dettes non gagées) a Jóvátételi Bizottság által olyan arány szerint állapíttatnak meg, amelyet az elszakadó területek és a megmaradó Magyarország teherviselőképességére nézve a Jóvátételi Bizottság méltányosnak tart. Az államnak a háború előtt keletkezett mindazon adósságait, amelyek alapján címletek ki nem bocsáttattak, Magyarország egyedül tartozik viselni.2)

A hadikölcsönök azon részéért, amelyre vonatkozó cimletek a megmaradó magyar állam területén találtatnak, a magyar állam szavatol, mig Romániát, Szerbiát, a nekik jutó területen található hadikölcsönökért felelősség nem terheli, de viszont sem ezen államok, sem polgáraik nem emelhetnek igényt Magyarország ellen.3) Rendkívül sérelmes ez a pont azért, mert részben lombar- dirozások, részben az elszakadó területekről történt menekülések folytán és általában azért, mert Budapest az egész ország pénzügyi és hiteléletében oly predomináló szerepet játszott, aránytalanul sok hadikölcsönkötvény van a megmaradó ország területén. Még súlyosabb és teljesen igaz>) IX. rész 186. §. 1.*) IX. rész 186. §. 2. >) IX. rész 186 §.

ságtalan, hogy a külföldön elhelyezett hadikölcsönökért kizárólag és egyedül Magyarország felelős.

Magyarország felelős továbbá mindazokért, melyek nem hadikölcsön formájában vétettek fel, tehát nevezetesen a hadiszállításokból eredő kifizetetlen tartozásoknak quota szerint Magyarországra eső részéért,4) az államnak az Osztrák- Magyar banknál fennálló sokmilliárdos tartozásáért és Ausztriával egyetemben mindazokért a bankjegyekért, amelyek a külföldön vannak.5) Békedelegációnk, mint a legutóbb közzétett jegyzékből kitűnik, igen logikus érvekkel ezzel szemben azt kívánta, hogy a háborús adósságok is ugyanazon alapelvek szerint osztassanak fel Magyarország és a jogutód államok között, mint a címleteken alapuló egyéb háború előtti államadósságok.

Nézzük meg végül azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint Magyarország jövendő kereskedelmi külpolitikáját tartozik irányitani.

A szerződés valamennyi entente-országra nézve a legnagyobb kedvezmény elvét állapítja meg, vagyis bármely vámkedvezmény vagy előnyös vámtétel, amelyet akármelyik országnak nyújtunk, automatice érvénybe lép valamennyi entente-országra vonatkozólag.6) Hiszen már a békében is kötöttünk külkereskedelmi szerződéseket a legnagyobb kedvezmény elve alapján, azonban ezek mindig reciprocitáson alapultak, vagyis csak annak az országnak adtuk meg ezt az előnyt, amely ugyanazt részünkre is biztosította, mig most mi a magunk részéről kötelesek leszünk ezt az entente-államoknak nyújtani, anélkül, hogy viszonosságban részesülnénk, úgy hogy ők velünk szemben kereskedelempolitikai tekintetben teljesen szabad kezet tartanak fenn és termékeinkre olyan vámokat fognak kivethetni, ahogyan az nekik tetszik.

4) IX. rész 288. §. utolsó bekezdés.

6) IX. rész 189. §.

6) X. rész 200-203. §.

(Folyt, köv.)

Megjelent a termésrendelet.

Fenn marad-e a városi közellátási vállalat.

A hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét az 1920. évi termesü gabona és hüvelyesek forgalmának újabb szabályozásáról. A rendelet szerint a kormány a búza, rozs és kétszeres termésének egy részét közcélokra lefoglalja, mig minden egyéb termés ezentúl szabad és a termelő azzal legjobb belátása szerint rendelkezhetik. A gabonát azonban állatokkal feletetni nem szabad és az ország belterületén, vagy a határokon túl szállítani csakis szállítási igazolvánnyal lehet.

A lefoglalt gabonát a 20 ezer koronánál kevesebb évi jövedelemmel rendelkező ellátatlanok részére mázsánkint 500 koronáért hozzák forgalomba a közalkalmazottak beszerzési csoportja utján. A tisztviselőkről és állami alkalmazottakról tehát gondoskodva van egész esztendőre. Azonban az iparosokról és a nincstelen földművesekről és a magán hivatalnokokról a rendelet nem intézkedik. Az iparos betudja magának szerezni az évi szükségletet a szabadforgalom utján is, mert van pénze. De a lakosság fele nincs abban a helyzetben, hogy 5—600 koronás áron, egyszerre több mázsa búzát tudjon vásárolni. Ezekre is gondolni kell. Azt kérdezzük tehát, hogy a város hogyan akar ezekről gondoskodni. Csak a közélelmezési vállalat volna az az a szerv, amely erre alkalmas és hivatott s ezenfelül a városi háztártásra rendkívül hasznos volna. Ez a vállalat a múltban már bebizonyította, hogy igen is életképes, mert hisz 4 hónap alatt például a sertéshizlalással 105 ezer korona fölösleget produkált. Ha tehát most a városi tanács és a képviselőtestület megbízza azzal, hogy mint öntevékeny orgánum szerezzen be a városnak gabonát, ennek a követelménynek bizonyára megfelelne és a szegény nép is megnyugvással venné tudomásul, hogy a jövő évi élelmezése biztosítva van. Nem is kételkedünk benne, a közellátási vállalat továbbra is fenn fog állani; minden érv azt igazolja, hogy ennek a kívánságnak meg van a létjogosultsága. Amig ugyanis a só, ez a legszükségesebb cikk és a cukor kötött áru marad, lehetetlenség elképzelni, hogy a kenyér- ellátást egy másik szervre bizzuk. A másik súlyos érv az, hogy a városi háztartás mérlegét tisztán a pótadókból fentartani nem lehet, hisz már eddig is 400 százalékos pótadót fizetünk. A jövedelmi forrásokat tisztán a lakosság megterheltetésére alapítani képtelenség. A helyett tehát, hogy a város feloszlatná az egyetlen hasznot hozó vállalkozását, inkább fejlessze tovább, mert ez mindenesetre pótolni tudja majd a város kiadásait.

HÍREK.

Eger, 1920. junius 23.

Mindenki a hadifoglyokért. A romok eltakarításán fáradozunk és Csonkamagyarországot akaijuk újjáépíteni. Nehéz a munka és sietős, amely felőrli a kor embereit és lefoglalja minden percünket. A legelső teendőnk azonban, hogy a háború okozta sebeket behegesszük. És itt nem szabad elfeledkeznünk azokról, akik már évek óta fehér Szibériában sínylődnek. Ezeknek a megmentése becsületbeli kötelességünk. A hazaszállítás költségeit az állam nem bírja fedezni, tehát nekünk kell összehozni a sokat szenvedők megváltásának az árát. A honvédelmi minisztérium a napokban gyüjtőiveket bocsájt ki, fogadjuk ezeket megértő szeretettel és dobjuk el magunktól a fényűzést, a selymet, mert, amig minden magyar idehaza nincs, ilyenekre költekezni nagy bűn. A nemes adományok »Hadifogoly Mentő Mozgalomhoz« (Budapest, VI., Városligeti fasor 38.) küldendők be.

Ötvenezer hadifogoly útban hazafeléd Jönnek az egriek is. A Daily Express jelentés® szerint 40.000 fogoly vár Moszkvában a haza- szállításra, további 10.000 útban van oda. A bánásmód és élelmezés most már kielégítő, azonban még a tél előtt haza kell őket szállítani, nehogy még több áldozata legyen a hidegnek. — Az egriek is jönnek lassanként hazafelé. A napokban is városunk két- régi, jó ismerőse érkezett meg: Dr. Erlach Sándor ügyvéd és Virga Lajos gazd. szaktanító. Örömmel üdvözöljük őket és szivszorongva várjuk a többieket.

Vivóakadémia. A szombat esti vivóakadé- miáról szóló referádánkból sajnálatos véletlen folytán kimaradt a Dr. Kálnoky István üdvözlő beszédéről szóló megemlékezés, ki Eger város nevében üdvözölte az idegen sportférfiakat. Az üdvözlő beszéd mig egyrészt kifejezésre juttatta Eger város Örömét és büszkeségét, hogy falai között ily jeles sportférfiakat üdvözölhet, másrészt azon törhetetlen bizodalmunkat is tolmácsolta, hogy felvirrad még egyszer a magyar kard, a magyar dicsőség napja.

Magánvizsgálatok a főgimnáziumban, a

főgimnázium igazgatósága közli, hogy a magán- vizsgálatok julius 1—7 napjain lesznek. Jelentkezni lehet junius 30-án délután. Először a vidéki tanulók kerülnek sorra.