Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-23 / 142. szám

XXVIII. évfolyam 142 szám.

Eger, 1920. Junius 23. Szerda.

Cenz.i E. 286 1920.

Előfizetési dijak postai szállítással! Egész évre 200 K. — Félévre 100 &. Negged évre 50 K. — Egg hóra 18 K. - Egg szám ára 60 fillér.

Katonai nyomozók eljárása.

A Magyar Táv. Iroda jelenti: A magyar királyi kormánynak 4710/1920. számú rendeletéről olyan kommentárok jelentek meg, hogy katonai egyéneknek polgári személyekkel szemben letartóztatási joguk nincs és ilyen letartóztatásokat eszközlő katonai személyeknek senki sem köteles engedelmeskedni, sőt mi több, a letartóztatása ellen minden módon és bármely eszközzel védekezhetik. Ezek a szöveg változások és megjegyzések helytelenek és csak azt a célt szolgálják, hogy a hadsereg tekintélyét kissebbitsék és a polgárság és hadsereg közzé egyenetlenséget vigyenek.

A fenti rendelet 3. §-a alapján katonai nyomozók a jövőben is elfognak járni és a nyomozás során esetleg letartóztatásokat is eszközölni oly bűncselekmények esetében, amelyek katonai büntető eljárás alá tartoznak és amelyek közé minden, az állam hadereje elleni bűntett sorozandó. Arra is figyelmeztetnek mindenkit, hogy letartóztatásokat katonai ügyeletes tisztek, őrségek, őrök és járőrök is jogosítva és kötelezve vannak tettenérés és ellénszegülés esetén foganatosítani. De ezenkivül a bűnvádi perrendtartás 143. §-a értelmében bármily egyén, tehát katonák is eszközölhetnek tettenérés esetén letartóztatásokat.

Nagy altábornagy s. k.

A Magyar Távirati Irodának ez a jelentése élénk fényt vet arra a kellőkép el nem Ítélhető sajtókampányra, amely olvasóközönsége teljes megtévesztése árán is a hadsereg tekintélyének a csorbítására törekszik. Nem riasztja vissza a destrukció lovagjait még az sem, hogy a közönség ily ferde informálásával az egyenetlenség üszkét dobják a hadsereg és polgárság közé. Vagy talán ép’ ez a céljuk ? . . . Az ország érdeke, a hadsereg és polgárság becsülete egyaránt megköveteli, hogy az ilyfajta manővereknek egyszer már vége legyen 1

A hangulat és az igazi antiszemitizmus.

A közélet uralkodó tényezője még mindig a hangulat. Még mindig a hangulat viszi, ragadja el az embereket. Még mindig az ragadja meg az emberek nagy részének könnyen változó világnézetét, politikai hitvallását. Antiszemiták is hangulatból vagyunk. A zsidófajiság dajkáját, a szabadelvüséget manapság szidni divat, dicsérni nem szabad. Pedig a szabadelvüség több volt, mint divat; rögeszmés mániából kigyógyulni nagyon nehéz. Rombolásait, őrült pusztításait, divatos, hangulatos antiszemitizmussal helyrehozni nem lehet.

Uj irányzat megalapozására nem elég a hangulat. Nem elég, ha megállapítjuk és belátjuk, hogy a zsidófajiság izzógyülölettel van aj kereszténység ellen és hogy ez a gyűlölet szü-. lője .az ő bomlasztó és romboló törekvéseinek, amelyekkel a keresztény világnézeten fölépült világot akarják megdönteni. Bár vallják, hogy szükséges ez a megállapitás; szükséges, hogy a nyomában támadó észretérés szétzúzza benne a közönyt és védekező cselekvésre sarkaljon. Ennyi hangulat kell, de többre nincs szükség; utána azonban az érzés, a cselekvő akarat vegye át a szerepet.

Ezért nemcsak a törvényhozástól követelünk cselekvést, hanem meggyőződésünk, hogy cselekednünk kell magunknak is. A törvényhozástól világos és határozott törvényt követelünk a zsidófajiság dajkája, az egyoldalú szabadelvüség ellen, mely a múltban az egyén túltengő

POLITIKAI NAPILAP,

Felelős szerkesztő: Barsp Károly dr.

érvényesülését közérdeknek tette meg és amely az egyén boldogulását a tisztesség fölé emelte. A keresztény erkölcsben nevelkedő magyarság számára olyan állapotot akarunk biztosítani, melyben az ő becsületes, tisztességes munkáját az élelmesség, a furfang, a csalás le ne szoríthassa. Ez a mi antiszemitizmusunk; a zsidófaji- ságnak a mi erkölcsi világunkba beilleszkedni nem akaró mérges hajtásait akarjuk kiégetni. Hisszük, hogy velünk gondolkodik a zsidóság azon tekintélyes része, amely boldogulását e hazában akarja és hogy felhagy a faji együttérzés ama beteges érzékenységével, mely mindenkor fölszisszent, valahányszor ez a szerencsétlen magyar nemzet a zsidófajiság veszedelmei ellen akart intézményesen védekezni.

Kívánjuk és követeljük, hogy a kormány és a nemzetgyűlés tegye meg kötelességét; cselekedjék már. Erezzük és tudjuk mi is kötelességünket; nekünk is, az egyénnek, tennünk cselekednünk kell.

Meg kell változni annak az egészségtelen régi magyar gondolkozásnak, mely a rőföt és a pultot nem sokra becsülte, mely a kalapács helyett mohón kapott a toll után, még ha sejtette is, hogy ez a nyomorúság ügye-fogyott szántója lesz is. Hasztalan lesz minden törvény, ha a köz- gazdasági életből kiszorítandó veszedelmes emberek helyét nem tudjuk arra való magyar emberekkel betölteni. Megint a kezükben marad a vagyon, közéletünk megrontására a hatalmas eszköz.

Uj idők kezdetén vagyunk. A munka korában az ember értékét nem a foglalkozás neme, hanem az egyén értelme, tisztessége és munkája adhatja csak meg. A magyar gyermek jövő hivatását sem jelölheti ki előre szüleinek társadalmi állása, hanem a készség és a rátermettség. Valóra kell váltanunk korunk eme követelményét, különben az antiszemitizmus örökké bolygó hangulat lesz, mely szél fordultával könnyen más irányba csaphat át. így az antiszemitizmus aztán nem kopik el majd «Üsd a zsidót!« kiabálásokban és nem a zsidót gyűlöli, hanem a zsidó faj destruktiv erejét töri meg következetes munkájával.

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

XI.

Ezek tekintetében még azt a rendkívül sérelmes intézkedést tartalmazza a szerződéstervezet, hogy mindazok az intézkedések, melyeket az ententeállamok a háború alatt a magyar állampolgárok ellen ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogának konfiskálása vagy saját javára történő értékesítésére vonatkozólag tettek, továbbra is érvényben maradnak, anélkül, hogy az illető magyar állampolgárnak ebből kifolyólag bárminemű joga, igénye volna.1) Fentartja magának továbbá az entente azt a jogot, hogy a magyar állampolgároknak a háború előtt szerzett ipari, művészeti és irodalmi tulajdonjogaira nézve azok gyakorlására vonatkozólag továbbra is olyan ellenőrzést vagy megszorítást gyakorolhasson, amint jónak látja, amiáltal természetesen az ily jogoknak gyakorlását teljesen lehetetlenné teheti.2)

Azok a szerződések, »elyek ipari tulajdonjog értékesitésére, engedélyezésére vagy irodalmi vagy művészeti müvek sokszorosítására vonatkozólag a háborút megelőzőleg köttettek, megszűntéknek tekintendők. Az engedélyes ugyan kérheti egy uj szerződés kiállítását, ennek feltételeit azonban az illető entente állam birósága állapítja meg, abban az esetben azonban, ha magyar bíróság lenne illetékes, semmi esetre sem a magyar

*) 241. §. >) 241. §.

_ Szerkesztőség j Eger, Licemn. Kiadóhivatal: Líceumi nyűmet Telelőn szám 11.

bíróság, hanem egy választott bíróság, amelynek egy-egy tagját az érdekelt kormányok nevezik ki, elnöke pedig semleges állampolgár.

Ez a választott bíróság egyébként nemcsak ebben az esetben, hanem minden alkalommal illetékes, mikor egy entente állam polgára és egy magyar állampolgár közötti jogvitáról van szó, melyben különben a magyar bíróság lenne illetékes.3) A magyar független bíróságnak ez a lebecsülése akkor, mikor mi a kínai vagy siámi bíróság illetékességét elfogadni tartozunk, egyenesen felháborító.

Ezzel tulajdonképen kimerítettem volna azon rendelkezéseknek ismertetését, amelyek a kereskedelemre és iparra vonatkoznak és igyekeztem mindenütt megvilágitani azokat a veszélyeket, amelyeket magukban rejtenek. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, röviden ki akarok térni a szerződés azon rendelkezéseire, amelyek az állami hiteléletet érintik.

Az első és legfontosabb rendelkezés az, hogy az országnak a szerződésből folyó összes kötelezettségeinek biztosítására Magyarország ösz- szes vagyona és minden jövedelme felett elsőrendű zálogjog — privilege de premier rang — létesül.4) Ezek a kötelezettségek: elsősorban a megszálló seregek összes költségei, kivéve mégis a román megszállást, amely a főhatalmak beleegyezése nélkül történt és amelyet már eléggé drágán megfizettünk. Másodszor a jóvátételi kötelezettség, melyet már fentebb ismertettem, azután, mint láttuk, az ellenséges tartozásokért vállalt felelősség.5)

3) 239. §.

4) IX. rész 180. §.

5) IX. rész 183. §.

(Folyt, köv.)

HÍREK

Eger, 1920. junius 22.

Kinevezés. Rissányi József egri áll. főreáliskolai h. tanárt a vallás- és közokt. miniszter visszamenőleg április 1-i ranggal rendes tanárrá nevezte ki.

A zászlószentelést előkészítő bizottság megbeszélése. A város katonatiszt hölgyei felkéretnek, hogy fontos megbeszélés végett jelenjenek meg szerdán, azaz f. hó _ 23-án délután 4 órakor a Move helyiségében (Érseki-palota II. e.) Ezen megbeszélésen való megjelenésre természetesen a nyugdíjas tisztek hölgyei, valamint a katonatiszti özvegyek és a hadifoglyok feleségei és felnőtt leányai is felkéretnek.

Óvintézkedések a gabonaféléknek a tűz károktól való megvédésére. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely előírja, hogy minden község közös szérűket köteles kijelölni és a csép- lést azon kell végrehajtani. Kivételt képeznek az olyan gazdaságok, (illetve gazdák) ahol olyan telek áll rendelkezésre, hogy a búza asztag a szomszéd háztól, vagy asztagtól legelább 50 méternyire állítható fel. Azonban ehhez hatósági engedély szükséges, amely csak a községi mező- gazdasági bizottság véleményének a meghallgatása után adható ki. A közös szérűkbe behordott buza-kazalok között is 15 m. szélesül hagyandó és a tűzbiztonsági óvintézkedések állandóan szemmel tartandók és a cséplőgépet is úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a közbiztonsági követelményeknek s a szérűket őrökkel kell őriztetni a cséplés egész tartama alatt. Az intézkedés nagyon is okszerű, hisz tudnivaló, hogy most minden a termés eredményétől függ, meg kell tehát óvni az utolsó kalászt is a kárbaveszéstől.